Ugrás a fő tartalomra
Az Európai Bizottság logója
Európai Bizottság

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS)

Mire szolgál az ETS?

Hogyan működik az ETS?

Hogyan működik?

A rendszer a fix összkvótás kereskedés elvén alapul:

Az ETS 2005 óta alkalmazandó a villamosenergia-termelésre és az energiaigényes iparágakra. 2012-ben kiterjesztették a légi közlekedésre, 2024-ben pedig a tengeri közlekedésre is. Mindegyik uniós országban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is működik. 2020 óta össze van kapcsolva a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerrel.

Az EU ETS előnyei

Az ETS jelentős eredményeket hozott. 2005 óta az érintett ágazatok kibocsátása több mint 50%-kal csökkent.

Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

2013 óta az ETS több mint 270 milliárd euró bevételt generált, amelynek mintegy háromnegyedét a tagállamok kapták. 255 milliárd eurót pedig az EU – ingyenes kibocsátási egységek formájában – a tiszta energiára való átállás elősegítésére különített el.

  • Az Innovációs Alap 2020 óta
    több mint15.00milliárd eurótruházott be tiszta technológiákba és innovatív projektekbe
  • Az EU ETS 2013 óta
    €270.00milliárd euróárverésből származó bevételt generált
  • A Modernizációs Alap 2021 óta
    több mint23.00milliárd eurótfolyósított
  • Az EU 2013 és 2025 között
    €255.00milliárd euróértékű kibocsátási egységet osztott ki ingyenesen

Hogyan korszerűsítik az EU ETS-t?

Az európai gazdaság alakulására és a világban kirajzolódó folyamatokra tekintettel az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének is fejlődnie kell. Az EU új ipari szükségletei és a geopolitikai kihívások szükségessé teszik a rendszer reformját. 

A reform növelni fogja a tiszta beruházások támogatását, és egyértelmű, kiszámítható utat mutat a vállalkozásoknak ahhoz, hogy a versenyképességük megőrzése mellett csökkentsék kibocsátásaikat.

Hogyan fog változni az ETS?

A felülvizsgálat nyomán az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer jobban fogja támogatni az európai ipart, miközben továbbra is az európai éghajlat-politikai célok elérésének kulcsfontosságú eszköze marad.

  • A kibocsátások fokozatosabb csökkentése

    Módosul az ETS kibocsátási határértékének éves csökkentése annak érdekében, hogy az átállás fokozatosabbá váljon. A csökkentés mértéke a következő lesz: 

    • 2031 és 2035 között évente 3,7%
    • 2036 és 2040 között évente 1,7%

    Ez nagyobb kiszámíthatóságot jelent majd a vállalkozások számára, miközben továbbra is haladunk előre a klímasemlegesség felé vezető úton.

  • Több beruházás a tiszta iparba

    Az EU 100 milliárd eurót fog mozgósítani az új Ipari Dekarbonizációs Bankon keresztül annak érdekében, hogy segítse az ipart a tisztább technológiákba irányuló beruházásokban.

  • Több éghajlat-politikai beruházás az ETS-bevételekből

    Az uniós országoknak az ETS-ből származó bevételeik 50%-át az ETS-ágazatok dekarbonizációjának támogatására kell fordítaniuk. Ez 2030-ig több mint 100 milliárd euró összegű pluszberuházást generálhat.

  • A méltányos átállás következetes támogatása Európa-szerte

    A Modernizációs Alap továbbra is támogatni fogja az alacsonyabb jövedelmű uniós országokat az energiarendszerük korszerűsítésében és iparágaik átalakításában.

  • A tiszta energiára való átállásba beruházó vállalkozások támogatása

    A vállalatok 2030 után is kaphatnak ingyenes kibocsátási egységeket – ennek feltételei szorosabban fognak kapcsolódni a dekarbonizációs beruházásokhoz. Az új szabályok jutalmazni fogják a tiszta technológiákba beruházó cégeket, és másokat is arra ösztönöznek majd, hogy felgyorsítsák az átállásukat. 

    Az ipar 2026 és 2030 között további 6 milliárd eurót fog kapni ingyenes kibocsátási egységek formájában.

  • Erősebb ETS ágazatokon átívelően

    Megerősítjük az ETS-t a légi és tengeri közlekedésben, és kiterjesztjük azt a hulladékégetésre is. Ezek a változások új üzleti lehetőségeket fognak teremteni, csökkentik majd a tisztességtelen verseny kockázatát, és Európa-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak. 

ETS2 – az épületszektor, a közúti közlekedés és más ágazatok új uniós szén-dioxid-piaca

Az ETS2 lesz az új uniós szén-dioxid-piac, amelynek célja, hogy segítsen csökkenteni a jelenlegi ETS hatálya alá nem tartozó ágazatokból, főként a közúti közlekedésből, az épületekből és néhány további kisebb iparágból származó kibocsátásokat. 2028-ban válik teljes mértékben működőképessé, és alkalmazását a reformjavaslatok nem érintik.

A mostani ETS-hez hasonlóan fix összkvótás kereskedési rendszerként fog működni, de az upstream kibocsátásokat fogja szabályozni: vagyis az üzemanyag-forgalmazókra fog vonatkozni, nem pedig közvetlenül a háztartásokra vagy az egyéni fogyasztókra.

A keletkező bevételek egy része a Szociális Klímaalapon keresztül a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat és mikrovállalkozásokat fogja segíteni a következőképpen:

  • az épületek felújításának, a szigetelés és az energiahatékonyság javításának támogatása;
  • az elavult fűtő-, hűtő- és főzőrendszerek felváltása tisztább alternatívákkal;
  • megújuló energiaforrások, például napelemek telepítése;
  • a kibocsátásmentes közlekedéshez, például az elektromos tömegközlekedéshez és a megosztott mobilitáshoz való hozzáférés javítása;
  • ideiglenes közvetlen pénzügyi segítség azok számára, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

Gyakran feltett kérdések

Miért változtatja meg a Bizottság az EU ETS-t?

Az európai gazdasági változásokra és a globális kihívásokra tekintettel az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének is fejlődnie kell. A kibocsátási határérték éves csökkentésének kiigazítása fokozatosabbá és kiszámíthatóbbá teszi az átállást. Ez több időt biztosít a vállalkozásoknak a tervezésre, a tiszta technológiákba való beruházásra és versenyképességük megőrzésére úgy, hogy közben továbbra is csökkentik a kibocsátásokat.

Hogyan támogatják a szén-dioxid-árazásból származó bevételek a munkahelyeket az EU-ban?

2030-ra a szén-dioxid-árazásból származó bevételek több mint 1 millió új munkahelyet teremthetnek a tiszta iparágakban, a zöld közlekedésben és az energiahatékonyság javítását célzó tevékenységek terén. Ez a munkahelyteremtés a bevételek visszaforgatása, átképzési programok és az EU ETS keretében végrehajtott regionális beruházások révén fog megvalósulni.

Hogyan járul hozzá a szén-dioxid-árazás az egészségesebb környezethez?

A szén-dioxid-árazás hozzájárul a levegőtisztasághoz. Megdrágítja a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és így csökkenti a kén-oxid (SOx), a nitrogén-oxid (NOx), a finomrészecskék (PM2,5) és más káros anyagok kibocsátását.

A légszennyezés csökkentésével a szén-dioxid-árazás közvetve hozzájárul az asztma, a légzőszervi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek és a korai elhalálozások kockázatának csökkentéséhez. A tisztább levegő révén csökkennek az egészségügyi ellátás költségei és javul az életminőség, kiváltképp a városi területeken.

Milyen előnyökkel jár az ETS a társadalom számára?

A szén-dioxid-árazásból származó bevételeket a társadalom és a gazdaság javára, a polgárok mindennapi életének javítására fordítjuk. Az árverések 2013-as elindítása óta az EU ETS mintegy 270 milliárd euró bevételt generált az uniós országok számára. Ezek a források újra be lettek fektetve a tiszta tömegközlekedésbe, az energiahatékony lakhatásba és az emberek millióinak mindennapi életét javító modern infrastruktúra-létesítmények építésébe.

Ezek a bevételek számos projektet támogattak – többek között zöld buszok üzembe helyezését Magyarországon, az árvízkockázat kezelését Észtországban és mobilitásiutalvány-program létrehozását Olaszországban. A felülvizsgálat eredményeképpen e bevételeket nagyobb arányban fogják befektetni a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó iparágakba, ösztönözve ezzel az ipar dekarbonizációjának felgyorsítását.

Az EU-n kívül alkalmazzák máshol is a szén-dioxid-árazást?

A szén-dioxid-árazás bevált módszer, amelyet világszerte egyre több országban alkalmaznak. Már működik például Kínában, Dél-Koreában, Új-Zélandon, Kanadában és az USA több államában. Új szén-dioxid-árazási rendszerek vannak kifejlesztés alatt Brazíliában, Törökországban, Japánban és Indiában, hogy csak néhányat említsünk. 

2016 és 2026 között több mint kétszeresére nőtt a ténylegesen életbe léptetett szén-dioxid-adók és kibocsátáskereskedelmi rendszerek száma, valamint az általuk lefedett globális ÜHG-kibocsátás aránya. A szén-dioxid-árazási rendszerek jelenleg a globális kibocsátások közel 30%-át fedik le.

Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 24 szeptember 2026