Védelmi intézkedések az európaiak biztonságáért

A biztonsági és védelmi kihívások kezelése

2025 első felében a Bizottság több kulcsfontosságú kezdeményezést javasolt az európai védelmi készültség és beruházások növelése érdekében. Ezek:

• a Fehér könyv az európai védelemről – Készenlét 2030
• a ReArm Europe terv
• a védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomag

Ezek a javaslatok alapvető fontosságúak azon kihívások és hiányosságok kezelésében, amelyekkel az EU a biztonság és a védelem terén szembesül. 

2025 októberében a Bizottság előterjesztette a 2030-ig tartó időszakra szóló védelmi készültségi ütemtervet, amelynek célja az előrehaladás mérése és a következő lépések megvitatása.

A következő hónapban a fehér könyvben felvázoltaknak megfelelően új intézkedéscsomagot javasolt a katonai mobilitás Európa-szerte történő fokozása érdekében. Ezzel egyidejűleg egy ütemtervet is meghatározott, amely a diszruptív innováció kiaknázása révén törekszik az európai védelmi ipar átalakítására. 

A ReArm Europe / Készenlét 2030 kezdeményezés növelni fogja a védelmi finanszírozást azáltal, hogy nagyobb pénzügyi rugalmasságot biztosít az uniós országoknak.

Mindezt a következők révén fogja elérni: 

• A Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési rendelkezésének aktiválása, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a védelmi kiadások növelését; a védelmi költségvetések 1,5%-os GDP-növekedése négy év alatt közel 650 milliárd euró költségvetési mozgásteret eredményezhet
• Egy 150 milliárd eurós hiteleszköz – az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) – elindítása, amely segíteni fogja az országokat az olyan kulcsfontosságú védelmi területeken történő beruházásokban, mint a rakétavédelem, a drónok és a kiberbiztonság; a forrásokat a tőkepiacokon veszik fel, és kérésre, nemzeti terv alapján folyósítják az érdekelt tagállamoknak. Az Európai Unió Tanácsa által 2025 májusában elfogadott SAFE eszköz arra fogja ösztönözni a tagállamokat, hogy jobban, közösen és európai vállalatokat előnyben részesítve költsenek
• Az Európai Beruházási Bank Csoport támogatása abban, hogy hitelezési tevékenységét kiterjessze védelmi és biztonsági projektekre, valamint a megtakarítási és beruházási unió felgyorsítása és a magántőke mozgósítása annak érdekében, hogy az európai védelmi ipar ne kizárólag az állami beruházásoktól függjön 

E pénzügyi eszközök teljes körű kiaknázása pozitív hatással lesz az EU gazdaságára és versenyképességére. Ez magában foglalja új gyárak és gyártósorok építését, amelyek elengedhetetlenek jó európai munkahelyek létrehozásához.

A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030

A védelmi készültségre vonatkozó ütemterv az európai védelmi képességek megerősítését célzó átfogó terv, amely egyértelmű célkitűzéseket és konkrét mérföldköveket határoz meg annak érdekében, hogy

• megszüntesse a képességbeli hiányosságokat,
• felgyorsítsa a tagállamok védelmi beruházásait,
• valamint 2030-ra elérje a teljes védelmi készültséget. 

Az európai készültség vezérprojektjei

Az ütemterv négy kiemelt kezdeményezésre tesz javaslatot. Ezek:

• az európai drónvédelmi kezdeményezés
• az úgynevezett keleti őrség
• az európai légvédelmi pajzs
• az európai űrpajzs

E kezdeményezések megerősítik Európa elrettentő erejét és azon képességét, hogy védekezni tudjon a szárazföldön, a levegőben, a tengeren, a kibertérben és az űrben, ezzel közvetlenül hozzájárulva a NATO képességi céljainak teljesítéséhez.

A készültség elérése képességi koalíciók segítségével

A teljes védelmi készültség azt jelenti, hogy a nemzeti fegyveres erők képesek előre felkészülni és adott esetben reagálni a válságokra, a nagy intenzitású konfliktusokat is ideértve. 

Az ütemterv felszólítja a tagállamokat, hogy – a kritikus képességbeli hiányosságok közös fejlesztés és beszerzés útján történő megszüntetése érdekében – kilenc kulcsfontosságú területen fejezzék be a képességi koalíciók létrehozását. Ezek a területek a következők: lég- és rakétavédelem; stratégiai támogató eszközök; katonai mobilitás; tüzérségi rendszerek; kiber-, mesterséges intelligenciával történő és elektronikai hadviselés; rakéták és lőszerek; drónok és drónelhárítás; szárazföldi hadviselés; tengeri hadviselés.

Az EU védelmi ipari bázisának megerősítése 

A képességbeli hiányosságok megszüntetéséhez olyan erős uniós védelmi iparra van szükség, amely kellő mértékben és gyorsasággal tudja biztosítani mindazt, ami a tagállamok számára nélkülözhetetlen. 

A védelmi innovációt teljes mértékben ki kell aknázni, beleértve az Ukrajnából érkező megoldásokat is. A védelmi ellátási láncok rezilienciáját ugyancsak meg kell erősíteni, többek között a nyersanyagok és más nélkülözhetetlen inputok terén tapasztalható kritikus függőségek csökkentésével.

A védelmi beruházások fellendítése 

A cél, hogy 2030-ra egyszerűsített uniós védelmi piacot hozzunk létre olyan közös szabályokkal, amelyek a termelést és az innovációt egyaránt ösztönözve lehetővé teszik, hogy az ipar gyorsabban és nagyobb léptékben termeljen. A Bizottság nyomon fogja követni az ipari kapacitás alakulását – kezdve a lég- és rakétavédelemmel, a drónokkal és az űrrendszerekkel – annak biztosítása érdekében, hogy Európa ki tudja elégíteni sürgető szükségleteit.

A védelmi készültségi ütemterv a ReArm Europe terv / Készenlét 2030 programot követi, amely nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosít a tagállamoknak a termelés és a készültség megerősítéséhez. Az ütemterv ezenkívül egy olyan, az EU egészére kiterjedő katonai mobilitási térség 2027-ig történő létrehozását tervezi, amely harmonizált szabályok szerint működik, valamint a szárazföldi, légi és tengeri útvonalak hálózatának köszönhetően lehetővé teszi a csapatok és a katonai felszerelés gyors mozgatását Európán át. Ez – a NATO-val szoros együttműködésben kidolgozott – kezdeményezés javítani fogja Európa válságreagálási képességét.