Mit tesz konkrétan az EU?
Az Unió fundamentumát a következő értékek jelentik: emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tisztelete. Ezek magukban foglalják a gyermekek jogait és a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét is.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely ezeket a jogokat az EU-ban mindenki számára garantálja, kötelező érvényű az uniós intézményekre és szervekre, valamint a nemzeti hatóságokra nézve az uniós jog végrehajtása során.
Annak érdekében, hogy senki se maradjon ki, az EU kulcsfontosságú nemzetközi egyezményekhez is csatlakozott, ideértve a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt és az Európa Tanács egyezményét a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről (isztambuli egyezmény).
Az EU a nem uniós országokkal és régiókkal kialakított kapcsolataiban is központi kérdésként kezeli az emberi jogokat. Az EU világszerte aktívan előmozdítja és védi az emberi jogokat és a demokráciát, integrálva ezeket az elveket a kereskedelembe, az együttműködésbe és a párbeszédbe.
A szakpolitika fő célkitűzései a következők:
- a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a romák, más kisebbségek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogainak előmozdítása;
- a halálbüntetés, a kínzás, az emberkereskedelem és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés;
- a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok védelmezése;
- emberi jogi záradékok beillesztése valamennyi kereskedelmi és együttműködési megállapodásba;
- a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők támogatása.
Tevékenységi területek
Minden ember alapvető jogainak biztosítása az EU-ban
Az egyenlőségközpontú unió kiépítése, ahol senki sincs kitéve hátrányos megkülönböztetésnek
A gyermekek jogainak védelme és előmozdítása
A demokrácia és az emberi jogok érvényesülésének elősegítése világszerte
A legfontosabb eredmények
- Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amelyet 2000-ben fogadtak el és 2009-ben építettek be az uniós jogba, egyetlen dokumentumban foglalja össze a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat. Az uniós jog végrehajtása során valamennyi uniós intézménynek és tagállamnak be kell tartania a chartát.
- Az EU szigorú jogszabályokkal tiltja a nemen, fajon, valláson, életkoron, fogyatékosságon vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést, és ezzel elősegíti, hogy Európa méltányosabbá és befogadóbbá váljon.
- Az EU támogatja a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget. Szakpolitikákat és programokat dolgozott ki ezeknek az értékeknek az előmozdítására, és elfogadta a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről és annak megelőzéséről szóló isztambuli egyezményt.
- Az EU elkötelezett amellett, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2021–2030-as stratégia révén javítsa a fogyatékossággal élő személyek életét, összhangban az e személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel.
- Az EU szilárd kerettel rendelkezik a gyermekek jogainak előmozdítására és védelmére, beleértve a gyermekek erőszakkal szembeni védelmét célzó intézkedéseket is.
Fókuszban
Kilencven millió európai él valamilyen fogyatékossággal. Elengedhetetlen, hogy gondoskodjunk ezeknek az embereknek a teljes körű befogadásáról – nemcsak a jogaik tiszteletben tartása, hanem Európa gazdaságának és demokráciájának erősítése érdekében is. Ezért a Bizottság fokozta erőfeszítéseit és ambiciózus szociális tervvel állt elő. E terv része az európai fogyatékossági kártya és parkolási kártya uniós szintű bevezetése és egy, az önálló életvitelt támogató szövetség létrehozása. Ez utóbbi célja az intézményi ellátás felváltása közösségi alapú támogatással. A terv továbbá a közlekedés akadálymentességének javítását, valamint a támogató technológiákba, például a mesterségesintelligencia-eszközökbe való beruházást irányozza elő.
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 26 június 2026