Bevezetés
A NextGenerationEU több, mint helyreállítási terv: soha vissza nem térő alkalom, hogy megerősödve kerüljünk ki a világjárványból, átalakítsuk gazdaságainkat, lehetőségeket és munkahelyeket teremtsünk, és olyan hellyé tegyük Európát, ahol szívesen élünk. Minden adott ahhoz, hogy törekvéseinket sikerre vigyük.
Tudjuk, mit akarunk elérni, megvan a tervünk arra, hogyan fogjuk valóra váltani az elképzeléseinket, és megállapodtunk arról, hogy együttes erővel 806,9 milliárd eurót* ruházunk be a megvalósításba.
Itt az ideje, hogy munkához lássunk, és környezetkímélőbbé, digitalizáltabbá és ellenállóbbá tegyük Európát.
*Folyó árakon számolva. 2018-as árakon ez 750 milliárd eurót jelent.
![Next Gen EU](https://commission.europa.eu/sites/default/files/styles/oe_theme_medium_no_crop/public/2022-11/next_gen_eu_generic_210611_360_240_rework.jpg?itok=yI9tHF7c)
Az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja
Az Európában valaha finanszírozott legnagyobb ösztönző csomag két alkotóelemből áll: az EU hosszú távú költségvetéséből és a helyreállítás ösztönzésére irányuló ideiglenes NextGenerationEU eszközből. A csomagnak köszönhetően Európa koronavírus-járvány utáni újjáépítését (folyó árakon számolva) összesen 2,018 billió euró* segíti. A tervbe vett intézkedések eredményeképpen Európa környezetkímélőbbé és digitalizáltabbá válik, és jobban ellen tud majd állni a sokkhatásoknak.
A források felhasználása az Európa előtt álló legfontosabb kihívások kezelésére és a rászorulók támogatására irányul. Az Ukrajna elleni orosz inváziót követően az EU mozgósította az uniós költségvetést, hogy sürgősségi segélyt és támogatást nyújtson Ukrajnában és az uniós tagállamokban, illetve hogy enyhítse a háború humanitárius következményeit.
*2018-as árakon ez 1,8 billió euró
Tények és adatok a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretről és a NextGenerationEU eszközről
A csomag fő elemei
A hosszú távú költségvetés és a NextGenerationEU több mint 50%-a a korszerűsítést támogatja, többek között az alábbiak révén:
kutatás és innováció (az Európai Horizont programon keresztül)
a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállás (az Igazságos Átmenet Alap és a Digitális Európa program révén)
a felkészültség, a helyreállítás és az ellenálló képesség javítása (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a rescEU és „az EU az egészségért” elnevezésű új uniós egészségügyi cselekvési program révén)
a hagyományos szakpolitikák, pl. a kohéziós politika és a közös agrárpolitika korszerűsítése, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben segítsék az EU prioritásainak megvalósítását
az éghajlatváltozás elleni küzdelem – az uniós források 30%-ának finanszírozásával, ami a legmagasabb arány az uniós költségvetés történetében
a biológiai sokféleség védelme és a nemek közötti egyenlőség
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF) és a NextGenerationEU forrásainak megoszlása fejezetenként
Fejezet | Többéves pénzügyi keret | NextGenerationEU |
---|---|---|
1. Egységes piac, innováció és digitális gazdaság | 149,5 milliárd euró | 11,5 milliárd euró |
2. Kohézió, reziliencia és értékek | 426,7 milliárd euró | 776,5 milliárd euró |
3. Természeti erőforrások és környezet | 401 milliárd euró | 18,9 milliárd euró |
4. Migráció és határigazgatás | 25,7 milliárd euró | – |
5. Biztonság és védelem | 14,9 milliárd euró | – |
6. Szomszédság és a világ | 110,6 milliárd euró | – |
7. Európai közigazgatás | 82,5 milliárd euró | – |
TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET ÖSSZESEN | 1210,9 milliárd euró | 806,9 milliárd euró |
Az összegek euróban értendők, folyó árakon. Forrás: Európai Bizottság
A NextGenerationEU egy több mint 800 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszköz, mely a koronavírus-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítását hivatott segíteni. A Covid19 utáni Európa környezetkímélőbbé és digitalizáltabbá válik, jobban ellen tud állni a sokkhatásoknak, és felkészültebben tud majd szembenézni a jelen és a jövő kihívásaival.
![Next Gen EU logo](https://commission.europa.eu/sites/default/files/styles/oe_theme_medium_no_crop/public/2022-11/next_gen_eu_logo_210611_360_2403.jpg?itok=kITbDc5L)
A NextGenerationEU központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amelynek révén a tagállamok összesen 723,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt kaphatnak reformjaik és beruházásaik támogatására. Ahhoz, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében finanszírozásban részesülhessenek, a tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell kidolgozniuk, felvázolva bennük, hogyan fogják beruházni a forrásokat. Ezenfelül teljesíteniük kell a vonatkozó minőségi és mennyiségi célkitűzéseket (az ún. mérföldköveket és célokat). Mielőtt sor kerülhetne a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében kifizetendő összegek folyósítására, a Bizottság kiértékeli, hogy kielégítően teljesültek-e a kérdéses célkitűzések.
Az interaktív helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla áttekintést ad az egyes uniós tagállamok terveiről és a kifizetések folyósításáról.
A NextGenerationEU forrásainak fennmaradó részét több uniós program folyósítja az uniós tagállamoknak: a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU), a Horizont Európa, az InvestEU, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Igazságos Átmenet Alap.
Az Ukrajna elleni orosz agressziót követően az uniós tagállamok ezeknek a forrásoknak egy részét a területükre érkező menekültek szükségleteinek kielégítésére használhatták fel.
A NextGenerationEU pénzeszközeinek megoszlása
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz |
723,8 milliárd euró |
---|---|
ebből kölcsön | 385,8 milliárd euró |
ebből vissza nem térítendő támogatás | 338 milliárd euró |
Program |
Finanszírozás |
---|---|
ReactEU | 50,6 milliárd euró |
Horizont Európa | 5,4 milliárd euró |
InvestEU | 6,1 milliárd euró |
Vidékfejlesztés | 8,1 milliárd euró |
Igazságos Átmenet Alap (IÁA) | 10,9 milliárd euró |
RescEU | 2 milliárd euró |
ÖSSZESEN | 806,9 milliárd euró |
Az összegek euróban értendők, folyó árakon. Forrás: Európai Bizottság
Nemzeti juttatások
Az uniós költségvetés nem arról szól, hogy annyit vehetünk ki belőle, amennyit beletettünk. Mindegyik tagállam számára előnyös, hogy részt vesz az egységes piacban, és a többi uniós országgal együtt kezeli a közös kihívásokat. Az uniós források – például a kohéziós alapok és a Horizont Európa forrásai – az EU minden részébe eljutnak.
Egyes szakpolitikai területek esetében a tagállamok előre elkülönített összegekben részesülnek. Ezekről a juttatásokról itt lehet tájékozódni.
A hosszú távú uniós költségvetés és a NextGenerationEU eszköz finanszírozása
Az EU hosszú távú költségvetését továbbra is az EU szokásos bevételi forrásai fogják finanszírozni:
- vámok,
- a hozzáadottérték-adón alapuló tagállami hozzájárulások,
- valamint a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló hozzájárulások.
Ezeken túlmenően 2021. január 1-jén az EU új nemzeti hozzájárulást vezetett be. Ez az uniós költségvetésbe befizetendő hozzájárulás az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyiségén alapul.
![Several euro coins](https://commission.europa.eu/sites/default/files/styles/oe_theme_medium_no_crop/public/2022-11/euro-coin.jpg?itok=EXwtixEh)
Hitelfelvétel a helyreállítás finanszírozásáért
A NextGenerationEU finanszírozásához az Európai Bizottság – az Európai Unió nevében – hitelt vesz fel a piacokon a tagállamok többségénél kedvezőbb feltételekkel, az összegeket pedig szétosztja.
A NextGenerationEU létrejötte előtt az Európai Bizottság már kötvényeket bocsátott ki, többek között abból a célból, hogy hiteleket finanszírozzon az uniós tagállamok és harmadik országok részére, ideértve azokat a SURE program keretében nyújtott forrásokat, amelyek – legfeljebb 100 milliárd euró összegben – a munkahelyek és a foglalkoztatás védelmét szolgálták a koronavírus-világjárvány idején.
Az Európai Unió 2026-ig folyó árakon mintegy 800 milliárd eurót fog bevonni a NextGenerationEU részére egy diverzifikált finanszírozási stratégia révén.
Világos ütemterv új, hiteltörlesztési célú bevételi források bevonására
A 2021. decemberi intézményközi megállapodásban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott abban, hogy olyan új saját források bevezetésére fognak törekedni, melyek elégségesek a NextGenerationEU eszközzel kapcsolatos visszafizetések fedezésére.
2021 decemberében a Bizottság ezért három új uniós költségvetési forrás bevezetésére tett javaslatot, melyek a NextGenerationEU vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos részének visszafizetéséhez juttatják bevételhez az Uniót. A javaslat értelmében a Szociális Klímaalap is finanszírozáshoz jutna. Ez az alap azt hivatott biztosítani, hogy a karbonszegény gazdaságra történő átállásnak ne legyenek vesztesei.
2023. június 20-án a Bizottság véglegesítette a saját források következő generációjára vonatkozó javaslatát. A végleges csomag egyik eleme a vállalatok nyereségén alapuló új, ideiglenes statisztikai saját forrás. Azt követően, hogy politikai megállapodás jött létre az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot illetően – amely azt hivatott biztosítani, hogy az uniós szakpolitikák elősegítsék az európai klímasemlegesség elérését –, a Bizottság azokat a saját forrásokra vonatkozó javaslatokat is kiigazította a 2021. decemberi eredeti javaslatokhoz képest, amelyek a kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmuson (CBAM) alapultak.
A kibocsátáskereskedelmi rendszeren alapuló saját forrás
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmuson alapuló saját forrás
A vállalatok nyereségén alapuló ideiglenes, statisztikai alapú saját forrás
Ezen túlmenően megmarad a multinacionális vállalatok reziduális nyereségének az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló OECD/G20-megállapodás („első pillér”) alapján az uniós tagállamokhoz visszajuttatott részén alapuló saját forrás. A Bizottság együttműködik az Európai Parlamenttel és az uniós tagállamokat képviselő Tanáccsal annak érdekében, hogy mielőbb sor kerüljön az új bevételi források jóváhagyására.
A kedvezményezettek
Az uniós költségvetésből mindenki részesülhet. Tájékozódjon az aktuális és jövőbeli finanszírozási lehetőségekről és a kapcsolódó felhívásokról, szerezzen háttér-információkat a finanszírozási folyamatokról és programokról, és pályázzon finanszírozási forrásokra online.
Információk a közbeszerzésekről és az Európai Bizottsággal való szerződéskötés lehetőségeiről
Háttér-információk
A Bizottság 2018. május 2-án terjesztette elő az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó javaslatát.
2020. május 27-én az Európai Bizottság a koronavírus okozta példátlan válságra reagálva javaslatot tett a NextGenerationEU ideiglenes helyreállítási eszköz létrehozására, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetés célzott megerősítésére.
2020. július 21-én – azaz kevesebb mint 2 hónappal később – az uniós állam-, illetve kormányfők politikai megállapodásra jutottak a csomagról.
A Tanács 2020. december 17-én fogadta el véglegesen a csomagot.
Dokumentumok
- 2021. FEBRUÁR 11.
- 2020. DECEMBER 17.
- 2020. DECEMBER 22.
- 2020. NOVEMBER 11.
- 2020. NOVEMBER 11.
- 2020. NOVEMBER 10.
- български(5.95 KB - HTML)
- español(5.95 KB - HTML)
- čeština(5.95 KB - HTML)
- dansk(5.95 KB - HTML)
- Deutsch(5.95 KB - HTML)
- eesti(5.95 KB - HTML)
- ελληνικά(5.95 KB - HTML)
- English(5.95 KB - HTML)
- français(5.95 KB - HTML)
- hrvatski(5.95 KB - HTML)
- italiano(5.95 KB - HTML)
- latviešu(5.95 KB - HTML)
- lietuvių(5.95 KB - HTML)
- Malti(5.95 KB - HTML)
- Nederlands(5.95 KB - HTML)
- polski(5.95 KB - HTML)
- română(5.95 KB - HTML)
- slovenčina(5.95 KB - HTML)
- slovenščina(5.95 KB - HTML)
- suomi(5.95 KB - HTML)
- svenska(5.95 KB - HTML)
- 2020. MÁJUS 27.
- български(130.13 KB - HTML)
- español(198.88 KB - HTML)
- čeština(193.71 KB - HTML)
- dansk(192.25 KB - HTML)
- Deutsch(202.37 KB - HTML)
- eesti(187.53 KB - HTML)
- ελληνικά(251.55 KB - HTML)
- English(186.04 KB - HTML)
- français(203.22 KB - HTML)
- hrvatski(187.76 KB - HTML)
- italiano(196.7 KB - HTML)
- latviešu(193.32 KB - HTML)
- lietuvių(193.19 KB - HTML)
- Malti(194.68 KB - HTML)
- Nederlands(195.79 KB - HTML)
- polski(199.4 KB - HTML)
- português(197.76 KB - HTML)
- română(200.08 KB - HTML)
- slovenčina(195.02 KB - HTML)
- slovenščina(188.28 KB - HTML)
- suomi(194.34 KB - HTML)
- svenska(192.6 KB - HTML)
- 2020. MÁJUS 27.
- български(352.85 KB - HTML)
- español(271.43 KB - HTML)
- čeština(264.71 KB - HTML)
- dansk(264.63 KB - HTML)
- Deutsch(274.84 KB - HTML)
- eesti(259.17 KB - HTML)
- ελληνικά(359.9 KB - HTML)
- English(257.84 KB - HTML)
- français(278.35 KB - HTML)
- hrvatski(261.24 KB - HTML)
- italiano(268.16 KB - HTML)
- latviešu(269.8 KB - HTML)
- lietuvių(266.32 KB - HTML)
- Malti(267.54 KB - HTML)
- Nederlands(271.63 KB - HTML)
- polski(271.56 KB - HTML)
- português(274.84 KB - HTML)
- română(278.69 KB - HTML)
- slovenčina(267.79 KB - HTML)
- slovenščina(256.31 KB - HTML)
- suomi(269.34 KB - HTML)
- svenska(262.73 KB - HTML)
- 2020. MÁJUS 27.
- 2020. MÁJUS 27.
- български(300.99 KB - HTML)
- español(252.58 KB - HTML)
- čeština(246.51 KB - HTML)
- dansk(244.46 KB - HTML)
- Deutsch(251.13 KB - HTML)
- eesti(243.26 KB - HTML)
- ελληνικά(296.6 KB - HTML)
- English(241.49 KB - HTML)
- français(255.95 KB - HTML)
- Gaeilge(241.49 KB - HTML)
- hrvatski(248.85 KB - HTML)
- italiano(252.5 KB - HTML)
- latviešu(249.62 KB - HTML)
- lietuvių(250.34 KB - HTML)
- Malti(251.52 KB - HTML)
- Nederlands(250.19 KB - HTML)
- polski(253.31 KB - HTML)
- português(251.69 KB - HTML)
- română(255.7 KB - HTML)
- slovenčina(249.4 KB - HTML)
- slovenščina(245.02 KB - HTML)
- suomi(246.63 KB - HTML)
- svenska(248.77 KB - HTML)
- 2020. MÁJUS 27.
- 2020. MÁJUS 27.