25 éves az Európai Unió Alapjogi Chartája2025. december 7-éhez, az Alapjogi Charta kihirdetésének 25. évfordulójához közeledve kijelenthetjük, hogy a Chartában foglalt jogok, szabadságok és elvek jelentősége mit sem csökkent az utóbbi negyed században. Az évforduló alkalmából rendezett események részeként az Európai Bizottság egy videósorozatot tesz közzé, amelyben az EU-ban élők szólalnak meg. Az Amszterdamban, Madridban, Koppenhágában és Bukarestben forgatott rövid interjúkban a megkérdezettek arról számolnak be, hogy mit jelentenek az alapvető jogok az ő mindennapi életükben. A felvételek célja, hogy felhívják a figyelmet a Chartára, és kiemeljék annak fontosságát az egyének számára a különböző társadalmi és kulturális kontextusokban.Nézze meg az #EUCHARTER25 videókat! Az EU Alapjogi Chartája Az EU az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapvető értékeire épül. Ezek az értékek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel az alapvető jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen fontosságú a jogállamiságon alapuló demokratikus társadalmakban.Az EU célja, hogy megvédje és előmozdítsa alapvető értékeit és jogait az EU-n belül és kívül egyaránt. Az alapvető jogok Unión belüli védelme és előmozdítása az alapító szerződéseken és az Európai Unió Alapjogi Chartáján alapul, melyek mindegyike kötelező erejű elsődleges jog. A Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatálybalépésével a Charta az EU számára jogilag kötelező erejűvé vált. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A Charta Az Alapjogi Charta az EU-n belül létrejött emberi jogi megállapodás. Védi és előmozdítja mindenki alapvető jogait az EU-n belül. A Charta korszerű eszköz, amelyet a társadalmi változások, valamint a tudományos és technológiai fejlődés figyelembevételével értelmeznek. Magában foglalja továbbá az úgynevezett „harmadik generációs” alapvető jogokat, például az adatvédelemhez való jogot, a bioetikára vonatkozó garanciákat és a megfelelő ügyintézéshez való jogot. A Charta 50 alapvető jogot és szabadságot tartalmaz, az alábbi hat cím alá csoportosítva: méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai és igazságszolgáltatás. Ezeket a Charta értelmezésére és alkalmazására vonatkozó általános rendelkezések követik. Magyarázatok az Alapjogi ChartáhozÉves jelentések a Charta alkalmazásárólÚtmutató a ChartáhozCharterpedia Az Alapjogi Charta alkalmazásának megerősítésére irányuló uniós stratégia Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia a következőkre javasol intézkedéseket: a Charta tagállamok általi hatékony alkalmazásának biztosítása; a civil társadalmi szervezetek, jogvédők és igazságügyi szakemberek szerepvállalásának megerősítése; a Charta használatának előmozdítása az uniós intézmények iránytűjeként; és az emberek ismereteinek bővítése a Charta alapján őket megillető jogokkal kapcsolatban.A következő témákról szóló bővebb információért:Éves jelentések a Charta alkalmazásárólA Chartával foglalkozó kapcsolattartó pontokAlapjogi képzésA Chartával kapcsolatos ismeretterjesztésAz alapvető jogok hatásvizsgálatok során történő figyelembevételeAz alapvető jogok alkalmazását támogató finanszírozásJól működő civil társadalmi tér az alapvető jogok védelme érdekébenTovábbi információk Jogsérelmek bejelentése Az EU lehetőségeket biztosít annak kezelésére és bejelentésére, ha az alapvető jogokat az uniós jog végrehajtása során megsértik. A következő témákról szóló bővebb információért: Milyen esetekben kell az EU-nak és a tagállamoknak alkalmazniuk a Chartát?Hogyan jelentheti be, ha megsértették a jogait?További információk A Charta regionális és nemzetközi dimenziói Az EU elkötelezett amellett, hogy nemzetközi összefüggésben előmozdítsa az alapvető jogok érvényesülését. Az alábbi kérdésekről szóló további információért:A Charta és az emberi jogok európai egyezménye közötti kapcsolatAz emberi jogok érvényesítése az EU külkapcsolataibanTovábbi információk Az FRA és az EIGE szerepe Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2007-ben jött létre abból a célból, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban segítséget és szakértelmet nyújtson az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, valamint az EU tagállamainak az uniós jog végrehajtásában. Az Alapjogi Ügynökséget a 2022. április 5-i (EU) 2022/555 tanácsi rendelettel módosított 168/2007/EK tanácsi rendelet hozta létre. Az ügynökség kétéves egységes programozási dokumentum alapján tervezi meg kutatásait. Az Alapjogi Ügynökség releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat és adatokat gyűjt és tesz közzé az alapvető jogok helyzetéről, továbbá előmozdítja a civil társadalommal folytatott párbeszédet az alapvető jogokkal és az Ügynökség munkájával kapcsolatos ismeretterjesztés érdekében. Az FRA emellett adatokat és információkat gyűjt és tesz közzé a Chartáról, többek között a Charterpedia, az alapvető jogokkal foglalkozó online információs portál révén. Emellett a Chartával foglalkozó online képzéseket is elérhetővé tett. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) segíti az uniós intézményeket és a tagállamokat abban, hogy a nemek közötti egyenlőség elvét beépítsék szakpolitikáikba, és küzdjenek a nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Magas színvonalú kutatást végez és megbízható tájékoztatást nyújt annak érdekében, hogy támogassa az intézményeket és a tagállamokat a nemek közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló erőfeszítéseikben. Az intézetet az 1922/2006/EK rendelet hozta létre. További anyagok Az Alapjogi Charta alkalmazásának megerősítésére irányuló uniós stratégia A Chartára vonatkozó új bizottsági stratégiával kapcsolatos célzott konzultációk elemzése (2020) Európai igazságügyi portál – Alapvető jogokAz uniós bel- és igazságügyi jogszabályok összefoglalói – Eur-LexEurópai Bíróság: Az Európai Unió jogrendjével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat – Alapvető jogokEurópai Bíróság: Tematikus tájékoztató – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazási köreEurópai igazságügyi portál – Európai esetjogi azonosító (ECLI)Az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége – „Nemzeti határozatok” adatbázisTisztességes eljárás – A gyakorló szakemberek uniós joggal kapcsolatos eszközei – Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2020) Megvalósíthatósági tanulmány a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok megsértésével kapcsolatos peres ügyek pénzügyi támogatásával kapcsolatban Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN)Példák a releváns szakpolitikai területekre:Határigazgatás és biztonság Büntető igazságszolgáltatásFogyasztói jogokAdatvédelemEurópai oktatási térségUniós polgárság és demokrácia A szociális jogok európai pillére – Építsünk ki méltányosabb és befogadóbb Európai UniótEurópai Bizottság – Az egyenlőségközpontú Unió Közösségi média A legfrissebb információkért és kiadványokért látogasson el közösségimédia-csatornáinkra. Közösségimédia-csatornákUniós jogokEU Justice and Consumers
25 éves az Európai Unió Alapjogi Chartája2025. december 7-éhez, az Alapjogi Charta kihirdetésének 25. évfordulójához közeledve kijelenthetjük, hogy a Chartában foglalt jogok, szabadságok és elvek jelentősége mit sem csökkent az utóbbi negyed században. Az évforduló alkalmából rendezett események részeként az Európai Bizottság egy videósorozatot tesz közzé, amelyben az EU-ban élők szólalnak meg. Az Amszterdamban, Madridban, Koppenhágában és Bukarestben forgatott rövid interjúkban a megkérdezettek arról számolnak be, hogy mit jelentenek az alapvető jogok az ő mindennapi életükben. A felvételek célja, hogy felhívják a figyelmet a Chartára, és kiemeljék annak fontosságát az egyének számára a különböző társadalmi és kulturális kontextusokban.Nézze meg az #EUCHARTER25 videókat!
Az Alapjogi Charta az EU-n belül létrejött emberi jogi megállapodás. Védi és előmozdítja mindenki alapvető jogait az EU-n belül. A Charta korszerű eszköz, amelyet a társadalmi változások, valamint a tudományos és technológiai fejlődés figyelembevételével értelmeznek. Magában foglalja továbbá az úgynevezett „harmadik generációs” alapvető jogokat, például az adatvédelemhez való jogot, a bioetikára vonatkozó garanciákat és a megfelelő ügyintézéshez való jogot. A Charta 50 alapvető jogot és szabadságot tartalmaz, az alábbi hat cím alá csoportosítva: méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai és igazságszolgáltatás. Ezeket a Charta értelmezésére és alkalmazására vonatkozó általános rendelkezések követik. Magyarázatok az Alapjogi ChartáhozÉves jelentések a Charta alkalmazásárólÚtmutató a ChartáhozCharterpedia
