EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.27.
COM(2020) 440 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja
EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Need more search options? Use the
Advanced search
You are here
Document 52020DC0440
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Adjusted Commission Work Programme 2020
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja
COM/2020/440 final
Language
HTML
DOC
PDF
1.Új és folyamatosan változó helyzet
Az Európai Bizottság január 29-én elfogadta a 2020. évi munkaprogramját. Ebben ismertette az e Bizottság hivatali idejének első évére vonatkozó legfontosabb kezdeményezéseket, továbbá meghatározta, hogyan valósítja meg a gyakorlatban a von der Leyen elnök politikai iránymutatásában kitűzött hat fő célt, akárcsak az Európai Parlament kiemelt prioritásait és az Európai Tanács 2019 és 2024 közötti időszakra szóló stratégiai menetrendjében kijelölt fő prioritásokat.
A Bizottság éves munkaprogramjának elfogadására még azt megelőzően került sor, hogy a Covid19-válság kibontakozott volna Európában. A kezdetben elszigetelt eseteket követően gyorsan népegészségügyi válsághelyzet következett be, korábban soha nem látott méretű gazdasági sokkhatás jelentkezett és az egész világra kiterjedő, tragikus méreteket öltő világjárvány alakult ki. Néhány héten belül Európának olyan közvetlen és egyedülálló kihívással kellett szembenéznie, amely – különböző értékben – minden országot, régiót és egyént érintett. Az egészségügyi rendszerek kapacitásainak terhelése elérte a végső határt, és a frontvonalbeli munkavállalóknak heroikus áldozatvállalást kellett tanúsítaniuk. Soha nem látott intézkedésekre került sor társadalmaink és gazdaságaink lezárása és a vírus terjedésének megfékezése érdekében. Az uniós szinten hozott gyors és átfogó intézkedések segítettek mérsékelni a sokkhatást.
Ebben az időszakban az Európai Bizottság rendületlen erőfeszítéseket tett az emberéletek és a megélhetés védelme érdekében, legyen szó az uniós költségvetésből fennmaradó összes pénzeszköz rendelkezésre bocsátásáról vagy az orvostechnikai felszerelések készletének felhalmozásáról. Minden eddiginél nagyobb mértékben élt a költségvetési és állami támogatási szabályok által lehetővé tett rugalmassággal, valamint javaslatot tett a SURE elnevezésű új uniós eszköz létrehozására, hogy enyhítse a munkanélküliség kockázatát és támogassa a munkavállalókat. Döntéseket hozott olyan kérdésekben, mint az alapvető termékek vámmentes behozatala, valamint javaslatokat tett a közlekedésre, a kereskedelemre, a partnerországoknak nyújtott támogatásra és sok más területre vonatkozóan. A határigazgatástól az utasjogokig számos területre kiterjedően iránymutatásokat nyújtott, valamint ütemtervet terjesztett elő a járvány megfékezésére irányuló intézkedések biztonságos és fokozatos megszüntetésérek biztosítására.
Mostanáig a Bizottság 291 határozatot és egyéb jogi aktust fogadott el a válság kezdete óta. Ezek között alig akadt olyan, amelyik tervbe volt véve vagy szerepelt a 2020. évi bizottsági munkaprogramban. Ez jelzi a helyzet sürgősségét és drámai jellegét, akárcsak azt, hogy milyen gyorsan kellett a Bizottságnak átállnia a hosszú távú célkitűzések teljesítéséről az azonnali válságkezelésre.
A járvány várható terjedésének megfékezésére irányuló közös, mindenekelőtt a polgárok közreműködésével megvalósuló erőfeszítéseknek köszönhetően Európa-szerte lassult és csökkent a vírus terjedése. A helyreállítás az előrelátható jövőben mindenképpen a vírus kezelésétől és a vírussal való együttélés módjától fog függeni. Ugyanakkor nélkülözhetetlen lesz a gyors, rugalmas támogatás és beruházásra is azokon a területeken, ahol erre a legnagyobb szükség van. Ezt szolgálja a Bizottság által a mai napon előterjesztett európai helyreállítási terv 1 , amely az átdolgozott többéves pénzügyi keret részét képező új helyreállítási eszközt is magában foglalja.
A mai csomag részeként a Bizottság a 2020-ra vonatkozó éves munkaprogramját is kiigazítja. Ez két elven alapul. Először is, a Bizottság eltökélten törekszik azon kötelezettségvállalások teljesítésére, amelyeket munkaprogramjában meghatározott. Másodszor, a jelenlegi válság jellege és kiterjedtsége, valamint a válságkezelésre helyezendő hangsúly miatt az egyes javasolt intézkedések időzítését módosítani kell. A 2020. évi munkaprogram I. melléklete ennek megfelelően módosult.
A helyreállításhoz ugyanakkor erőteljes politikai irányvonalra és beruházásokra lesz szükség. Mindezt részletesebben az európai helyreállítási tervről szóló közlemény fejti ki. Tükrözni fogják továbbá azok az új javaslatok is, amelyeket von der Leyen elnök Unió helyzetét értékelő beszéde alkalmából szeptemberben teszünk közzé a Bizottság Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett szándéknyilatkozatában. Ezek részét képezik majd a Bizottság 2021-re vonatkozó, teljesen kidolgozott éves munkaprogramjának, amelynek elfogadására a tervek szerint idén októberben kerül sor.
2.A Bizottság éves munkaprogramjának megvalósítása: eltérő ütemezés, fokozottabb ambíciók
Tekintettel arra, hogy Európának ki kell lábalnia a válságból, még fontosabbá vált a von der Leyen elnök politikai iránymutatásában és a Bizottság 2020. évi munkaprogramjában meghatározott prioritások megvalósítása. A zöld és digitális kettős átállás felgyorsítása, a méltányosabb Európa és az emberközpontú gazdaság kialakítása, egységes piacunk és stratégiai autonómiánk megerősítése, az értékeink melletti kiállás, demokráciánk kiteljesítése, valamint geopolitikai szereplőként globális felelősségünk teljes körű felvállalása most még sürgetőbb feladat, mint valaha. Mindez hajtóerőként szolgál majd az európai helyreállításhoz, és a reziliensebb, fenntarthatóbb és méltányosabb Európa kialakításához.
A Bizottság ezért teljes mértékben elkötelezi magát a hat fő célhoz tartozó összes főbb kezdeményezésének megvalósítása mellett. Az egyes kezdeményezések esetében várható kismértékű késést az magyarázza, hogy le kell vonni és integrálni kell a válság tanulságait, időt kell hagyni a megfelelő konzultációra, illetve biztosítani kell a minőségi jogalkotás elveinek érvényesítését. Így idő marad arra is, hogy a javaslatokat részletesen megvitassuk az érintett érdekelt felekkel, majd azokat gyorsan elfogadhassák a társjogalkotók, és megfelelően végrehajthassák a nemzeti hatóságok – a népegészségügyi válság kezelésének folytatásával egyidejűleg.
Az azonnali helyreállításhoz szükséges vagy azt támogató kezdeményezések elfogadására a Bizottság éves munkaprogramjában szereplő eredeti terveknek megfelelően kerül sor. Ezek közé tartozik az intelligens ágazati integrációra vonatkozó stratégia, az épület-korszerűsítési hullámra vonatkozó stratégia, a fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégia, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, az ifjúsági garancia megerősítése, illetve a külföldi támogatásokra vonatkozó eszközről szóló fehér könyv.
Mihamarabb sor kerül több olyan sürgős fő kezdeményezés elfogadására, amelyet a világjárvány miatt el kellett halasztani – ilyen különösen az új migrációs paktum vagy az aktualizált európai készségfejlesztési program. Más kezdeményezéseket a megfelelő előkészítés és konzultáció érdekében ez év második felére vagy a jövő év elejére halasztunk.
Az egyes kezdeményezéseknek a kiigazított mellékletekben feltüntetett sorrendje nem módosítja a von der Leyen elnök által a biztosi testület minden tagjának küldött megbízólevelekben meghatározott felelősségi köröket.
A Bizottság ezután is szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az idén már elindított kezdeményezések vonatkozásában. A Bizottság emellett a továbbiakban is párbeszédet kezdeményez a régiókkal, a városokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és a polgárokkal a javasolt vagy soron következő javaslatokról.
3.Minőségi jogalkotás és stratégiai előrejelzés
A válság megmutatta, mennyire életbevágó, hogy a politikai döntéshozók tájékozott döntéseket hozzanak, szilárd bizonyítékokra, valamint az összes választási lehetőséget és azok valószínű hatásait figyelembe vevő értékelésre alapozva. A minőségi jogalkotás alapelveit tehát továbbra is mindenképpen érvényesítenünk kell jogalkotási tevékenységünk során. A Bizottság az idei év második felében terjeszti elő a minőségi jogalkotásról szóló közleményét.
A válság miatt még inkább szükség van arra is, hogy enyhítsük a szabályozásból eredő szükségtelen terheket, amikor Európa várhatóan újraindítja gazdaságát. Ennek szellemében a Bizottság az elkövetkező hetekben kialakítja a jövőállósági platformot, hogy bevonja az érdekelt feleket és valamennyi kormányzati szintet az uniós jogszabályok egyszerűsítésébe és korszerűsítésébe.
Az első éves stratégiai előrejelzési jelentés figyelembe veszi majd, hogy milyen hatást gyakorol a népegészségügyi válság a főbb tendenciákra és szakpolitikai válaszlépésekre. Az európai helyreállítási tervvel összhangban a jelentés különös figyelmet szentel annak, hogy az EU-nak és tagállamainak meg kell erősítenie a Covid19-válsághoz hasonló jelenlegi és jövőbeli rendszerszintű sokkhatásokkal szembeni rezilienciáját.
A polgárok, vállalkozások és érdekelt felek véleményének szem előtt tartása szintén kulcsfontosságú javaslataink minőségének biztosításához. A válság miatt azonban az emberek nehezebben tudtak hangot adni véleményüknek. A Bizottság ezért kiterjeszti a 2020-ban vagy a következő év elején megvalósítandó kezdeményezésekre vonatkozó nyilvános konzultációkat és visszajelzési lehetőségeket. Lehetőség szerint a konzultációs időszak legfeljebb további 6 héttel meghosszabbodik. A későbbi időszakra átütemezett kezdeményésekről most csak kellőképpen indokolt esetben indítunk nyilvános konzultációt.
4.Következtetés
A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja azt tanúsítja, hogy Európa eltökélten törekszik kötelezettségvállalásainak teljesítésére, valamint a válság tanulságainak együttes levonására és integrálására.
Emellett a mai napon az európai helyreállítási terv keretében tett javaslatok, valamint az év második felében előterjesztendő, 2021-re vonatkozó szándéknyilatkozat és éves bizottsági munkaprogram révén Európa bizonyítja, hogy készen áll meghatározni a jobb jövő felé vezető utat.
A Bizottság teljes mértékben elkötelezi magát amellett, hogy a Bizottság éves munkaprogramjának megvalósítása érdekében partneri viszonyban együttműködik mind az Európai Parlamenttel, mind a Tanáccsal. Ennek során a Bizottság arra fog összpontosítani, hogy figyelembe vegye a polgárok véleményét, és kézzelfogható, gyakorlati eredményeket érjen el a reziliensebb, fenntarthatóbb és méltányosabb Európa kiépítése terén.
- (1) Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért, COM(2020) 456.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.27.
COM(2020) 440 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja
I. melléklet: Új kezdeményezések 1
|
Szám |
Szakpolitikai célkitűzés |
Kezdeményezések |
Állapot / Változás 2 |
|
Európai zöld megállapodás |
|||
|
1. |
Az európai zöld megállapodás |
Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény (nem jogalkotási, 2019. 4. negyedév);
|
elfogadva elfogadva 2020. 4. negyedév |
|
2. |
A fenntarthatósági átmenet finanszírozása |
Fenntartható Európa beruházási terv (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév);
A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2020. 4. negyedév) |
elfogadva elfogadva 2020. 4. negyedév 2021. 1. negyedév |
|
3. |
A Bizottság hozzájárulása a Glasgow-ban megrendezésre kerülő COP26-hoz |
A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv (nem jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2020. 3. negyedév);
Új uniós erdőgazdálkodási stratégia (nem jogalkotási, 2020. 4. negyedév) |
2020. 3. negyedév 2021. 1. negyedév 2021. 1. negyedév |
|
4. |
Az élelmiszerrendszerek fenntarthatósága |
A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév) |
elfogadva |
|
5. |
Az energia széntelenítése |
Az intelligens ágazati integrációra vonatkozó stratégia (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév); Épület-korszerűsítési hullám (nem jogalkotási, 2020. 3. negyedév); Tengeri megújuló energia (nem jogalkotási, 2020. 4. negyedév) |
2020. 2. negyedév 2020. 3. negyedév 2020. 4. negyedév |
|
6. |
Fenntartható termelés és fogyasztás |
A körforgásos gazdaságról szóló új cselekvési terv (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév); A fogyasztók zöld átalakulásért való felelősségvállalásának ösztönzése (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2020. 4. negyedév) |
elfogadva 2021. 2. negyedév |
|
7. |
Környezetünk védelme |
Uniós biodiverzitási stratégia 2030-ig (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév);
8. környezetvédelmi cselekvési program (jogalkotási, EUMSZ 192. cikk (3) bekezdés, 2020. 2. negyedév);
|
elfogadva 2020. 4. negyedév 2020. 3. negyedév |
|
8. |
Fenntartható és intelligens mobilitás |
Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia (nem jogalkotási, 2020. 4. negyedév); ReFuelEU légiközlekedés – Fenntartható légijármű-üzemanyagok (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 100. cikk (2) bekezdés és/vagy EUMSZ 192. cikk (1) bekezdés, 2020. 4. negyedév); FuelEU tengerészet – Zöld európai tengeri térség (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 100. cikk (2) bekezdés és/vagy EUMSZ 192. cikk (1) bekezdés, 2020. 4. negyedév) |
2020. 4. negyedév 2020. 4. negyedév 2020. 4. negyedév |
|
A digitális korra felkészült Európa |
|||
|
9.. |
A digitális korra felkészült Európa |
A digitális korra felkészült Európára vonatkozó stratégia (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév); az előzetes versenypolitikai eszközzel együtt (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 103. és 114. cikk, 2020. 4. negyedév); Digitális oktatási cselekvési terv (aktualizálás) (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév) |
elfogadva, 2020 4. negyedév 2020. 3. negyedév |
|
10. |
A mesterséges intelligencia európai megközelítése |
A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév); Európai adatstratégia (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév); A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv nyomon követése, többek között a biztonság, a felelősség, az alapvető jogok és adatok tekintetében (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2020. 4. negyedév) |
elfogadva elfogadva 2021. 1. negyedév |
|
11. |
Digitális szolgáltatások |
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2020. 4. negyedév) |
2020. 4. negyedév |
|
12. |
A kiberbiztonság fokozása |
A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv (kiberbiztonsági irányelv) felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2020. 4. negyedév) |
2020. 4. negyedév |
|
13. |
Digitalizáció a fogyasztók érdekében |
Egységes töltők a mobil telefonok és hasonló eszközök számára (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2020. 3. negyedév); A barangolási rendelet felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2020. 4. negyedév) |
2021. 1. negyedév 2021. 1. negyedév |
|
14.. |
Új európai iparstratégia |
Uniós iparstratégia (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév); Az egységes piac működését gátló akadályokról szóló jelentés (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév); Az egységes piac végrehajtásáról szóló cselekvési terv (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév); Kkv-stratégia (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév); A külföldi támogatásokra vonatkozó eszközről szóló fehér könyv (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév) |
elfogadva elfogadva elfogadva elfogadva 2020. 2. negyedév |
|
15. |
Légiközlekedési szolgáltatási csomag |
A repülőtéri díjak felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 100. cikk (2) bekezdés, 2020. 4. negyedév); A légiközlekedési szolgáltatások nyújtásának felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 100. cikk (2) bekezdés, 2020. 4. negyedév) |
2020. 4. negyedév 2020. 4. negyedév |
|
16. |
Az Európai Kutatási Térség felé |
A kutatás és az innováció jövőjéről, valamint az Európai Kutatási Térségről szóló közlemény (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév); Az Európai horizont kutatási és innovációs küldetésiről szóló közlemény (nem jogalkotási, 2020. 4. negyedév) |
2020. 3. negyedév 2020. 4. negyedév |
|
17. |
Digitális pénzügyek |
Pénzügyi technológiai cselekvési terv, beleértve az integrált uniós pénzforgalmi piacra vonatkozó stratégiát (nem jogalkotási, 2020. 3. negyedév);
A működési- és a kiberrezilienciára vonatkozó, ágazatközi pénzügyi szolgáltatásokról szóló jogszabály (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2020. 3. negyedév) |
2020. 3. negyedév 2020. 3. negyedév 2020. 3. negyedév |
|
Emberközpontú gazdaság |
|||
|
18. |
Szociális Európa |
A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév);
|
elfogadva 2020. 1./4. negyedév 2020. 2. negyedév az átmeneti eszköz elfogadva |
|
19. |
Gazdasági kormányzás |
A gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév) |
elfogadva |
|
20. |
A tőkepiaci unió elmélyítése |
A tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv (nem jogalkotási, 2020. 3. negyedév); A befektetési vállalkozások és a piacműködtetőkre vonatkozó keretszabályok (MiFIDII és MiFIR) felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 53. cikk (1) bekezdés és 114. cikk (1) bekezdés, 2020. 3. negyedév); A referenciamutatókról szóló rendelet felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk (1) bekezdés, 2020. 3. negyedév) |
2020. 4. negyedév 2020. 3. negyedév 2020. 3. negyedév |
|
21. |
A bankunió kiteljesítése |
A pénzmosás elleni küzdelemről szóló cselekvési terv (nem jogalkotási, 2020 1. negyedév); A tőkekövetelményekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk (tőkekövetelmény-rendelet) és EUMSZ 53. cikk (tőkekövetelmény-irányelv), 2020. 2. negyedév) |
elfogadva 2020. 4. negyedév |
|
22. |
Hatékony adózás |
21. századi vállalkozási adózás (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév); Az adócsalás elleni küzdelemről, valamint az adózás egyszerűsítéséről és könnyítéséről szóló cselekvési terv (jogalkotási és nem jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 113. és 115. cikk, 2020. 2. negyedév), amely magában foglalja a következőket: jó adóügyi kormányzás az EU-ban és azon túl (nem jogalkotási, 2020. 3. negyedév), valamint az automatikus információcseréről szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, EUMSZ 113. és 115. cikk, 2020. 3. negyedév) |
2020. 4. negyedév 2020. 3. negyedév |
|
23. |
Vámuniós csomag |
A vámunióról szóló cselekvési terv (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév); Az egyablakos vámügyintézésről szóló javaslat (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 33. és 114. cikk, 2020. 3. negyedév) |
2020. 3. negyedév 2020. 4. negyedév |
|
Európa globális szerepének erősítése |
|||
|
24. |
Nemzetközi együttműködés |
Az EU, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok közötti megállapodás aláírása és megkötése (jogalkotási, EUMSZ 217. és 218. cikk, 2020. 3. negyedév) |
2020. 3. negyedév |
|
25. |
Pénzügyi szuverenitás |
Európa gazdasági és pénzügyi szuverenitásának megerősítése (nem jogalkotási, 2020. 3. negyedév) |
2020. 4. negyedév |
|
26. |
Afrika-stratégia |
Az Afrikára vonatkozó átfogó uniós stratégia felé (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév) |
elfogadva |
|
27. |
Bővítés |
A csatlakozási folyamat előmozdítása– Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév); Fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal – A Bizottság hozzájárulása az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóhoz (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév) |
elfogadva elfogadva / 2020 4. negyedév |
|
28. |
Keleti partnerség |
A keleti partnerség 2020 után (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév) |
elfogadva |
|
29. |
Emberi jogok, demokrácia és nemek közötti egyenlőség |
Az emberi jogokról és a demokráciáról szóló cselekvési terv (2020–2024) (jogalkotási és nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév);
|
elfogadva 2020. 4. negyedév |
|
30. |
Kereskedelempolitika |
A kereskedelempolitika felülvizsgálata, beleértve a WTO reformjára irányuló kezdeményezést (nem jogalkotási, 2020 4. negyedév) |
2020. 4. negyedév |
|
Az európai életmód előmozdítása |
|||
|
31. |
A készségek, az oktatás és a befogadás előmozdítása |
Aktualizált európai készségfejlesztési program (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév);
Az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv (nem jogalkotási, 2020 4. negyedév) |
2020. 3. negyedév 2020. 3. negyedév 2020. 4. negyedév |
|
32. |
Új migrációs és menekültügyi paktum |
Új migrációs és menekültügyi paktum és a kísérő jogalkotási javaslatok (nem jogalkotási és jogalkotási, EUMSZ 78. és 79. cikk, 2020. 1. negyedév); |
2020. 2. negyedév |
|
33. |
Európa biztonságának megerősítése |
A biztonsági unióra vonatkozó új uniós stratégia (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév);
Az Europol megbízatásának megerősítése (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 88. cikk, 2020. 4. negyedév);
Az emberkereskedelem felszámolására irányuló új uniós stratégia (nem jogalkotási, 2020. 4. negyedév); A gyermek szexuális zaklatásával szembeni hatékonyabb küzdelemre vonatkozó uniós stratégia (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév) |
2020. 3. negyedév 2020. 4. negyedév 2020. 4. negyedév 2021. 1. negyedév 2020. 3. negyedév |
|
34. |
Az egészség védelme |
A rák elleni küzdelemre irányuló európai terv (nem jogalkotási, 2020. 4. negyedév);
|
2020. 4. negyedév 2020. 4. negyedév |
|
Az európai demokrácia megerősítése |
|||
|
35. |
Fogyasztóügyi stratégia |
Új fogyasztóügyi stratégia (nem jogalkotási, 2020. 4. negyedév) |
2020. 4. negyedév |
|
36. |
A demográfiai változások hatásának kezelése |
A demográfiai változások hatásáról szóló jelentés (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév);
|
2020. 2. negyedév 2021 |
|
37. |
Egyenlőségi és megkülönböztetésmentességi kezdeményezések |
Európai nemi esélyegyenlőségi stratégia (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév), majd a bérek átláthatóságára vonatkozó kötelező érvényű intézkedések (jogalkotási, hatásvizsgálattal együtt, az EUMSZ 157. cikke, 2020 4. negyedév);
|
elfogadva, 2020 4. negyedév 2020. 4. negyedév 2020. 4. negyedév |
|
38. |
Demokrácia |
Dezinformáció – hozzáférés a valós tényekhez / Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv (nem jogalkotási és jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 224. és 114. cikk, 2020. 4. negyedév) |
2020. 2. / 4. negyedév |
|
39. |
Európa jövője |
Az Európa jövőjéről szóló konferencia megtervezése (nem jogalkotási, 2020. 1. negyedév) |
elfogadva |
|
40. |
Jogállamiság |
2020. évi éves jogállamisági jelentés (nem jogalkotási, 2020. 3. negyedév) |
2020. 3. negyedév |
|
41. |
Alapvető jogok |
Az Alapjogi Charta végrehajtására vonatkozó új stratégia (nem jogalkotási, 2020. 4. negyedév);
Az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásáról szóló jelentés (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév);
|
2020. 4. negyedév 2020. 2. negyedév 2020. 2. negyedév 2020. 2. negyedév |
|
42. |
Minőségi jogalkotás |
A minőségi jogalkotásról szóló közlemény (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév) |
2020. 4. negyedév |
|
43. |
Tervezés |
2020. évi éves tervezési jelentés (nem jogalkotási, 2020. 2. negyedév) |
2020. 3. negyedév |
II. melléklet: REFIT-kezdeményezések 3
|
Szám |
Cím |
Egyszerűsítési cél / lehetőség (a felülvizsgálatok REFIT-célkitűzésének, és az értékelésekkel és célravezetőségi vizsgálatokkal kapcsolatos egyszerűsítési lehetőségeknek a rövid magyarázata) |
|
Európai zöld megállapodás |
||
|
1. |
Az (egységes közös piacszervezésről szóló [KPSZ-] rendeletben, a „reggeli étkezésről” szóló irányelvekben és a KPSZ-szel kapcsolatos másodlagos jogban foglalt) uniós forgalmazási előírások értékelése |
A forgalmazási előírások értékelése elősegíti majd a különböző jogszabályok közötti koherencia értékelését, valamint az egyszerűsítési lehetőségek azonosítását. Az értékelés eredményei alapul szolgálhatnak annak mérlegeléséhez, hogy szükséges-e módosítani a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályozást. |
|
2. |
Az Európai Unióban használatos földrajzi árujelzők és a „hagyományos különleges termék” jelölés értékelése |
A földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termék értékelése elősegíti majd az uniós minőségrendszerek jogi keretét alkotó különböző jogszabályok közötti koherencia felmérését, és lehetőséget nyújt annak mérlegelésére, hogy szükség van-e a keret javítására (korszerűsítésére, egyszerűsítésére és észszerűsítésére). Az értékelés eredményei alapul szolgálhatnak annak mérlegeléséhez, hogy szükség van-e az uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos szabályozási változtatásokra. |
|
3. |
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2020 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez nyújtott iránymutatás felülvizsgálata |
A tagállamok ellentételezhetik egyes villamosenergia-igényes felhasználók számára az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből eredő magasabb villamosenergia-költségeik egy részét. Az ilyen ellentételezés célja az abban az esetben megvalósuló kibocsátásáthelyezési kockázat minimalizása, amikor a kibocsátási költségeik miatt az EU-ból olyan harmadik országokba helyezik át a termelést, amelyek nem alkalmaznak hasonló korlátozásokat. A Bizottság felül fogja vizsgálni az ellentételezést lehetővé tévő, meglévő szabályokat annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azokat a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, új kibocsátáskereskedelmi rendszerhez. (nem jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2020. 4. negyedév) |
|
4. |
A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló (TEN-E) rendelet felülvizsgálata |
E kezdeményezés biztosítani fogja, hogy a TEN-E rendelet teljes mértékben megfeleljen az európai zöld megállapodásnak és az Unió hosszú távú dekarbonizációs célkitűzéseinek, egyúttal hozzájáruljon az ágazati és a piaci integrációhoz, az ellátás biztonságához és a versenyhez. (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 170. és 171. cikk, 2020. 4. negyedév) |
|
5. |
Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2011/65/EU irányelv értékelése |
Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv értékelése megvizsgálja majd annak eredményességét és hatékonyságát az anyagokra vonatkozó korlátozások elfogadására és a korlátozások alóli mentességek biztosítására irányuló eljárás tekintetében. Felméri majd az irányelv koherenciáját és relevanciáját más uniós jogszabályok tekintetében, különösen a REACH és a környezettudatos tervezésről szóló irányelv értékelése fényében. |
|
6. |
A hulladékká vált gépjárművekről szóló 2000/53/EU irányelv értékelése |
A hulladékká vált gépjárművekről szóló irányelv értékelése megvizsgálja majd az irányelv eredményességét, hatékonyságát és koherenciáját más jogszabályokkal, valamint relevanciáját a körforgásos gazdasággal, műanyagokkal, erőforrás-hatékonysággal, nyersanyagokkal stb. kapcsolatos tágabb szakpolitikai célkitűzések fényében. |
|
7. |
Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv értékelése |
Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv értékelése megvizsgálja majd az irányelv eredményességét, hatékonyságát, uniós hozzáadott értékét, más jogszabályokkal való koherenciáját, valamint relevanciáját a lég-, a víz-, valamint a talajszennyezés fontos (agár-)ipari forrásainak kezelése szempontjából. |
|
8. |
Az illegális fakitermeléssel szembeni uniós szabályok (a 995/2010/EU rendelet [az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet] és a 2173/2005/EK [FLEGT] rendelet célravezetőségi vizsgálata) |
A célravezetőségi vizsgálat megvizsgálja majd mindkét rendelet koherenciáját, relevanciáját és uniós hozzáadott értékét az illegális fakitermelés elleni globális küzdelemhez való hozzájárulás tekintetében. A célravezetőségi vizsgálatból levont tanulságok hasznosak lesznek más nyersanyagokkal kapcsolatos keresletoldali intézkedések vizsgálata szempontjából. |
|
9. |
Az akkumulátorokról szóló uniós irányelv felülvizsgálata |
Az akkumulátorokról szóló uniós irányelv értékelési/végrehajtási jelentéseiben levont következtetés szerint arra kell törekedni, hogy a felülvizsgálat jobban figyelembe vegye a körforgásos jelleget, javítsa a fenntarthatóságot, valamint lépést tartson a technológiai fejlődéssel. Ez az akkumulátorokra vonatkozó stratégiai cselekvési tervben is szerepel. Az irányelvre vonatkozó jelentések következtetéseinek megszületését követően a kezdeményezés módosítani fogja az irányelvet vagy a Bizottság az irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló új rendeletjavaslatot készít majd, elsősorban az életciklusra és a fenntarthatóságra vonatkozó követelmények beépítése céljából. (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2020. 4. negyedév) |
|
10. |
Az endokrin károsító anyagokról szóló, releváns uniós jogszabályokra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat |
Az endokrin károsító anyagok az endokrin rendszer (hormonrendszer) működését módosító, az emberek vagy állatok egészségére negatív hatást gyakorló vegyi anyagok. Az uniós intézkedések széles köre szabályozza ezeket az anyagokat. A célravezetőségi vizsgálat felméri majd, hogy ezek az intézkedések megvalósítják-e az emberi egészség és a környezet védelmére irányuló átfogó célkitűzést. Értékelni fogja az uniós jogszabályok koherenciáját, eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját és uniós hozzáadott értékét, hangsúlyt helyezve a vegyi anyagokkal kapcsolatos uniós joganyag koherenciájára. |
|
11. |
A halászati és akvakultúra-termékekre alkalmazandó EU-n belüli forgalmazási előírásokról szóló rendelet felülvizsgálata* |
Ez a felülvizsgálat egyszerűsíteni fogja a jogi struktúrát: egyetlen (uniós) rendelet fogja felváltani az akvakultúra-termékeket, az átláthatóságot és a fogyasztók tájékoztatását szabályozó jelenlegi három rendeletet. (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 43. cikk, közös halászati politika, 2021. 1. negyedév) |
|
12. |
A versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló 913/2010/EU rendelet értékelése
|
A vasúti árufuvarozás növelése az egyik kulcseleme a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós szakpolitikának, mindazonáltal ez a törekvés nehézségekbe ütközik. A vasúti árufuvarozási folyosóról szóló rendelet célja, hogy javítsa az együttműködést és a koordinációt számos olyan folyosó mentén, amelyek különösen alkalmasak a nemzetközi vasúti árufuvarozás fejlesztésére.
|
|
13. |
A peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv értékelése |
Ez az értékelés megvizsgálja majd többek között az irányelv által elért eredményeket a peszticidektől való függőség csökkentése és a peszticidek alacsony kockázatú, nem vegyi alternatíváinak bevezetése terén. Mérlegelni fogja továbbá az egyszerűsítési lehetőségeket, például a peszticidek kijuttatásához használt berendezésekre vonatkozó vizsgálati szabályok és az új hivatalos ellenőrzési szabályok tekintetében. |
|
14. |
Az EU állatjóléti stratégiájának (2012–2015) értékelése |
Ez az értékelés megvizsgálja majd, hogy az EU állatjóléti stratégiája milyen mértékben járult hozzá az EU állatjóléti keretének egyszerűsítéséhez, valamint azt, hogy az e területen jelentkező szükségletek alakulását figyelembe véve milyen egyszerűsítési lehetőségek maradtak. |
|
15. |
A növényvédő szerek engedélyezésének és a növényvédőszer-maradékok határértékének értékelése 4 |
Ez az értékelés kiterjed a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet, valamint a növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló 396/2005/EK rendelet tagállamokbeli végrehajtására és működésére azóta, hogy azok 2011 júniusa, illetve 2008 szeptembere óta alkalmazandóvá váltak. Javaslatot tesz arra, hogy milyen módon lehetne javítani a rendeletek végrehajtását a jelenlegi szabályozási keret egyszerűsítése vagy erősítése érdekében, például a késedelmek kezelése és az átláthatóság fokozása, az engedélyezés zónarendszerének és az engedélyek kölcsönös elismerésének javítása, a fenntartható növényvédelem, az alacsony kockázatú megoldások és a hatékony kockázatcsökkentés előmozdítása, valamint a rendeletek és az egyéb uniós jogszabályok közötti koherencia és következetesség fokozása céljából. Az értékelés megvizsgálja továbbá a REFIT-platform 2017. június 7-én elfogadott XI.10.a. véleményében (Többféle felhasználású/többféle forrásból származó anyagok– Klorát), valamint a REFIT-platform 2019. március 14-én elfogadott XI.22.a. véleményében (A növényvédő szerek nyilvántartásba vétele) felvetett kérdéseket. |
|
16. |
Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendeletnek a növényekkel és növényi alapú készítményekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások tekintetében történő értékelése, valamint azok élelmiszerekben való felhasználására vonatkozó általános keretszabályozás értékelése4 |
Ez az értékelés megvizsgálja a REFIT-platform XI.11.a-b. véleményében (A tápanyagprofil megállapítása) felvetett kérdést. Az értékelés megvizsgálta a jelenlegi helyzet hatásait (ahol nem létezik uniós szintű tápanyagprofil). Kiértékeli, hogy a tápanyagprofilok továbbra is megfelelnek-e a céljuknak, indokoltak-e és megfelelőek-e az élelmiszerekre vonatkozó állításokról szóló rendelet célkitűzéseinek biztosításához. Ezen értékelés eredményei várhatóan érinteni fogják a hagyományos növényi gyógyszerekről szóló irányelvvel kapcsolatban a vállalkozások által felvetett, a REFIT-platform XI.6.a-b. véleményében szereplő kérdéseket is. |
|
17. |
Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok értékelése |
Ez az értékelés az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályok valamennyi szempontját megvizsgálja, beleértve az uniós szintű különleges intézkedések esetében jelenleg előírt megfelelőségi nyilatkozat hatékonyságát is. Ezen értékelés alapján a Bizottság mérlegelni fogja, hogy szükség van-e további uniós szintű intézkedésekre, többek között különféle olyan kérdések megfontolására, mint amelyet a REFIT-platform XI.1.a. véleménye vetett fel, amely közös európai követelményt javasol az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő valamennyi típusú anyagra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat tekintetében. |
|
18. |
A közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK irányelv értékelése |
A folyami információs szolgáltatások (a továbbiakban: RIS) információs és kommunikációs technológiákat (a továbbiakban: IKT) használnak a belvízi közlekedés biztonságának, hatékonyságának és környezetbarát jellegének elősegítésére. A RIS-irányelv keretet biztosít a RIS nyújtására és megvalósítására szolgáló minimumkövetelményekhez és műszaki előírásokhoz, hogy biztosítsa a tagállami RIS-rendszerek harmonizációját, interoperabilitását és határokon átnyúló kompatibilitását a IV. vagy annál magasabb osztályba tartozó vízi utak esetében. Az értékelés megvizsgálja az irányelv végrehajtását, valamint az ágazat közelmúltbeli szervezeti és technológiai fejlődését, különösen a digitális technológiák tekintetében. Felméri továbbá, hogy mely területeken lehetne egyszerűsíteni az irányelven alapuló műszaki előírások aktualizálásának folyamatát. |
|
A digitális korra felkészült Európa |
||
|
19. |
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló (EU) 910/2014 rendelet (eIDAS-rendelet) alkalmazásáról |
A Bizottság a rendelet 49. cikkében előírtnak megfelelően 2020. július 1-jéig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (EU) 910/2014 rendelet alkalmazásáról. A jelentés felméri majd, hogy az eIDAS-keret milyen mértékben felel meg továbbra is a célnak a kívánt kimenetek, eredmények és hatások elérése tekintetében, és meghatározhatja a szabályozási teljesítmény javítását célzó lehetséges további intézkedéseket. A Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással összhangban értékelést fog végezni, amely az érdekelt felekkel folytatott nyilvános és célzott konzultációt is magában foglal. |
|
20. |
A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv (2014/61/EU irányelv) felülvizsgálata |
A felülvizsgálat célja a szükségtelen és költséges adminisztratív terhek csökkentése, melyek jelentősen akadályozhatják és késleltethetik a hálózat kiépítését. Arra irányul, hogy javítsa a meglévő intézkedés hatékonyságát, egyszerűsítve az engedélyeket és eljárásokat, illetve reagálóképesebbé téve a mérnöki munkát, az egyéb infrastruktúrákkal (út- és energiahálózat stb.) való koordináció javítása révén. Ez fontos lehetőséget kínál arra, hogy új jogszabályok révén biztosítsuk az ágazat általános adminisztratív terheinek csökkentését. |
|
21. |
A belső piacról és a határokon átnyúló e-kereskedelemről szóló rendelet (területi alapú tartalomkorlátozás) felülvizsgálata |
A Bizottság jelentést tesz e rendelet értékeléséről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A Bizottság figyelembe veszi a belső piacról és a határokon átnyúló e-kereskedelemről szóló rendelet általános hatását, beleértve különösen a különböző alkalmazandó fogyasztói szerződési jogi rendszerek meglétéből eredő esetleges további, a kereskedőkre háruló adminisztratív és pénzügyi terheket. |
|
22. |
A kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló (2011/711/EU) ajánlás felülvizsgálata * |
A folyamatban lévő értékelés megvizsgálja a kulturális anyagok digitalizálásával és online hozzáférhetőségével, valamint a digitális megőrzéssel foglalkozó egyik fő szakpolitikai dokumentumot azzal a céllal, hogy megismerje az érdekeltek véleményét az ajánlás esetleges frissítéséről annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen az aktuális elvárásoknak és jobban kiaknázza az európai kulturális örökségben rejlő lehetőségeket, ami minden európai polgár érdekét szolgálná.
|
|
23. |
Az állami támogatások szabályozásának korszerűsítését célzó 2012. évi csomag, a vasutakról szóló iránymutatások és a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás célravezetőségi vizsgálata |
Az állami támogatási szabályozás korszerűsítésének köszönhetően jelenleg a végrehajtott új támogatási intézkedések 96 %-a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik. Ez lehetővé teszi a gyorsabb tagállami végrehajtást, valamint azt, hogy az állami támogatások ellenőrzése „a nagyobb dolgok tekintetében nagyobb szerepet kapjon, a kisebb dolgok tekintetében pedig kisebbet”. A folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálat többek között annak felmérésére törekszik, hogy a jelenlegi rendszer milyen mértékben járult hozzá az adminisztratív terhek csökkentéséhez, valamint hogy tovább lehet-e korszerűsíteni és észszerűsíteni az állami támogatási szabályokat. |
|
24. |
A vertikális csoportmentességi rendelet értékelése |
A vertikális csoportmentességi rendelet és a vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás folyamatban lévő értékelésének célja elsősorban annak felmérése, hogy a jelenlegi rendszer milyen mértékben valósította meg azt a célkitűzését, hogy olyan mentességet biztosítson a vertikális megállapodásoknak, amelyek összességében hatékonyságnövelők, és így jogbiztonságot teremtenek és csökkentik az érdekelt felek megfelelési költségeit. Ez kiterjed azon területek meghatározására is, ahol a jelenlegi rendszer esetleg nem tükrözi megfelelően az új piaci fejleményeket, valamint az esetleges hiányosságok azonosítására, amelyek jogbizonytalansághoz és a különböző uniós tagállamok vertikális szabályainak következetlen végrehajtásához vezethetnek, és ezért fokozott megfelelési költségeket okozhatnak az érdekelt feleknek. |
|
25. |
Az uniós összefonódás-ellenőrzés eljárási és joghatósági vonatkozásainak értékelése |
A folyamatban lévő értékelés az egyszerűsítésre és adott esetben a bürokrácia csökkentésére, a bejelentési rendszer egyszerűsítésére és más technikai jellegű fejlesztésekre összpontosít. Ezen túlmenően az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet tisztán árbevétel alapú joghatósági küszöbértékeinek hatékonyságával kapcsolatos, közelmúltban folytatott vita fényében annak felmérését tűzi ki célul, hogy az említett küszöbértékek lehetővé teszik-e az összes olyan ügylet figyelembevételét, amelyek esetleg hatást gyakorolhatnak a belső piacra. |
|
26. |
Az általános csoportmentességi rendelet célzott módosítása az uniós finanszírozási programokkal kapcsolatban |
A Bizottság célja az általános csoportmentességi rendeletnek a következő többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó célzott módosítása. A javaslat biztosítani fogja, hogy tagállami alapokból vagy a nemzeti szinten kezelt esb-alapokból és a központilag kezelt uniós alapokból származó nemzeti finanszírozás zökkenőmentesen kombinálható legyen a következő területeken: az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékek; a Horizont 2020 vagy az Európai horizont keretén belüli, kiválósági pecséttel rendelkező K+F+I projektek, valamint a Horizont 2020 vagy az Európai horizont keretén belül társfinanszírozott projektek és partnerségalakítások; valamint az európai területi együttműködési projektek. (2020. 3. negyedév) |
|
27. |
Konzorciumi csoportmentességi rendelet (mentesség az EUMSZ 101. cikke alól konténerszállítók közötti együttműködési megállapodások bizonyos típusai esetén) 5 |
A jelenlegi konzorciumi csoportmentességi rendelet további négy évvel történő meghosszabbítása tovább egyszerűsíti annak elemzését, hogy a konzorciumok megfelelnek-e a versenyszabályoknak, mérsékeli a külső tanácsadástól való függést és csökkenti a jogi költségeket. |
|
28. |
A 2014/35/EU kisfeszültségi irányelv értékelése |
A kisfeszültségi irányelv biztosítja, hogy a bizonyos feszültséghatáron belüli elektromos berendezések magas szintű védelmet nyújtsanak az európai polgárok számára, és az egységes piac előnyei teljes mértékben vonatkozzanak azokra. Az irányelv 2016. április 20-tól alkalmazandó. Ezen értékelés célja annak felmérése, hogy az irányelv megfelel-e a célnak az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték szempontjából. Az irányelv eredményességére vonatkozó következtetések alapján a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az irányelv hatékonyabbá tétele érdekében mely következő lépések válhatnak szükségessé. |
|
29. |
A postai szolgáltatásokról szóló 97/67/EK irányelv értékelése* |
A postai ágazat a digitalizáció miatt jelentős változásokon megy keresztül. A postai szolgáltatásokról szóló (97/67/EK) irányelv 1997-ben keletkezett, és 2002-ben és 2008-ban felülvizsgálták. Az irányelv alkalmazásáról szóló jelentést kísérő értékelés megvizsgálja majd, hogy az irányelv időtálló-e és továbbra is megfelel-e a célnak. |
|
30. |
A „kkv fogalommeghatározásának” értékelése |
E kezdeményezés hatálya a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalommeghatározásáról szóló (2003/361/EK) bizottsági ajánlásra terjed ki. Meghatározza az annak eldöntésére szolgáló kritériumokat, hogy egy vállalkozás kkv-nak minősül-e (azaz az alkalmazottak száma, az árbevétel/mérlegfőösszeg és a függetlenség), és 2005. január 1-je óta alkalmazzák, amikor felváltotta a 96/280/EK ajánlást. Mivel az ajánlásra több mint 100, az uniós szakpolitikák széles körére (például az állami támogatásokra) vonatkozó uniós jogi aktus hivatkozik, a helyettesítés során foglalkozni kell majd ezekkel a hivatkozásokkal. |
|
31. |
A gépekről szóló 2006/42/EK irányelv felülvizsgálata * |
E kezdeményezés céljai a következők:
|
|
32. |
A formatervezési minták oltalmáról szóló uniós jogszabály értékelése |
Az értékelés célja annak elemzése, hogy a formatervezési minták oltalmáról szóló jelenlegi uniós jogszabály milyen mértékben érte el célkitűzését az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték szempontjából, valamint hogy világos jelzést nyújtson arra nézve, hogy e jogszabály milyen mértékben tekinthető még célravezetőnek. Az értékelés azonosítja a nyilvántartásba vételi eljárások egyszerűsítésének lehetőségeit annak érdekében, hogy elősegítse a formatervezési mintaoltalom EU-n belüli egyszerű felhasználását, ami esetlegesen csökkentheti a költségeket és az adminisztratív terheket a vállalkozások, a tervezők és a kkv-k javára. |
|
33. |
A vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv értékelése * |
Az utólagos értékelés felméri majd, hogy az irányelv mennyire jól teljesített a közúti közlekedésbiztonság javítása, a szabad mozgás megkönnyítése és a csalás lehetőségének csökkentése terén. Megvizsgálja továbbá a műszaki fejlődést, pl. a járművek és a digitalizáció (digitális engedélyek) tekintetében. |
|
Emberközpontú gazdaság |
||
|
34. |
Egységes kerekítési szabályok (Az euróérmékkel kapcsolatos legújabb fejleményekről szóló jelentés nyomon követése COM(2018) 787 final/2) * |
Az egy és két eurócentes érmék használatának és közös kerekítési szabályok lehetséges bevezetésének értékelése. Egy lehetséges javaslat közös kerekítési szabályokat vezetne be az egy és két eurócentes érmék használatával kapcsolatos kihívások kezelésére (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 133. cikk, 2021. 4. negyedév) |
|
35. |
A nyilvános vállalati beszámolásra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat |
E célravezetőségi vizsgálat célja annak felmérése, hogy a rendszeres és nyilvános vállalati beszámolásra vonatkozó uniós jogszabályok továbbra is megfelelnek-e az érdekelt feleknek a vállalatok tevékenységére, teljesítményére, kockázataira és hatásaira vonatkozó információk iránti igényének. |
|
36. |
A kábítószer-prekurzorok kereskedelméről szóló jogszabályok értékelése |
A Bizottság a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletet és 111/2005/EK rendeletet azon célkitűzésük fényében fogja értékelni, hogy olyan nyomonkövetési és ellenőrzési rendszert hozzanak létre a kábítószer-prekurzorok kereskedelmére vonatkozóan, amely megakadályozza a jogszerű ellátási láncok tiltott kábítószer-előállítás céljára való eltérítését. Az említett két rendelet mellett az értékelés kiterjed a kapcsolódó jogi aktusokra, az (EU) 2015/1011 felhatalmazáson alapuló rendeletre és az (EU) 2015/1013 végrehajtási rendeletre is. |
|
37. |
A kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról szóló 515/97/EK rendelet értékelése * |
Az 515/97/EK rendelet biztosítja az uniós vámjogszabályok helyes alkalmazását. Az 515/97/EK rendelet 2015. évi felülvizsgálata óta új fejleményeket (például új adatvédelmi rendszert, új csalási kockázatokat) regisztráltak. Az értékelés célzott konzultáció igénybevételével is értékelni fogja az 515/97/EK rendelet általános működését. |
|
Európa globális szerepének erősítése |
||
|
38. |
Az EUROMED országokkal (Tunézia, Marokkó, Egyiptom, Jordánia, Algéria és Libanon) megkötött hat uniós társulási megállapodás kereskedelmi pillérének értékelése * |
Ez az értékelés azonosíthatja az eljárások korszerűsítésének lehetőségeit, amelyek esetlegesen csökkenthetik a költségeket és az adminisztratív terheket és egyszerűsíthetik a folyamatokat. Ezen túlmenően ezeket a potenciális előnyöket fel lehet használni az említett megállapodás jövőbeli újratárgyalása vagy más országokkal kötendő megállapodások tárgyalása során. |
|
39. |
Az EU–CARIFORUM gazdasági partnerségi megállapodás végrehajtásának értékelése * |
Ez az értékelés azonosíthatja az eljárások korszerűsítésének lehetőségeit, amelyek esetlegesen csökkenthetik a költségeket és az adminisztratív terheket és egyszerűsíthetik a folyamatokat. Ezen túlmenően ezeket a potenciális előnyöket fel lehet használni az említett megállapodás jövőbeli újratárgyalása vagy más országokkal kötendő megállapodások tárgyalása során. |
|
40. |
Kínzásmentes kereskedelem |
Az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló (EU) 2019/125 rendelet (a továbbiakban: kínzás elleni rendelet) felülvizsgálata.
|
|
Az európai életmód előmozdítása |
||
|
41. |
Az 1901/2006/EK gyermekgyógyászati rendelet és a 141/2000/EK ritka betegségek gyógyszereiről szóló rendelet értékelése |
Ez az értékelés érdemben hozzájárul majd az EU jövőbeli gyógyszerstratégiájához. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az értékelés külön-külön és együttesen is felméri a ritka betegségek gyógyszereiről szóló rendelet és gyermekgyógyászati rendelet erősségeit és gyengeségeit. Az értékelés többek között a kielégítetlen gyógyászati igényeknek megfelelő termékekre és a hatályos jogszabályokban biztosított ösztönzők alkalmazási módjára összpontosít. |
|
Az európai demokrácia megerősítése |
||
|
42. |
A fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat * |
Az irányelv folyamatban lévő értékelése az elért eredményekre, az irányelv költségeire és előnyeire összpontosít. Emellett kiemelten foglalkozik majd azzal, hogy az irányelv eredeti célkitűzései és eszközei megfelelnek-e a jelenlegi igényeknek, valamint annak nyomon követésével, hogy az irányelv mennyire kompatibilisen működik más jogszabályokkal, és hogy az uniós beavatkozás előnnyel járt-e. Az értékelés eredménye alapján a felülvizsgálat biztosítani fogja a fogyasztók tájékoztatásának javítását és a fogyasztói hitelek jobb megértését, szem előtt tartva e termékek kínálatának digitalizációját. Az értékelés célja, hogy hatékonyabb védelmet nyújtson a fogyasztóknak a különösen az interneten terjedő felelőtlen hitelezési gyakorlatokkal szemben. (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 2. negyedév) |
|
43. |
A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat * |
A folyamatban lévő értékelés felméri majd, hogy megvalósultak-e az eredeti célkitűzések, valamint megvizsgálja az irányelv működését a költség-haszon, a tehercsökkentés és az egyszerűsítés szempontjából, és abban a tekintetben, hogy mennyire kompatibilis a lakossági pénzügyi szolgáltatások, a fogyasztóvédelem és az adatvédelem terén meglévő más jogszabályokkal. Az elemzés fel fogja mérni az irányelv uniós hozzáadott értékért, és azt, hogy annak eszközei megfelelnek-e az eredeti és a jelenlegi igényeknek. Az értékelés eredménye alapján a felülvizsgálat biztosítani fogja a lakossági pénzügyi termékek jobb megértését, szem előtt tartva e termékek kínálatának digitalizációját. Az értékelés célja, hogy hatékonyabb védelmet nyújtson a fogyasztóknak a különösen az interneten terjedő felelőtlen hitelezési gyakorlatokkal szemben. (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 4. negyedév) |
|
44. |
A 2001/95/EK általános termékbiztonsági irányelv felülvizsgálata
|
A kezdeményezés foglalkozni fog az új technológiák által felvetett termékbiztonsági kérdésekkel; kezeli majd az online értékesítésre vonatkozó konkrétabb intézkedések iránti igényt; aktualizálni fogja a termékbiztonság általános jogi keretét; valamint a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről szóló új (EU) 2019/1020 rendelet fényében megszünteti majd a harmonizált és a nem harmonizált termékek között a piacfelügyelet tekintetében fennálló eltérést. A felülvizsgálat emellett javítaná a termékvisszahívások hatékonyságát és az új termékbiztonsági kockázatok fedezését. A felülvizsgálatnak meg kell erősítenie a tagállamok végrehajtási hatáskörét, különösen a behozatal ellenőrzése tekintetében. (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 2. negyedév) |
- (1) Ebben a mellékletben a Bizottság – amennyiben azok rendelkezésre állnak – további információkat nyújt a munkaprogramjában szereplő kezdeményezésekről, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban. Az egyes kezdeményezések mellett zárójelben szereplő tájékoztatás csak jelzésértékű, és az előkészítő folyamat során módosulhat, különös tekintettel a hatásvizsgálati eljárások eredményeire.
- (2) Míg a „kezdeményezések” oszlop a Bizottság 2020. január 29-én elfogadott 2020. évi munkaprogramjában szereplő, eredetileg tervezett elfogadási időpontokat tartalmazza, addig ez az oszlop a jelenlegi, adott esetben felülvizsgált ütemezést tartalmazza. A dőlt betűvel szedett időzítés változást jelöl, a rendes betűtípus pedig azt jelzi, hogy az eredeti időzítés nem változott.
- (3) Ez a melléklet a Bizottság által tervezett legfontosabb felülvizsgálatokat, értékeléseket és célravezetőségi vizsgálatokat – ezen belül a REFIT-platform véleményei alapján indított értékelési munkát – tartalmazza. Ezek véglegesítésére 2020 végéig kerül sor, kivéve a csillaggal jelölt kezdeményezéseket, amelyek véglegesítésére egy későbbi szakaszban kerül sor.
- (4) Az értékelést 2020. május 20-án tették közzé.
- (5) A kezdeményezést 2020. március 24-én fogadták el.