Mi az európai szemeszter?
Az európai szemeszter az uniós gazdaság- és szociálpolitikák koordinálásának éves kerete. A szemeszter során az uniós tagállamok összehangolják költségvetési és gazdaságpolitikájukat az uniós szinten elfogadott célkitűzésekkel és szabályokkal.
A szorosabb gazdasági és társadalmi koordinációval az európai szemeszternek az a célja, hogy Unió-szerte biztosítsa a fenntartható gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, a makrogazdasági stabilitást és a rendezett államháztartást.
A szemeszter menetrendje ismétlődő ciklust követ, amely ősszel kezdődik, amikor az Európai Bizottság ismerteti a gazdasági és társadalmi prioritásokat, és a következő év októberében zárul le, amikor az uniós tagállamok benyújtják költségvetésiterv-javaslataikat. Ezt követően a ciklus újraindul.
Az európai szemeszter kerete
Az európai szemesztert az EU 2010-ben hozta létre, mivel az uniós országok a 2008-as pénzügyi válság tanulságaként felismerték, hogy az Uniónak erőteljesebb társadalmi-gazdasági irányításra van szüksége, és hogy a tagállami gazdaság- és költségvetés-politikákat jobban össze kell hangolniuk. Megoldásként az uniós tagállamok az uniós szakpolitikák széles körű reformját kezdeményezték, amely a következőket foglalta magában:
- új eszközök – többek között az Európai Stabilitási Mechanizmus – létrehozása a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok problémáinak a kezelésére;
- a nemzeti költségvetések szigorúbb költségvetési felügyelete a megreformált Stabilitási és Növekedési Paktum révén;
- új módozatok bevezetése a kockázatos makrogazdasági fejlemények megelőzésére és kiigazítására a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással;
- a foglalkoztatási, szociális és növekedési politikák szorosabb összehangolása; valamint
- az európai szemeszter, azaz egy olyan éves tervezési ciklus bevezetése, amely összehangolja a különböző koordinációs eljárások menetrendjét.
Az európai szemeszter lehetővé teszi a tagállami gazdaság-, szociál- és költségvetés-politikák együttes elemzését és értékelését. (Korábban ezeket a szakpolitikákat külön kezelték.) A szemeszter ciklusának időtartama egy év, meghatározott szakaszokkal. Az első szakaszban az uniós tagállamok megvitatják gazdasági és költségvetési terveiket, és megállapodnak a legfontosabb prioritásokról. A ciklus második felében, az úgynevezett „nemzeti szemeszter” során a tagállamoknak össze kell hangolniuk nemzeti szakpolitikáikat, különösen a következő évi nemzeti költségvetéseket. Az Európai Bizottság fontos szerepet játszik az európai szemeszterben: értékeli a tagállamok által benyújtott költségvetés-tervezeteket, és iránymutatást nyújt számukra.
Az európai szemeszter első ciklusa 2011 januárjában kezdődött, amikor a Bizottság közzétette az éves növekedési jelentést és a együttes foglalkoztatási jelentést. Újabban a szemeszter ciklusa novemberben kezdődik, mivel a nemzeti szemeszter júniustól októberig tart.
A korábbi koordinációs keretekhez képest az európai szemeszter:
- rendszeresebb nyomon követést tesz lehetővé;
- összehangoltabb fellépést eredményez a közös kihívásokkal szemben;
- gyorsabb reagálásra ad lehetőséget problémák esetén;
- növeli az átláthatóságot a tagállamok között;
- lehetővé teszi az Európai Parlament és a nemzeti jogalkotók, a szociális partnerek és más érdekelt felek nagyobb mértékű részvételét.
Az európai szemeszter menetrendje
A szemeszter megszabott menetrendet követ. Az alábbiakban ismertetett hivatalos lépések mellett az Európai Bizottság az év során rendszeres párbeszédet folytat a tagállamokkal és az érdekelt felekkel.
- NovemberAz európai szemeszter őszi csomagja
Az európai szemeszter ciklusa novemberben kezdődik, amikor az Európai Bizottság előterjeszti az európai szemeszter őszi csomagját. Ez a csomag meghatározza az általános társadalmi és gazdasági prioritásokat, és szakpolitikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak a következő időszakra vonatkozóan.
Az őszi csomag rendszerint a következőket tartalmazza:
- az éves fenntartható növekedési jelentés – az Európai Bizottság ebben körvonalazza, hogy értékelése alapján melyek az Európai Unió általános gazdaság-, foglalkoztatás- és szociálpolitikai prioritásai a következő 12–18 hónapra;
- az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslatairól szóló vélemények – a Bizottság ezekben értékeli, hogy a tagállamok következő évi költségvetési tervezetei hogyan igazodnak az uniós gazdasági költségvetési szabályokhoz, valamint egy átfogó közleményt is megfogalmaz;
- tanácsi ajánlásra irányuló javaslat az euróövezet gazdaságpolitikájáról – ez testre szabott tanácsokat ad az euróövezeti tagállamoknak az euróövezet egészének működését érintő kérdésekben;
- a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés – célja, hogy feltárja, megelőzze és korrigálja azokat a makrogazdasági egyensúlyhiányokat, amelyek akadályozzák a tagállamok gazdaságainak, a gazdasági és monetáris uniónak vagy az Unió egészének megfelelő működését;
- a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentések – ezek a pénzügyi támogatási programokban részesült tagállamok törlesztési képességét értékelik;
- együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslat – az EU legfontosabb foglalkoztatási és szociális fejleményeit, valamint a nemzeti kormányok szakpolitikai válaszait elemző dokumentum.
- Január–márciusA Tanács következtetéseket és iránymutatásokat fogad el
Az őszi csomagot alkotó dokumentumokat a Bizottság megküldi az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.
Januárban és februárban a Tanács megvitatja és elfogadja az éves fenntartható növekedési jelentésről és a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésről szóló következtetéseket. Emellett – adott esetben módosításokkal – az euróövezetről szóló tanácsi ajánlástervezetet is elfogadja. Az ajánlást ezután az Európai Tanács elé terjesztik.
A Tanács márciusban elfogadja az együttes foglalkoztatási jelentést és az ahhoz tartozó következtetéseket. Az Európai Tanács jóváhagyja az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlás tervezetét. Ennek alapján az uniós vezetők közös iránymutatást adnak az áprilisban benyújtandó középtávú költségvetési-strukturális tervekhez. Emellett a Bizottság költségvetés-politikai iránymutatást ad e nemzeti tervek elkészítéséhez.
Az éves fenntartható növekedési jelentést az Európai Parlament is megvitatja, és adott esetben saját kezdeményezésű jelentést tesz közzé.
- ÁprilisA tagállamok benyújtják szakpolitikai terveiket értékelésre
A tagállamok április végéig benyújtják középtávú költségvetési-strukturális terveiket vagy a kapcsolódó éves eredményjelentéseiket a Bizottságnak értékelésre. Ezek a dokumentumok többéves nettó kiadási pályát vázolnak fel, amelynek célja az államadósság csökkentése vagy prudens szinten tartása. A strukturális tervek azokat a reformokat és közberuházásokat is részletezik, amelyeket az adott ország el kíván fogadni annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntarthatóságot és a növekedést, illetve hogy kezelje az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokat.
2024-től a gazdasági kormányzás felülvizsgálatának részeként a középtávú költségvetési-strukturális tervek léptek a korábbi nemzeti reformprogramok és stabilitási/konvergenciaprogramok helyébe. A tervek a nemzeti jogalkotási ciklustól függően legalább négy évre szólnak.
A szakpolitikai tervek vagy az elért eredményekről szóló jelentések kidolgozása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az országspecifikus ajánlásokban kiadott iránymutatást (ld. június–július), az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlást és a Bizottság további költségvetés-politikai iránymutatásait (ld. január–március).
- MájusAz európai szemeszter tavaszi csomagja
A Bizottság előterjeszti az európai szemeszter tavaszi csomagját, amelyben a középtávú költségvetési-strukturális terv vagy a kapcsolódó eredményjelentés értékelése nyomán gazdasági és költségvetési iránymutatást ad a tagállamoknak.
A tavaszi csomag rendszerint a következőket tartalmazza:
- közlemény – ez a csomag főbb elemeit összegző dokumentum;
- országjelentések – mindegyik tagállamról készül egy-egy jelentés, mely számba veszi az adott ország gazdasági és társadalmi helyzetét;
- országspecifikus ajánlások – mindegyik tagállam kap egy-egy ajánlást, mely iránymutatással szolgál ahhoz, hogy az adott ország miként kezelheti megfelelően az új és a meglévő kihívásokat, és hogyan tudja megvalósítani a kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzéseket;
- a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentések – ezek a pénzügyi támogatási programokban részesült tagállamok törlesztési képességét értékelik;
- javaslat a foglalkoztatási iránymutatásokról, amely a nemzeti foglalkoztatáspolitikák közös prioritásait ismerteti.
- Június–júliusA Tanács megvitatja és elfogadja az országspecifikus ajánlásokat
A Tanács júniusban megvitatja a javasolt országspecifikus ajánlásokat, és megállapodik a végleges változatról. E megbeszélések során a tagállamok észrevételeket tehetnek középtávú költségvetési-strukturális terveikkel kapcsolatban. Amint megkapja az Európai Tanács jóváhagyását, a Tanács júliusban hivatalosan elfogadja az ajánlásokat.
- Augusztus–októberAz országspecifikus ajánlások átültetése a gyakorlatba
A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy valósítsák meg az országspecifikus ajánlásokat, és építsék be azokat a következő évi reform-, közberuházási és nemzeti költségvetési tervekbe. Az euróövezeti tagállamok október közepéig, a következő őszi csomag előtt megosztják a Bizottsággal költségvetési tervezeteiket. A Bizottság értékeli a terveket a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményei, az elfogadott nettó kiadási pálya és az országspecifikus ajánlások alapján.
Az év végén a tagállamok véglegesítik nemzeti költségvetésüket, figyelembe véve a költségvetésiterv-javaslatokról szóló, az új őszi csomagban szereplő bizottsági véleményeket.
Ezt követően lezárul az európai szemeszter, és megkezdődik az új ciklus.
