Európai Ügyészség (EPPO)

Küldetés

Az Európai Ügyészség (www.eppo.europa.eu) az Európai Unió független és decentralizált ügyészsége, amely hatáskörrel rendelkezik az uniós költségvetés elleni bűncselekmények – például csalás, korrupció vagy határon átnyúló súlyos héacsalás – esetén a nyomozás, a vádhatósági eljárás lefolytatása és a bíróság elé állítás terén. Az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-én elfogadott rendelet 2017. november 20-án lépett hatályba. A részt vevő uniós tagállamok száma jelenleg 22.

Egyelőre az uniós költségvetés elleni bűncselekményekkel kapcsolatban csak a nemzeti hatóságok nyomozhatnak és folytathatják le a vádhatósági eljárást. Hatáskörük azonban csak az országhatárig tart. A jelenlegi uniós szervek, például az Eurojust, az Europol és az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) nem rendelkeznek a nyomozáshoz és a vádhatósági eljárás lefolytatásához szükséges hatáskörökkel.

Felépítés és jellemzők

Az Európai Ügyészség felállítása még folyamatban van, a szerv a tervek szerint 2021 márciusában kezdi meg tényleges működését. Az Európai Ügyészség székhelye Luxembourgban található.

Az Európai Ügyészség egységes hivatalként fog működni valamennyi részt vevő uniós országra kiterjedően, és célja, hogy egyetlen egységes, zökkenőmentesen és hatékonyan működő egésszé szervezze az európai és a nemzeti bűnüldöző szervek munkáját. Az Európai Ügyészség szervezete két szintből áll: a központi és a nemzeti szintből. A központi szinten az európai főügyész, két helyettese, 22 európai ügyész (tagországonként egy-egy), akik közül kettő egyben az európai főügyész helyettese, valamint az adminisztratív igazgató dolgozik majd. A decentralizált szinten, a részt vevő országokban működnek majd a delegált európai ügyészek. A központi szint felügyeli a nemzeti szinten végzett nyomozati és vádhatósági tevékenységet. Főszabályként a delegált európai ügyészek fognak nyomozni, és lefolytatni a vádhatósági eljárást a saját tagállamukban.

A gyanúsítottak és a vádlottak jogait a meglévő uniós és nemzeti jogszabályok alapján átfogó eljárási biztosítékok fogják garantálni. Az Európai Ügyészség gondoskodik arról, hogy működése során tiszteletben tartsa az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat, köztük a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot. Az Európai Ügyészség eljárási aktusai megtámadhatók lesznek a nemzeti bíróságokon. Az Európai Ügyészség áttételesen – az előzetes döntéseken keresztül – az uniós jog következetes alkalmazását is elősegíti.

PIF-irányelv

A tagállamoknak 2019. július 6-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelv („PIF-irányelv”) rendelkezéseit. Az új szabályok növelik az uniós költségvetés védelmének szintjét azáltal, hogy egységesítik az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények fogalommeghatározását, szankcióit és elévülési idejét. Az irányelv nemcsak az uniós költségvetés elleni bűncselekményekre vonatkozó tagállami büntetőjogi rendelkezések harmonizációjának alapvető eszköze, hanem a majdani Európai Ügyészség számára is megteremti az alapokat feladatai ellátásához – ahhoz, hogy lefolytassa a gyakorlatban az érintett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat, és bíróság elé állítsa az elkövetőket.