Mire szolgál az ETS?
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere a világ első és egyik legnagyobb globális szén-dioxid-piaca. Ez az EU fő szakpolitikai eszköze az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére – kifizetődővé teszi a tiszta beruházásokat, jutalmazza a jól teljesítőket és támogatja a gazdasági átalakulást, hozzájárulva ezáltal az EU versenyképességéhez és függetlenségéhez.
A rendszer keretében a vállalatoknak fizetniük kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukért. Ez arra ösztönzi őket, hogy csökkentsék a szennyezést, mégpedig a lehető legköltséghatékonyabb módon. Az így befolyt pénz segít finanszírozni az átállást a tisztább energiára és technológiákra.
A 2005-ben életbe lépett kibocsátáskereskedelmi rendszernek fontos szerepe volt abban, hogy az azóta eltelt időszakban mintegy 50%-kal csökkentek a kibocsátások. A rendszer hozzájárult továbbá a gázfogyasztás csökkentéséhez és ahhoz, hogy Európa ma kevésbé függ az importált fosszilis tüzelőanyagoktól.
Az európai gazdaság alakulására és a világban kirajzolódó folyamatokra tekintettel az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének is fejlődnie kell. Az EU új ipari szükségletei és a geopolitikai kihívások szükségessé teszik a rendszer reformját. A reform növelni fogja a tiszta beruházások támogatását, és egyértelmű, kiszámítható utat mutat a vállalkozásoknak ahhoz, hogy a versenyképességük megőrzése mellett csökkentsék kibocsátásaikat.
Az ETS 2005 óta alkalmazandó a villamosenergia-termelésre és az energiaigényes iparágakra. 2012-ben kiterjesztették a légi közlekedésre, 2024-ben pedig a tengeri közlekedésre is. Mindegyik uniós országban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is működik. 2020 óta össze van kapcsolva a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerrel.
Az ETS jelentős eredményeket hozott. 2005 óta az érintett ágazatok kibocsátása több mint 50%-kal csökkent.
Beruházások az ETS révén
2013 óta az ETS több mint 270 milliárd euró bevételt generált, amelynek mintegy háromnegyedét a tagállamok kapták. 255 milliárd eurót pedig az EU – ingyenes kibocsátási egységek formájában – a tiszta energiára való átállás elősegítésére különített el.
- Innovációs AlapTöbb mint15.00milliárd euróösszegű beruházás 2020 óta
- ETS-árverésekből származó bevételek270.00milliárd euró2013 óta
- Modernizációs AlapTöbb mint23.00milliárd eurókerült folyósításra 2021 óta
- Ingyenes kiosztás255.00milliárd euróaz ipar támogatására 2013 és 2025 között
Az ETS felülvizsgálata
Az ETS 2005-ös bevezetése óta Európa gazdasága változott, és új kihívások jelentkeztek a világban. Ezért az EU-nak felül kell vizsgálnia a kibocsátáskereskedelmi rendszert is. Ez a felülvizsgálat jelenleg folyik.
Hogyan fog változni az ETS?
A felülvizsgálat nyomán az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer jobban fogja támogatni az európai ipart, miközben továbbra is az európai éghajlat-politikai célok elérésének kulcsfontosságú eszköze marad.
- Az ETS kibocsátási határértékének éves csökkentése kiigazításra kerül annak érdekében, hogy az átállás fokozatosabbá váljon. A csökkentés mértéke a következő lesz:
- 2031 és 2035 között évente 3,7%
- 2036 és 2040 között évente 1,7%
- Ez nagyobb kiszámíthatóságot jelent majd a vállalkozások számára, miközben továbbra is haladunk előre a klímasemlegesség felé vezető úton.
- Az EU 100 milliárd eurót fog mozgósítani az új Ipari Dekarbonizációs Bankon keresztül annak érdekében, hogy segítse az ipart a tisztább technológiákba irányuló beruházásokban.
- Ez már 2030 előtt további beruházásokat fog eredményezni.
- Az EU ETS Innovációs Alap továbbra is támogatni fogja az innovatív tiszta technológiák fejlesztését és használatát.
- Az uniós országoknak az ETS-ből származó bevételeik 50%-át az ETS-ágazatok dekarbonizációjának támogatására kell fordítaniuk.
- Ez 2030-ig több mint 100 milliárd euró összegű pluszberuházást generálhat.
- A Modernizációs Alap továbbra is támogatni fogja az alacsonyabb jövedelmű uniós országokat az energiarendszerük korszerűsítésében és iparágaik átalakításában.
- A vállalatok 2030 után is kaphatnak ingyenes kibocsátási egységeket – ennek feltételei szorosabban fognak kapcsolódni a dekarbonizációs beruházásokhoz.
- Az új szabályok jutalmazni fogják a tiszta technológiákba beruházó cégeket, és másokat is arra ösztönöznek majd, hogy felgyorsítsák az átállásukat.
- Az ipar 2026 és 2030 között további 6 milliárd eurót fog kapni ingyenes kibocsátási egységek formájában.
- Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatálya alá tartozó ágazatok esetében az EU lassabban fogja kivezetni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztását, és a fokozatos megszüntetés időszaka meghosszabbodik 2038-ig.
- A tartós szén-dioxid-eltávolítás beépül az ETS-be. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít majd azokban az ágazatokban, ahol különösen nehéz csökkenteni a kibocsátásokat, miközben támogatja a szén-dioxid-eltávolítási technológiák térnyerését.
ETS2 – az épületszektor, a közúti közlekedés és más ágazatok új uniós szén-dioxid-piaca
Az ETS2 lesz az új uniós szén-dioxid-piac, amelynek célja, hogy segítsen csökkenteni a jelenlegi ETS hatálya alá nem tartozó ágazatokból, főként a közúti közlekedésből, az épületekből és néhány további kisebb iparágból származó kibocsátásokat. 2028-ban válik teljes mértékben működőképessé, és a reformjavaslatok nem érintik.
A mostani ETS-hez hasonlóan fix összkvótás kereskedési rendszerként fog működni, de az upstream kibocsátásokat fogja szabályozni: vagyis az üzemanyag-forgalmazókra fog vonatkozni, nem pedig közvetlenül a háztartásokra vagy az egyéni fogyasztókra.
A keletkező bevételek egy része a Szociális Klímaalapon keresztül a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat és mikrovállalkozásokat fogja segíteni a következőképpen:
- az épületek felújításának, a szigetelés és az energiahatékonyság javításának támogatása;
- az elavult fűtő-, hűtő- és főzőrendszerek felváltása tisztább alternatívákkal;
- megújuló energiaforrások, például napelemek telepítése;
- a kibocsátásmentes közlekedéshez, például az elektromos tömegközlekedéshez és a megosztott mobilitáshoz való hozzáférés javítása;
- ideiglenes közvetlen pénzügyi segítség azok számára, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
Gyakran feltett kérdések
Hogyan segíti elő a szén-dioxid-árazás a kibocsátások csökkentését?
A szén-dioxid-árazás hozzájárul a kibocsátás csökkentéséhez azáltal, hogy a vállalatoknak fizetniük kell a levegőszennyezésért, ami arra ösztönzi őket, hogy csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat. Az ETS fokozatosan csökkenti a kibocsátási határértéket, ami arra készteti a vállalatokat, hogy tisztább technológiákba és innovatív megoldásokba ruházzanak be.
Az így keletkező bevételek újra befektetésre kerülnek az emberekbe és a közösségekbe, ezzel is segítve a tiszta átállást. 20 évvel ezelőtti elindítása óta az ETS hozzájárult a villamosenergia- és hőtermelésből, az energiaigényes iparágakból, a légi közlekedésből és a tengeri közlekedésből származó kibocsátások 50%-os csökkentéséhez.
Hogyan segíti az ETS az uniós vállalkozásokat?
Az ETS évről évre kiszámítható módon csökkenti a kibocsátási határértéket, ami egyértelmű jelzés az üzleti szereplők felé, hogy a tiszta technológiák hosszú távon kifizetődőek. Ez segíti a vállalkozásokat abban, hogy előre tervezzenek és beruházzanak az alacsony kibocsátású technológiákba, tudván, hogy beruházásaik versenyképesek maradnak és idővel megtérülnek.
A szén-dioxid-árazás ösztönzi az ipar korszerűsítését és a tiszta technológiákba történő beruházásokat. Az olyan programok, mint az Innovációs Alap és a Modernizációs Alap, amelyek pénzügyi hátterét teljes mértékben az ETS bevételei biztosítják, Európa-szerte finanszírozást nyújtanak a tiszta projektek számára.
Hogyan segíti az ETS felülvizsgálata az uniós ipart?
A megújult ETS segíteni fogja az európai iparágakat abban, hogy csökkentsék a kibocsátásukat anélkül, hogy veszítenének versenyképességükből a világpiacon. Azok az iparágak, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának (vagyis annak, hogy a piaci szereplők a szén-dioxid-kibocsátással járó tevékenységeiket áthelyezik egy olyan országba, ahol az éghajlat-politikai szabályok kevésbé szigorúak), a versenyképességük megőrzése érdekében továbbra is kapni fognak ingyenes kibocsátási egységeket. Ennek előfeltételeként az érintett vállalkozásoknak be kell ruházniuk Európa szén-dioxid-mentesítésébe.
A megújult ETS ösztönözni fogja az ipar dekarbonizációját célzó beruházásokat az Ipari Dekarbonizációs Bank és a beruházásélénkítő „Investment Booster” kezdeményezés, valamint a továbbra is működő Innovációs Alap és Modernizációs Alap révén.
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatálya alá tartozó ágazatok esetében az EU lassabban fogja kivezetni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztását, és a fokozatos kivezetés végső határidejét kitolja 2038-ig. Ez védeni fogja az európai vállalkozásokat a tisztességtelen versenytől, főképp az intenzív kereskedelem jellemezte ágazatokban.
Hogyan támogatják a szén-dioxid-árazásból származó bevételek a munkahelyeket az EU-ban?
2030-ra a szén-dioxid-árazásból származó bevételek több mint 1 millió új munkahelyet teremthetnek a tiszta iparágakban, a zöld közlekedésben és az energiahatékonyság javítását célzó tevékenységek terén. Ez a munkahelyteremtés a bevételek visszaforgatása, átképzési programok és az ETS keretében végrehajtott regionális beruházások révén fog megvalósulni.
Milyen szerepet játszik az ETS az EU energiafüggőségének csökkentésében, valamint a tiszta és megfizethető energia fellendítésében?
Európa importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége növeli az energiaköltségeket. Azáltal, hogy a szén-dioxid-kibocsátásnak ára van, a vállalkozások jobban ösztönözve vannak arra, hogy beruházzanak hazai tisztaenergia-forrásokba. Így több pénz marad az európai gazdaságban, és csökken a függőségünk az importált üzemanyagoktól.
A szén-dioxid-árazás fellendíti a tiszta és megfizethető energiát. 2023-ban az EU villamos energiájának közel fele megújuló energiaforrásokból származott, és az atomenergiát is beleértve közel 70%-át kibocsátásmentes forrásokból állították elő. Az ETS árjelzései vonzóbbá teszik a tiszta energiába történő beruházásokat, és arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy olcsóbb, tisztább energiaforrásokra térjenek át.
Hogyan járul hozzá a szén-dioxid-árazás az egészségesebb környezethez?
A szén-dioxid-árazás hozzájárul a levegőtisztasághoz. Megdrágítja a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és így csökkenti a kén-oxid (SOx), a nitrogén-oxid (NOx), a finomrészecskék (PM2,5) és más káros anyagok kibocsátását.
A légszennyezés csökkentésével a szén-dioxid-árazás közvetve hozzájárul az asztma, a légzőszervi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek és a korai elhalálozások kockázatának csökkentéséhez. A tisztább levegő révén csökkennek az egészségügyi ellátás költségei és javul az életminőség, kiváltképp a városi területeken.
Milyen előnyökkel jár az ETS a társadalom számára?
A szén-dioxid-árazásból származó bevételeket a társadalom és a gazdaság javára, a polgárok mindennapi életének javítására fordítjuk. Az árverések 2013-as elindítása óta az ETS mintegy 270 milliárd euró bevételt generált az uniós országok számára. Ezek a források újra be lettek fektetve a tiszta tömegközlekedésbe, az energiahatékony lakhatásba és az emberek millióinak mindennapi életét javító modern infrastruktúra-létesítmények építésébe.
Ezek a bevételek számos projektet támogattak – többek között zöld buszok üzembe helyezését Magyarországon, az árvízkockázat kezelését Észtországban és mobilitásiutalvány-program létrehozását Olaszországban. A felülvizsgálat eredményeképpen e bevételeket nagyobb arányban fogják befektetni a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó iparágakba, ösztönözve ezzel az ipar dekarbonizációjának felgyorsítását.
Az EU-n kívül alkalmazzák máshol is a szén-dioxid-árazást?
A szén-dioxid-árazás bevált módszer, amelyet világszerte egyre több országban alkalmaznak. Már működik például Kínában, Dél-Koreában, Új-Zélandon, Kanadában és az USA több államában. Új szén-dioxid-árazási rendszerek vannak kifejlesztés alatt Brazíliában, Törökországban, Japánban és Indiában, hogy csak néhányat említsünk.
2016 és 2026 között több mint kétszeresére nőtt a ténylegesen életbe léptetett szén-dioxid-adók és kibocsátáskereskedelmi rendszerek száma, valamint az általuk lefedett globális ÜHG-kibocsátás aránya. A szén-dioxid-árazási rendszerek jelenleg a globális kibocsátások közel 30%-át fedik le.
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 17 július 2026