Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás

Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás: miért is fontos?

A 2026. május 1-jétől ideiglenesen alkalmazandó EU–Mercosur kereskedelmi megállapodással egy 700 millió fős kereskedelmi övezet jön létre. A megállapodás az EU és az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt magában foglaló dél-amerikai kereskedelmi tömb között jött létre. A megállapodás fellendíti Európa gazdaságát és globális partnerségeit, miközben védi a mezőgazdasági termelőket és a fogyasztókat, valamint érvényre juttatja a környezetvédelmi normákat, azaz:

felszámolja a kereskedelmi akadályokat,
munkahelyeket és üzleti lehetőségeket teremt,
garantálja az uniós szabályok tiszteletben tartását és a tisztességes versenyt.

Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás várható eredményei 2040-re

Több mint 77,6 milliárd euró
Ennyivel nőhet az EU GDP-je
Akár 50 milliárd euró
Ennyivel növekedhet az EU éves exportja (+39%)
Akár 600 ezer
Ennyi új munkahely jöhet létre Európában

Az uniós vállalkozások számára megnyíló lehetőségek

Ipari áruk

Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás csökkenti a vámokat az alábbi áruk behozatalára:
– gépjárművek (a korábbi vámok bizonyos esetekben elérték a 35%-ot);
– gépek (a korábbi vámok 14–20% között mozogtak);
– gyógyszerek (a legmagasabb vámtétel korábban 14% volt).
Az ezekre és más árukra kivetett vámok csökkentésével az uniós vállalatok évente több mint négymilliárd eurót takaríthatnak meg.

Kritikus fontosságú nyersanyagok

A Mercosur a zöld és digitális átálláshoz nélkülözhetetlen anyagok kulcsfontosságú szállítója. Az EU például nióbiumfogyasztásának 82%-át a Mercosurból importálja. A nióbiumot az MRI-készülékekhez és a rákkezelésben fontos szupravezető mágnesek előállításához használják. Az EU–Mercosur megállapodás biztosítja a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való fenntartható hozzáférést.

Közbeszerzés

Az uniós cégek pályázhatnak a Mercosur kormányzati szerződéseire.
Brazília szövetségi közbeszerzési piaca önmagában is meghaladja az évi 8 milliárd eurót.

Előnyök az uniós mezőgazdasági termelők és fogyasztók számára

Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás csökkentette a fontos uniós agrár-élelmiszeripari termékekre korábban kivetett magas vámokat. E termékek közé tartoznak a bor és a szeszes italok (melyek vámkulcsa bizonyos termékeknél elérte a 35%-ot), a csokoládé (mely esetében a vám 20% volt) és az olívaolaj (a korábbi vámtétel 31,5%-ig terjedt). A mezőgazdasági termékek uniós exportja várhatóan közel 50%-kal fog nőni.

A vámcsökkentés várható előnyei

A megállapodás az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-termelők javát is szolgálja, mert:

Támogatja a hagyományos, kiváló minőségű uniós agrár-élelmiszeripari termékek exportjának növekedését.
Garantálja a márkavédelmet és a piaci kizárólagosságot, így megóvja az autentikus uniós termékeket (földrajzi árujelzőket) attól, hogy a Mercosurban leutánozzák őket, véget vetve ezáltal ennek a tisztességtelen versenynek.
Korlátozza a preferenciális agrár-élelmiszeripari behozatalt – a marhahús- és baromfibehozatal felső határa az EU teljes éves termelésének mindössze 1,5%-a, illetve 1,3%-a. A rizs, a méz és az etanol behozatala szintén védelmet élvez.

A megállapodás végrehajtása során az Európai Bizottság szorosan nyomon fogja követni a piaci fejleményeket, különösen a mezőgazdaságban. Ha kell, védintézkedéseket fog bevezetni, hogy megóvjon bizonyos érzékeny európai termékeket a hirtelen megugró kínálattól. Védeni fogjuk az európai mezőgazdasági termelőket, és arra törekszünk, hogy a Mercosurral fennálló partnerség tisztességes és kiegyensúlyozott legyen. Piaci zavarok esetén az uniós mezőgazdasági termelőket 6,3 milliárd eurós összegű biztonsági háló segíti.

Garantáljuk az EU magas szintű egészségügyi és élelmiszer-biztonsági normáit

A világ legszigorúbb egészségügyi előírásainak és élelmiszer-ipari szabályainak köszönhetően az európaiak biztonságos és egészséges élelmiszerekhez férnek hozzá. Ez az új megállapodás garantálja a szabályok és előírások érvényre juttatását, mert:

Csak olyan árut szabad behozni az EU-ba, amely megfelel a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági szabályoknak.
Az EU továbbra is teljeskörűen kézben tartja az európaiak egészségének és biztonságának a védelmét.
Erősödnek az exportáló országokban és az EU határain végzett vizsgálatok és ellenőrzések.

Az EU és tagállamai az adott külföldi országokban és az EU határain többféleképpen is ellenőrzik a behozott árukat. Az áruk ellenőrzése nem függ attól, hogy a származási országnak van-e kereskedelmi megállapodása az EU-val vagy sem. Az ellenőrzések száma a következő két évben növekedni fog.

Ezek az intézkedések – miközben hozzájárulnak az élelmezésbiztonsághoz – azt hivatottak garantálni, hogy az EU-ba továbbra is csak biztonságos és egészséges élelmiszereket lehessen importálni.

Előmozdítjuk a közös értékeket és a fenntartható fejlődést

Ez a megállapodás nem pusztán kereskedelmi megállapodás. Keretet biztosít a sürgető globális kérdésekkel (emberi jogok, éghajlatváltozás stb.) kapcsolatos együttműködéshez, mert:

Kötelezettséget vállal a Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtására.
Konkrét és mérhető kötelezettségvállalásokat nyújt az ökoszisztémák biológiai sokféleségének megőrzésére és az erdőirtás kezelésére.
Megerősíti a munkavállalók jogait.
Ösztönzi a felelős üzleti magatartást.
Megerősíti a szellemitulajdon-jogok védelmét és érvényesítését. A fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak az uniós GDP több mint 47%-át és az uniós export több mint 80%-át teszik ki.

Gyakran feltett kérdések

Miért tárgyalt az EU partnerségi megállapodásról a Mercosurral?

A Mercosur-országok jelentős felvevőpiacot jelentenek az uniós export számára. Az uniós vállalkozásoknak a Mercosur négy alapító országába irányuló kivitele számokban:

áruk 55 milliárd euró értékben (2024-ben),
szolgáltatások 29 milliárd euró értékben (2023-ban).

Az európai vállalatok számos kereskedelmi akadállyal szembesültek, ami megnehezítette számukra, hogy tisztességes feltételekkel versenyezzenek.

2023-ban a Mercosur a teljes kereskedelmének 16,9%-át az EU-val bonyolította le. A kereskedelmi megállapodás révén az uniós vállalkozások még többet exportálhatnak erre a 295 millió főt számláló piacra.

Kötött-e az EU kereskedelmi megállapodásokat más latin-amerikai országokkal?

Igen. Az Unió már csaknem az összes többi latin-amerikai országgal kötött kereskedelmi megállapodást. A Mercosur-országokkal kötött megállapodás révén az uniós exportőrök további lehetőséget kapnak, hogy preferenciális feltételekkel férjenek hozzá a Mercosur piacaihoz, valamint erősödnek a latin-amerikai országokhoz fűződő politikai kapcsolataink.

Milyen eredményeket várhatunk az EU–Mercosur megállapodástól?

Az Unió partnerségi megállapodása a Mercosurral:

Megkönnyíti az uniós vállalkozásoknak, hogy a Mercosur-országokban értékesítsék termékeiket, és ott befektessenek.
Megerősíti a nyersanyag-utánpótlást és az uniós gazdaság biztonságát.
Segíti az Uniót és a Mercosurt abban, hogy a legmagasabb szintű uniós normákkal összhangban alakítsák a globális kereskedelmi szabályokat.
Egyértelműen kiáll a szabályokon alapuló kereskedelem mellett – a protekcionizmus ellenében.
Tovább integrálja a két régió között az értékláncokat, és ezzel mindkét oldalon elősegíti a különböző iparágak globális versenyképességének megőrzését.
A fenntartható fejlődéssel, az éghajlatváltozással és a munkavállalói jogokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások révén európai értékeket közvetít.

Hogyan fogja érinteni az uniós piacot a Mercosur-országokból származó behozatal?

A Mercosurral kötött megállapodás kiegyensúlyozott hatást fog gyakorolni az uniós piacra. Egyes termékek kereskedelmének feltételeit javítani fogja. Ugyanakkor korlátokat (azaz kvótákat) is megállapít azon Mercosur-termékek mennyiségére vonatkozóan, amelyek számára előnyösek lehetnek a jobb kereskedelmi feltételek. A csökkentett tarifák tehát nem minden árura, és nem korlátlanul alkalmazandók. Ez különösen igaz a mezőgazdasági termékekre, amelyek előtt az EU csak korlátozott mértékben és számos feltétellel nyitja meg piacát. Ilyen feltétel például, hogy a termelőknek be kell tartaniuk az uniós biztonsági szabályokat, és hogy az importált termékek mennyisége nem haladhat meg egy észszerű szintet.

Autókat fogunk az EU-ból a Mercosur-országokba exportálni, azok pedig cserébe mezőgazdasági termékekkel (pl. marhahússal) árasztanak el minket? Erről van szó?

Nem. A megállapodásból az uniós gazdaság valamennyi ágazata egyformán hasznot húz.

A világ országaiba exportált uniós termékek 91%-a ipari termék, ezért leegyszerűsítve tényleg úgy tűnhet, mintha a megállapodás az autóexportot részesítené előnyben. Az agrár-élelmiszeripari ágazat előtt is számos lehetőség nyílik meg. A megállapodásnak köszönhetően a Mercosur-országokba irányuló uniós agrár-élelmiszeripari export várhatóan 50%-kal nő, ami azt jelenti, hogy a híres uniós élelmiszer- és italtermékek exportja 1,2 milliárd euró többletet fog generálni.

Ez annak köszönhető, hogy a hatályos megállapodás csökkenti az uniós exportra kivetett nagyon magas Mercosur-vámokat. Korábban a Mercosur-országokba irányuló uniós agrár-élelmiszeripari export a régióba irányuló exportunknak csupán 6%-át tette ki, főként az említett nagyon magas vámok miatt. A hatályos megállapodással azonban fokozatosan megszűnnek az olyan termékekre kivetett vámok mint a bor (melynek vámkulcsa elérheti a 35%-ot), az olívaolaj (31,5%) és a sajt (28%).

A megállapodást demokratikus ellenőrzés mellett kötötték-e meg?

Az EU–Mercosur megállapodás minden szakasza demokratikus ellenőrzés alatt áll.

Az uniós országok kormányai és az Európai Parlament képviselői 25 éven át aktívan részt vettek a tárgyalásban. Az uniós országok az Európai Bizottságot bízták meg azzal, hogy az EU nevében tárgyaljon a kereskedelmi megállapodásról. A folyamat átlátható és elszámoltatható volt. Az Európai Parlament emellett egy különleges nyomonkövetési csoportot is felállított, hogy szorosan figyelemmel kísérje a tárgyalásokat.

A megállapodás aláírására és megkötésére vonatkozó végső döntést a 27 kormány minisztereiből álló Tanács minősített többséggel hozta meg. A tagállamok kormányai felhatalmazták a Bizottságot arra, hogy ideiglenesen alkalmazza az EU–Mercosur megállapodást, miután azt a Mercosur-országok ratifikálták. Ez lehetővé teszi az uniós vállalatoknak, hogy már 2026. május 1-jétől élvezzék a megállapodás előnyeit. A megállapodás hivatalosan az Európai Parlament egyetértését követően lép hatályba.

Mely mezőgazdasági termékek a legérzékenyebbek, és milyen védelemben fognak részesülni?

A legérzékenyebb termékek közé tartozik a marhahús, a baromfi és a cukor. A megállapodás védi őket a külföldi versennyel szemben. Ennek érdekében:

korlátozza az importált mennyiséget (azaz „kvótákat” állapít meg) és
a behozatali vámokat fokozatosan csökkenti.

Ha az importált termékek mennyiségének növekedése súlyos kárt okoz az érintett uniós ágazatoknak, vagy akár csak fennáll ennek veszélye, az EU-nak módjában áll azonnal korlátozni vagy leállítani az érintett termékek behozatalát. Az esetleges aggályok kivizsgálása érdekében az EU a behozatal szintjét szorosan nyomon követi majd.

Például:

Marhahús: A Mercosur-országokból 99 ezer tonna marhahús importálható az EU-ba 7,5%-os csökkentett vámtétellel. Ez a jelenlegi uniós marhahústermelés 1,5%-ának felel meg. Ez tehát azt jelenti, hogy a Mercosur-országok csak nagyon kis mennyiségű (az uniós termelés 1,5%-ának megfelelő) marhahúst fognak tudni csökkentett vámokkal az uniós piacra exportálni. A marhahús esetében nem kerül sor vámmentes behozatali kontingens megnyitására.

Baromfi: A Mercosur-országokból 180 ezer tonna baromfihús importálható az EU-ba vámmentesen. Ezt az intézkedést fokozatosan, 5 év alatt vezetik be, és rendszeresen nyomon követik. Ez azt jelenti, hogy az EU-ba vámmentesen behozott baromfihús a jelenlegi uniós baromfitermelésnek mindössze 1,3%-át teszi ki.

Etanol: A Mercosur-országokból 450 ezer tonna vegyipari felhasználású etanol importálható az EU-ba vámmentesen.

Rizs: A Mercosur-országokból 60 ezer tonna rizs importálható az EU-ba vámmentesen. Ezt az intézkedést fokozatosan, 5 év alatt vezetik be. Az EU rizstermelése nem önellátó, mivel rizsszükségletének kevesebb mint a felét állítja elő.

Méz: A Mercosur-országokból 45 ezer tonna méz importálható az EU-ba vámmentesen. Ezt az intézkedést fokozatosan, 5 év alatt vezetik be, és rendszeresen nyomon követik.

Mit importál jelenleg az EU a Mercosur-országokból?

2025-ben a teljes uniós behozatal mintegy 13%-a a Mercosur-országokból származott. E termékek többsége nem állítható elő az Unióban, illetve nem található meg könnyen a piacainkon.

Az EU 2025-ben elsősorban az alábbi termékeket importálta a Mercosur-országokból :

– Olajos magvak és fehérjenövények (34%, 8,55 milliárd euró értékben)

– Kávé, tea, kakaó és fűszerek (26,4%, 6,66 milliárd euró értékben)

– Marha- és borjúhús (7,7%, 1,94 milliárd euró értékben)

– Gyümölcs és diófélék (7,6%, 1,91 milliárd euró értékben)

Milyen támogatásban részesülnek azok az uniós mezőgazdasági termelők, akiket érinthet a megállapodás?

Az EU meg fogja védeni az uniós mezőgazdasági termelőket az esetleges piaci zavarokkal szemben. Ezt elsősorban a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében létrejövő 6,3 milliárd euró összegű biztonsági hálóval teszi lehetővé.

A megállapodás értelmében importálható-e az EU területére olyan hús, amelyet olyan anyagokkal (pl. hormonokkal vagy bizonyos antibiotikumokkal) kezeltek, amelyek használata az Unióban tilos?

Nem. A harmadik országokból behozott élelmiszereknek ugyanazoknak az egészségügyi követelményeknek kell megfelelniük, mint az EU-ban előállított élelmiszereknek. Ellenkező esetben nem léphetik át az EU határait.

További kérdések és válaszok

Előzmények

Az EU és a Mercosur 2000-ben ült le a tárgyalóasztalhoz először. A folyamat az évek során több szakaszon ment keresztül, és 2024. december 6-án zárult le, amikor is az Európai Unió és a négy alapító Mercosur-ország politikai megállapodásra jutott egy ambiciózus, kiegyensúlyozott és átfogó partnerségi megállapodásról. Az uniós országok 2026. január 9-én hagyták jóvá hivatalosan a kereskedelmi megállapodást.

A megállapodás ideiglenes alkalmazása után a Bizottság azon dolgozik, hogy az uniós szerződésekkel összhangban tető alá hozza a megállapodás teljes körű megkötését.

Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 30 április 2026