Mit tesz az Európai Unió?
Ahhoz, hogy a világ, és ezen belül Európa biztonságos és virágzó jövő elé nézhessen, elengedhetetlen, hogy tegyünk az éghajlatváltozás ellen. Ezért az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Éghajlat-politikánk túlmutat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésén: kezdeményezéseink fellendítik az európai ipar innovációs és versenyképességét, támogatják a tiszta növekedést, növelik a biztonságot és megerősítik a rezilienciát. Az EU együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy olyan, társadalmilag igazságos átmenetet készítsenek elő és valósítsanak meg, amely minden európai polgár javát szolgálja.
Az EU fő energiapolitikai célkitűzései a következők:
- dekarbonizálni kell a gazdaságot és csökkenteni kell a kibocsátásokat, hogy az európai gazdaság versenyképesebbé váljon;
- az éghajlat-politikai intézkedéseket be kell építeni valamennyi uniós szakpolitikába;
- kutatástámogatással és beruházásokkal fel kell lendíteni az innovációt;
- a polgárokat kell a tiszta és igazságos átmenet középpontjába állítani;
- fel kell vértezni a közösségeket arra, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás hatásaihoz, és rezilienssé váljanak azokkal szemben;
- vezető szerepet kell vállalni az éghajlatváltozás mérséklésére, az ahhoz való alkalmazkodásra és e tevékenységek finanszírozására irányuló globális erőfeszítésekben.
Tények és számadatok
Tevékenységi területek
Célok és szabályok, amelyek lehetővé hivatottak tenni, hogy az EU klímasemlegessé váljon
Intézkedések, amelyek segítenek felkészülni az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli hatásaira
Az éghajlati és természeti válságok együttes kezelése
Fix összkvótás kereskedési rendszer a kibocsátások költséghatékony csökkentéséért
Technológia az ipari szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének szolgálatában
Az erőteljes üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése
A szén-dioxid légkörből való eltávolítása és hosszú távú tárolása
Fellépés a fenntartható és éghajlatbarát földhasználatért
A kibocsátások csökkentése a közutakon, a tengeren és a légi közlekedésben
Az ózonréteget lebontó anyagok használatának visszaszorítása
Legfontosabb eredmények
- 2023-ban az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 37%-kal alacsonyabb volt, mint 1990-ben, főként a megújuló energia térhódításának köszönhetően. Ez a siker megerősíti a bizalmat abban, hogy az EU képes teljesíteni a 2030-ra kitűzött célt, miszerint legalább 55%-kal csökkenti a kibocsátásait.
- A villamosenergia-termelésből és a fűtésből származó kibocsátás 2022 és 2023 között 24%-kal csökkent, ami annak tudható be, hogy a szén használata ezen a területen egyre inkább visszaszorul a szél- és napenergia javára.
- Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) kulcsszerepet játszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésében azáltal, hogy érvényt szerez a „szennyező fizet” elvnek, előtérbe helyezi a tisztább alternatívákat, és bevételeket teremt a zöld átállás finanszírozásához. A kibocsátáskereskedelmi rendszer 2023-ra mintegy 47%-kal csökkentette az erőművek és az ipari létesítmények kibocsátását 2005-höz viszonyítva.
- Az EU alkalmazkodási stratégiája korszerű, gyors és hatékony fellépéssel hivatott megvédeni az embereket az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárástól, köztük a hőhullámoktól, az aszályoktól és az áradásoktól.
- Az Innovációs Alap a világ egyik legnagyobb finanszírozási programja, amely a kibocsátásmentes innovatív technológiákat támogatja. A program elősegíti az európai ipar dekarbonizációját, és eközben a versenyképességet is fokozza. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere révén finanszírozott program 2020 és 2030 között mintegy 40 milliárd eurót fog rendelkezésre bocsátani, 75 euró/tCO2 szén-dioxid-árral számolva.
- Az éghajlatváltozás világszintű jelenség, és megfékezéséhez a kibocsátásokat nem csak az EU-ban kell csökkenteni. Az EU ezért világszerte szorgalmazza az éghajlat-politikai fellépést. E célból többek között részt vesz az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján.
- Az Európai Bizottság az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Konferenciájának égisze alatt többoldalú tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy az egész világ klímasemlegessé váljon. Az EU több fontos mérföldkő elérésében játszott szerepet, többek között segített tető alá hozni a Párizsi Megállapodást és új finanszírozást életbe léptetni a kiszolgáltatott fejlődő országok támogatására.
- A fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét támogató közfinanszírozáshoz legnagyobb mértékben az EU járul hozzá, az Európai Beruházási Bankkal és az uniós tagállamokkal karöltve. A bakui COP29 konferencián a részt vevő országok megállapodtak abban, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatos új, számszerűsített kollektív céllal összhangban 2030-ig megkétszerezik az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó finanszírozási céljaikat, évi 200 milliárd USA-dollárra növelve azt.
Fókuszban
2005-ös életbe lépése óta az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) segített abban, hogy számottevően csökkentsük fosszilistüzelőanyag-fogyasztásunkat, mérsékeljük az importtól való függőségünket, és jelentős beruházásokat mozgósítsunk a tiszta energia területén. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hozzájárult ahhoz, hogy az érintett ágazatokban 50%-kal csökkentsük a kibocsátást, és több mint 270 milliárd euró bevételt generált, amelyet újra beruháztunk az innovációba, az ipari dekarbonizációba és Európa energiarendszerének korszerűsítésébe.
Az európai gazdaság alakulására és a világban kirajzolódó folyamatokra tekintettel az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének is fejlődnie kell. Az EU új ipari szükségletei és a geopolitikai kihívások szükségessé teszik a rendszer reformját. A Bizottság ezért olyan intézkedésekre tett javaslatot, amelyek jobban támogatják majd a tiszta beruházásokat, és egyértelmű, kiszámítható utat mutatnak a vállalkozásoknak ahhoz, hogy a versenyképességük megőrzése mellett csökkentsék kibocsátásaikat.
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 22 július 2026