Felkészülés a válságok kezelésére
Az Európai Unió példátlan fenyegetésekkel néz szembe: geopolitikai feszültségekkel és konfliktusokkal, kiberbiztonsági kockázatokkal és az információmanipuláció veszélyével, az éghajlatváltozással és az egyre gyakoribbá váló természeti katasztrófákkal. Annak érdekében, hogy az EU képes legyen előrejelezni és megelőzni ezeket a fenyegetéseket, illetve szükség esetén megfelelő válaszintézkedéseket tudjon hozni, a Bizottság előterjesztette a felkészültségi unióról szóló stratégiát.
E stratégia célja, hogy fokozza az EU polgári és katonai felkészültségét és készenlétét a jövőbeli válságokra, hogy minden szereplő készen álljon és, ha kell, képes legyen gyorsan és eredményesen reagálni. A stratégia segíteni fogja a nemzeti felkészültségi erőfeszítéseket azáltal, hogy javítja a meglévő stratégiák koordinációját és hatékonyságát, és a társadalom egészének bevonása révén előmozdítja a reziliencia kultúrájának térnyerését.
A stratégia a következőkön alapul:
- minden veszélyre kiterjedő integrált megközelítés: a különböző jellegű veszélyekre való általános felkészülést és válaszadást helyezi előtérbe, nem pedig külön-külön foglalkozik azokkal;
- a társadalom egészére kiterjedő megközelítés: a stratégia abból indul ki, hogy minden ágazatot, szervezetet és egyént be kell vonni;
- összkormányzati megközelítés: a kormányzati szervek és szervezeti egységek összehangolják egymással a tevékenységeiket és együttműködnek, így eredményesebben tudják elhárítani a veszélyeket.
A stratégia részletes intézkedéseket tartalmaz a felkészültségi unió célkitűzéseinek előmozdítására.
A felkészültségi unióról szóló stratégia fő intézkedései
Előretekintés és előrejelzés
- Átfogó, uniós szintű kockázat- és fenyegetésértékelés kidolgozása
- Válságáttekintő felület létrehozása a döntéshozók számára
- A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ megerősítése
- Uniós képzési katalógus és a levont tanulságok összegyűjtésére szolgáló felület létrehozása
- Uniós Föld-megfigyelési kormányzati szolgálat (EOGS) létrehozása
A létfontosságú társadalmi funkciók rezilienciája
- Az egészségügyi válságokra vonatkozó felkészültségi és reagálási tervezés
- A felkészültség beépítése az uniós szakpolitikákba és fellépésekbe már azok tervezésekor
- Felkészültségi minimumkövetelmények bevezetése
- Az uniós polgári védelmi mechanizmus felülvizsgálata
- Uniós készletfelhalmozási stratégia előterjesztése
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló európai tervre vonatkozó javaslat előterjesztése
- A vízellátás és más kritikus természeti erőforrások biztosítása
A lakosság felkészültsége
- A korai előrejelző rendszerek javítása
- A kockázatokkal és fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosság növelése
- Tudatosítási/tájékoztatási célú kezdeményezések, például polgári vitacsoportok, online kampányok, valamint stratégiai kommunikációs és információmanipuláció elleni eszköztárak előmozdítása
- Iránymutatások kidolgozása a legalább 72 órás lakossági önellátás elérése érdekében
- A felkészültség beépítése az iskolai tantervekbe és a pedagógusképzésbe
- A felkészültség előmozdítása az ifjúsági programokban
- Tehetségek vonzása az EU felkészültségének megerősítése érdekében
A köz- és a magánszféra közötti együttműködés
- Köz-magán felkészültségi munkacsoport létrehozása
- Köz-magán veszélyhelyzeti protokollok kidolgozása
- A közbeszerzési keret felülvizsgálata
- Kutatásbiztonsággal foglalkozó európai szakértői központ létrehozása
Polgári-katonai együttműködés
- Átfogó polgári-katonai felkészültségi intézkedések kidolgozása
- Szabványok kidolgozása a polgári-katonai kettős felhasználásra irányuló tervezés és beruházások terén
- Rendszeres uniós gyakorlatok szervezése az átfogó felkészültség előmozdításáért
A válságregálás összehangolása
- Uniós válságkoordinációs központ létrehozása
- A rescEU-nak, azaz a veszélyhelyzet-reagálási kapacitások uniós szintű tartalékának megerősítése
Rezilienciaépítés külső partnerségek révén
- A kölcsönös reziliencia előmozdítása a tagjelölt országokkal
- A felkészültség és a reziliencia beépítése a kétoldalú partnerségekbe és a multilaterális intézményekbe
- A felkészültség és a reziliencia beépítése a NATO-val való együttműködésbe
- Kölcsönös reziliencia kiépítése a külgazdasági és a fejlesztési politika révén
Előzmények
Politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta az európai képességek kiépítésének fontosságát, valamint azt, hogy új, ambiciózus célokat kell meghatározni a válsághelyzeti és biztonsági felkészültség terén.
Az EU felkészültségéről és készenlétéről szóló Niinistö-jelentés aláhúzta, hogy a biztonsági kihívások kezelése érdekében sürgősen javítani kell Európa polgári és katonai felkészültségét. A jelentés rámutatott, hogy a felkészültség mind nemzeti, mind közös európai felelősség, ezért az EU-nak nagyobb mértékben kell támogatnia a tagállamok erre irányuló erőfeszítéseit.
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 23 május 2025