Mit tesz az EU?
Az EU versenypolitikájának célja, hogy védje az európai fogyasztók és vállalkozások érdekeit. A versenypiacon a vállalatok mindent megtesznek azért, hogy a legjobb minőségű és árú termékek minél szélesebb választékát kínálják. A megfelelő piaci versenyfeltételek hiánya azonban a választék szűkülését, a minőség romlását és az árak emelkedését eredményezheti, vagy akár munkahelyek megszűnéséhez, a fizetések csökkenéséhez és az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet.
Ezért az Európai Bizottság védi a versenyt azáltal, hogy ellenőrzi:
- a vállalkozások közötti versenykorlátozó megállapodásokat, például a kartelleket,
- az erőfölénnyel való visszaélést, amikor egy nagyvállalat megpróbálja kiszorítani a piacról a versenytársakat,
- az összefonódásokat, amikor a vállalatok véglegesen vagy ideiglenesen egyesülnek,
- az állami támogatásokat, amikor a nemzeti kormányok bármilyen formában támogatást nyújtanak bizonyos vállalkozásoknak,
- azokat a támogatásokat, amelyeket az EU-n kívüli kormányok nyújtanak az EU-ban működő vállalatoknak,
- az online óriásplatformokat (úgynevezett „kapuőröket”), amelyek piaci erejüket a versenyre káros módon használhatják fel.
A versenypolitika számokban
Mit tesz az Európai Bizottság?
Forrás: Mi minden történt 2024-ben?
Tevékenységi területek
A piaci erővel való visszaélést és a vállalkozások közötti versenykorlátozó megállapodásokat tiltó szabályok
A vállalkozások összefonódására vonatkozó uniós szabályok
Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok
Az EU-ban működő vállalatoknak nyújtott külföldi támogatások által okozott torzulások kezelése
A digitális piacok tisztességességének és nyitottságának megőrzése
Tudjon meg többet arról, hogyan mozdítja elő az uniós versenypolitika a tisztább és méltányosabb gazdaságot
Legfontosabb eredmények
- Az uniós versenyszabályok hozzájárulnak ahhoz, hogy az árak a termékminőség magas szinten tartása mellett is alacsonyak maradjanak, ami a fogyasztók és a vállalkozások javát egyaránt szolgálja. Ez különösen az áremelkedés által leginkább érintett, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat segíti.
- A versenyjogi szabályozás emellett felgyorsítja az innovációt, mivel a versenypiacok fejlesztésre és innovációra ösztönzik a vállalkozásokat. Mindez jobb termékeket és szolgáltatásokat eredményez, amelyekhez ráadásul több ember – nem csak a tehetősek, hanem mindenki – hozzáférhet.
- Az uniós versenyszabályok egyenlő versenyfeltételeket teremtenek, ezzel biztosítva, hogy mérettől függetlenül minden vállalkozás tisztességesen versenyezhessen. Ez hozzájárul olyan tágabb célok megvalósításához mint a jövedelmi egyenlőség, a zöld és digitális átállás vagy az alapvető szolgáltatásokhoz, például a szociális lakhatáshoz való hozzáférés. Összefoglalva, a versenyszabályok előmozdítják a méltányosságot azáltal, hogy a piacokat nem csupán a legerősebb szereplők, hanem mindenki számára működőképessé teszik.
- Az olyan kezdeményezések révén, mint a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek, az EU versenypolitikája fellendíti a stratégiai ágazatokon belüli beruházásokat, támogatva az innovációt, a zöld technológiákat és a digitális infrastruktúrát. Egyértelmű szabályok meghatározásával és érvényesítésével az uniós versenypolitika erőteljesen ösztönzi a vállalati beruházásokat és innovációt, ugyanakkor lehetővé teszi az uniós vállalkozások számára a növekedést az egységes piacon, és segíti őket a tisztességes versenyfeltételek melletti fejlődésben.
- A versenyellenes magatartások, így a verseny torzítására alkalmas kartellek vagy összefonódások elleni fellépések konkrét előnyökkel járnak.
- A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott módszertanon alapuló becslések szerint 2012 és 2023 között az uniós versenyjogszabályok érvényesítése évente 12 és 21 milliárd euró közötti összegű megtakarítást eredményezett a fogyasztók számára.
Fókuszban
A külföldi támogatásokról szóló rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy kivizsgálja és kezelje az EU-n kívüli kormányok által nyújtott olyan támogatásokat, amelyek a jelek szerint torzítják az EU belső piacát. Az ilyen külföldi támogatások tisztességtelen előnyt biztosíthatnak a kedvezményezetteknek uniós cégek felvásárlásához, illetve uniós közbeszerzési eljárások elnyeréséhez.
Az oldal legutóbbi felülvizsgálatának dátuma: 22 május 2026