Ugrás a fő tartalomra
Az Európai Bizottság logója
hu
Európai Bizottság

Éghajlat-politika

Mit tesz az Európai Unió?

Ahhoz, hogy a világ, és ezen belül Európa biztonságos és virágzó jövő elé nézhessen, elengedhetetlen, hogy tegyünk az éghajlatváltozás ellen. Ezért az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Éghajlat-politikánk túlmutat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésén: kezdeményezéseink fellendítik az európai ipar innovációs és versenyképességét, támogatják a tiszta növekedést, növelik a biztonságot és megerősítik a rezilienciát. Az EU együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy olyan, társadalmilag igazságos átmenetet készítsenek elő és valósítsanak meg, amely minden európai polgár javát szolgálja.

Az EU fő energiapolitikai célkitűzései a következők:

  • dekarbonizálni kell a gazdaságot és csökkenteni kell a kibocsátásokat, hogy az európai gazdaság versenyképesebbé váljon;
  • az éghajlat-politikai intézkedéseket be kell építeni valamennyi uniós szakpolitikába;
  • kutatástámogatással és beruházásokkal fel kell lendíteni az innovációt;
  • a polgárokat kell a tiszta és igazságos átmenet középpontjába állítani;
  • fel kell vértezni a közösségeket arra, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás hatásaihoz, és rezilienssé váljanak azokkal szemben;
  • vezető szerepet kell vállalni az éghajlatváltozás mérséklésére, az ahhoz való alkalmazkodásra és e tevékenységek finanszírozására irányuló globális erőfeszítésekben.
two children holding a world map

Tények és számadatok

55%-kal fogja az EU csökkenteni a kibocsátásait 2030-ra
40 milliárd eurót ruház be az EU az innovatív tiszta technológiákba az Innovációs Alapból 2020 és 2030 között
2050 a kitűzött célév, amikorra az EU klímasemlegessé válik

Tevékenységi területek

Földhasználat

Fellépés a fenntartható és éghajlatbarát földhasználatért

Közlekedés

A kibocsátások csökkentése a közutakon, a tengeren és a légi közlekedésben

Ózonréteg

Az ózonréteget lebontó anyagok használatának visszaszorítása

Legfontosabb eredmények

  • 2023-ban az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 37%-kal alacsonyabb volt, mint 1990-ben, főként a megújuló energia térhódításának köszönhetően. Ez a siker megerősíti a bizalmat abban, hogy az EU képes teljesíteni a 2030-ra kitűzött célt, miszerint legalább 55%-kal csökkenti a kibocsátásait.
  • A villamosenergia-termelésből és a fűtésből származó kibocsátás 2022 és 2023 között 24%-kal csökkent, ami annak tudható be, hogy a szén használata ezen a területen egyre inkább visszaszorul a szél- és napenergia javára.
  • Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) kulcsszerepet játszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésében azáltal, hogy érvényt szerez a „szennyező fizet” elvnek, előtérbe helyezi a tisztább alternatívákat, és bevételeket teremt a zöld átállás finanszírozásához. A kibocsátáskereskedelmi rendszer 2023-ra mintegy 47%-kal csökkentette az erőművek és az ipari létesítmények kibocsátását 2005-höz viszonyítva.
  • Az EU alkalmazkodási stratégiája korszerű, gyors és hatékony fellépéssel hivatott megvédeni az embereket az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárástól, köztük a hőhullámoktól, az aszályoktól és az áradásoktól.
  • Az Innovációs Alap a világ egyik legnagyobb finanszírozási programja, amely a kibocsátásmentes innovatív technológiákat támogatja. A program elősegíti az európai ipar dekarbonizációját, és eközben a versenyképességet is fokozza. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere révén finanszírozott program 2020 és 2030 között mintegy 40 milliárd eurót fog rendelkezésre bocsátani, 75 euró/tCO2 szén-dioxid-árral számolva.
  • Az éghajlatváltozás világszintű jelenség, és megfékezéséhez a kibocsátásokat nem csak az EU-ban kell csökkenteni. Az EU ezért világszerte szorgalmazza az éghajlat-politikai fellépést. E célból többek között részt vesz az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján.
  • Az Európai Bizottság az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Konferenciájának égisze alatt többoldalú tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy az egész világ klímasemlegessé váljon. Az EU több fontos mérföldkő elérésében játszott szerepet, többek között segített tető alá hozni a Párizsi Megállapodást és új finanszírozást életbe léptetni a kiszolgáltatott fejlődő országok támogatására.
  • A fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét támogató közfinanszírozáshoz legnagyobb mértékben az EU járul hozzá, az Európai Beruházási Bankkal és az uniós tagállamokkal karöltve. A bakui COP29 konferencián a részt vevő országok megállapodtak abban, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatos új, számszerűsített kollektív céllal összhangban 2030-ig megkétszerezik az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó finanszírozási céljaikat, évi 200 milliárd USA-dollárra növelve azt.

Fókuszban

Az EU megerősíti szén-dioxid-piacának stabilitását és kiszámíthatóságát

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) segített abban, hogy számottevően csökkentsük fosszilistüzelőanyag-fogyasztásunkat, mérsékeljük az importtól való függőségünket, és jelentős beruházásokat mozgósítsunk a tiszta energiába. Mindazonáltal az energiaárak fokozott ingadozása és a geopolitikai feszültségek miatt korszerűsíteni kell és rugalmasabbá kell tenni a kibocsátáskereskedelmi rendszert. 

A Bizottság új intézkedést jelentett be az EU ETS megerősítésére, mely meg fogja szilárdítani a stabil, jól működő szén-dioxid-piac biztosítása céljából létrehozott piaci stabilizációs tartalékot. 

A javasolt módosítás megszünteti az indokolatlanul kiosztott szén-dioxid-kibocsátási egységek automatikus érvénytelenítését, és azokat a piac stabilitásának támogatása érdekében pufferként tartja fenn. Ezáltal jobban tudunk majd reagálni a jövőbeli piaci fejleményekre, beleértve a kínálat esetleges szűkülését az elkövetkező évtizedekben. 

További tudnivalók

Kapcsolódó információk

Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 22 május 2026