Döntéshozatal a Bizottságnál

A részletesen meghatározott döntéshozatali folyamat a Szerződéseken és a Bizottság eljárási szabályzatán alapul. A bizottsági határozatok lehetnek jogalkotási jellegűek, például a többi uniós intézménynek címzett jogalkotási javaslatok, vagy jogi aktusok, például végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok. Lehetnek nem jogalkotási jellegűek is, például szakpolitikai stratégiákról szóló közlemények és a többi uniós intézménynek címzett jelentések, vagy kötelezettségszegési eljárások megindításáról szóló határozatok.

A Bizottság az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (2) bekezdésében lefektetett jogalkotási kezdeményezési joga alapján fogad el jogalkotási javaslatokat. A Bizottság feladata tehát, hogy megszövegezze az új jogszabályokat és egyéb jogi aktusokat, amelyeket aztán az Európai Parlament és a Tanács tárgyal meg és fogad el. E tárgyalások eredményeként a végleges jogszabály jelentősen eltérhet a Bizottság által előterjesztett javaslattól. 

Az Európai Parlament és a Tanács felkérheti a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot olyan ügyben, amelyben megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra van szükség.

A Tanács és a Parlament felhatalmazása alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat vagy végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egy jogszabály nem alapvető rendelkezéseit módosítják vagy egészítik ki. Végrehajtási jogi aktusokra az uniós jog egységes végrehajtása érdekében van szükség. Az e jogi aktusok elfogadásához vezető folyamat során a Bizottság szakértői csoportokban konzultál a tagállamokkal és szükség esetén más érdekelt felekkel is (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében), illetve a tagállamok képviselőiből álló komitológiai bizottságokban dolgozik (végrehajtási jogi aktusok esetében).
 

Az intézkedések megtervezése

A Bizottság a kezdeményezéseit, főképp a jogalkotási és szakpolitikai javaslatokat, jó előre megtervezi. Ez a tervezés már akkor kezdetét veszi, amikor a Bizottság az új ötéves mandátuma elején kijelöli politikai prioritásait. Ekkor a megválasztott elnök benyújtja politikai iránymutatását az Európai Parlamentnek, és meghatározza az új biztosi testület tagjainak megbízatását. A következő év prioritásait az elnök minden évben az Unió helyzetéről szóló beszédében és szándéknyilatkozatában körvonalazza. Az általános politikai iránymutatást a Bizottság konkrét intézkedések formájában ülteti át a munkaprogramjába. A munkaprogram felvázolja a következő 12 hónapban elfogadni tervezett kezdeményezéseket. Ez nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy további javaslatokat fogadjon el, például sürgős és váratlan helyzetekben.

 Az EU hosszú távú költségvetésének megtervezése egy külön folyamat keretében történik. 

A szakpolitikák kialakítása és konzultáció a polgárokkal és az érdekelt felekkel

Az uniós szakpolitikai intézkedések az uniós polgárok, vállalkozások és egyéb érdekeltek javát szolgálják. A minőségi jogalkotás eszközei biztosítják, hogy minden új szakpolitika tényeken és részletekbe menő konzultációkon alapuljon, és összhangban legyen a szubszidiaritás és az arányosság elvével.

Mielőtt új szakpolitikára vagy jogszabályra, illetve meglévő jogszabály felülvizsgálatára tenne javaslatot, a Bizottság:

• véleményezési felhívást tesz közzé, amely tartalmazza a kezdeményezés leírását, és amelyben a Bizottság felkéri a polgárokat és az érdekelt feleket, hogy nyilvánítsanak véleményt a kezdeményezésről és számoljanak be tapasztalataikról. A véleményezési felhívás az EU összes hivatalos nyelvén elérhető. A legtöbb esetben a Bizottság internetes nyilvános konzultációt folytat a témában, mely az „Ossza meg velünk véleményét! - Nyilvános konzultációk és visszajelzések” felületen érhető el. A konzultációkban az EU összes hivatalos nyelvén részt lehet venni. A visszajelzéseket és a konzultáció keretében érkezett válaszokat a Bizottság felhasználja a kezdeményezések kidolgozása során;
• értékeli a kapcsolódó területeken hozott korábbi intézkedéseket, hogy felmérje az eredményességüket, hatékonyságukat, relevanciájukat, uniós hozzáadott értéküket és koherenciájukat. A szerzett tudást és a levont tanulságokat felhasználja a szakpolitika vagy program felülvizsgálatának előkészítése során;
• különös figyelmet fordít arra, hogy a jogszabályok a lehető legegyszerűbbek legyenek, és a lehető legkisebbre csökkentsék az alkalmazásuk potenciális költségeit a vállalkozások és a polgárok számára, összhangban az „egy be, egy ki” elvvel – azaz, hogy új jogszabály alkotásakor egy régit hatályon kívül kell helyezni. A Bizottság arra törekszik, hogy a jelentéstételi követelményekből eredő terhek legalább 25%-kal (a kkv-k esetében legalább 35%-kal) csökkenjenek;
• hatásvizsgálat keretében bizonyítékokat gyűjt annak értékeléséhez, hogy indokolt-e az uniós fellépés, és ha igen, hogyan lehet azt a legjobban megtervezni a vonatkozó szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében. Ennek során különböző szakpolitikai alternatívák környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait elemzi, szem előtt tartva a szubszidiaritás elvét (mely szerint az EU nem intézkedik olyan ügyekben, melyeket a tagállamok külön-külön eredményesen tudnak kezelni) és az arányosság elvét (mely szerint az uniós fellépés nem lépheti túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket);
• stratégiai előretekintést alkalmaz annak biztosítására, hogy a szakpolitikák és kezdeményezések megfeleljenek a jövőbeli kihívásoknak, és lehetővé tegyék az EU számára, hogy kihasználja a mindenkori lehetőségeket. Továbbá ügyel arra, hogy javaslatai főszabályként digitálisak legyenek, és az egyszeri adatszolgáltatás elvét követve ne vezessenek be átfedést eredményező követelményeket. 

Magánszemélyek is javaslatot tehetnek új jogszabályokra vagy szakpolitikai intézkedésekre. Ezt a célt szolgálja az európai polgári kezdeményezés intézménye.

Ön is véleményt mondhat, és részt vehet nyilvános konzultációkban!

Belső konzultáció a Bizottságnál

Amint egy kezdeményezés konkrét formát ölt, a Bizottság összes illetékes szervezeti egysége megkapja azt felülvizsgálatra és visszajelzésre. Ez a folyamat biztosítja, hogy a döntések előkészítésekor a Bizottság a „házon belül” rendelkezésre álló összes szakértelmet kamatoztassa azáltal, hogy mindegyik szolgálat hozzájárul meglátásaival a javaslathoz és azonosítja a lehetséges problémákat. A kezdeményezés csak a visszajelzések mérlegelése és a tervezet ennek megfelelő esetleges módosítása után kerül benyújtásra a biztosi testületnek elfogadás céljából.