Ugrás a fő tartalomra
Az Európai Bizottság logója
Európai Bizottság

A felkészültségi unióról szóló stratégia

Felkészülés a válságok kezelésére

A stratégia a következőkön alapul:

  • minden veszélyre kiterjedő integrált megközelítés: a különböző jellegű veszélyekre való általános felkészülést és válaszadást helyezi előtérbe, nem pedig külön-külön foglalkozik azokkal;
  • a társadalom egészére kiterjedő megközelítés: a stratégia abból indul ki, hogy minden ágazatot, szervezetet és egyént be kell vonni;
  • összkormányzati megközelítés: a kormányzati szervek és szervezeti egységek összehangolják egymással a tevékenységeiket és együttműködnek, így eredményesebben tudják elhárítani a veszélyeket. 

A stratégia részletes intézkedéseket tartalmaz a felkészültségi unió célkitűzéseinek előmozdítására.

A felkészültségi unióról szóló stratégia fő intézkedései

Előretekintés és előrejelzés

  • Átfogó, uniós szintű kockázat- és fenyegetésértékelés kidolgozása
  • Válságáttekintő felület létrehozása a döntéshozók számára
  • A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ megerősítése
  • Uniós képzési katalógus és a levont tanulságok összegyűjtésére szolgáló felület létrehozása
  • Uniós Föld-megfigyelési kormányzati szolgálat (EOGS) létrehozása

A létfontosságú társadalmi funkciók rezilienciája

  • Az egészségügyi válságokra vonatkozó felkészültségi és reagálási tervezés
  • A felkészültség beépítése az uniós szakpolitikákba és fellépésekbe már azok tervezésekor
  • Felkészültségi minimumkövetelmények bevezetése
  • Az uniós polgári védelmi mechanizmus felülvizsgálata
  • Uniós készletfelhalmozási stratégia előterjesztése
  • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló európai tervre vonatkozó javaslat előterjesztése
  • A vízellátás és más kritikus természeti erőforrások biztosítása

 A lakosság felkészültsége

  • A korai előrejelző rendszerek javítása
  • A kockázatokkal és fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosság növelése
  • Tudatosítási/tájékoztatási célú kezdeményezések, például polgári vitacsoportok, online kampányok, valamint stratégiai kommunikációs és információmanipuláció elleni eszköztárak előmozdítása
  • Iránymutatások kidolgozása a legalább 72 órás lakossági önellátás elérése érdekében
  • A felkészültség beépítése az iskolai tantervekbe és a pedagógusképzésbe
  • A felkészültség előmozdítása az ifjúsági programokban
  • Tehetségek vonzása az EU felkészültségének megerősítése érdekében

A köz- és a magánszféra közötti együttműködés

  • Köz-magán felkészültségi munkacsoport létrehozása
  • Köz-magán veszélyhelyzeti protokollok kidolgozása
  • A közbeszerzési keret felülvizsgálata
  • Kutatásbiztonsággal foglalkozó európai szakértői központ létrehozása

Polgári-katonai együttműködés

  • Átfogó polgári-katonai felkészültségi intézkedések kidolgozása
  • Szabványok kidolgozása a polgári-katonai kettős felhasználásra irányuló tervezés és beruházások terén
  • Rendszeres uniós gyakorlatok szervezése az átfogó felkészültség előmozdításáért

A válságregálás összehangolása

  • Uniós válságkoordinációs központ létrehozása
  • A rescEU-nak, azaz a veszélyhelyzet-reagálási kapacitások uniós szintű tartalékának megerősítése

Rezilienciaépítés külső partnerségek révén

  • A kölcsönös reziliencia előmozdítása a tagjelölt országokkal
  • A felkészültség és a reziliencia beépítése a kétoldalú partnerségekbe és a multilaterális intézményekbe
  • A felkészültség és a reziliencia beépítése a NATO-val való együttműködésbe
  • Kölcsönös reziliencia kiépítése a külgazdasági és a fejlesztési politika révén

Előzmények

Politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta az európai képességek kiépítésének fontosságát, valamint azt, hogy új, ambiciózus célokat kell meghatározni a válsághelyzeti és biztonsági felkészültség terén.

Az EU felkészültségéről és készenlétéről szóló Niinistö-jelentés aláhúzta, hogy a biztonsági kihívások kezelése érdekében sürgősen javítani kell Európa polgári és katonai felkészültségét. A jelentés rámutatott, hogy a felkészültség mind nemzeti, mind közös európai felelősség, ezért az EU-nak nagyobb mértékben kell támogatnia a tagállamok erre irányuló erőfeszítéseit.

Dokumentumok

  • 2025. MÁRCIUS 26.
Factsheet - Preparedness union strategy
  • 2025. MÁRCIUS 26.
EU preparedness union strategy to prevent and react to emerging threats and crises
  • 2025. MÁRCIUS 26.
Questions and answers on the EU preparedness union strategy
  • 2025. MÁRCIUS 24.
EU preparedness union strategy - Communication
  • 2025. MÁRCIUS 25.
EU preparedness union strategy - Annex

Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 23 május 2025