A Bizottság válaszintézkedéseinek áttekintése

Áttekintés

Az Európai Bizottság minden téren erőfeszítéseket tesz azért, hogy megfékezze a koronavírus-járványt, támogassa a tagállami egészségügyi rendszereket, és ellensúlyozza a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásait. Mind tagállami, mind uniós szinten példa nélküli intézkedések szolgálják ezeknek a törekvéseknek a megvalósítását.

Az Európai Bizottság koronavírus-járvány elleni operatív stábja

Néhány példa arra, hogyan járul hozzá a Bizottság a válsághelyzet kezeléséhez:

Az uniós intézkedések időrendi áttekintése

Biztonságos és hatásos oltóanyagok biztosítása Európa és a világ számára

A Bizottság oltóanyag-stratégiája azt hivatott elősegíteni, hogy:

Oltóanyagdózisok biztosítása és az oltási kampányok támogatása az uniós országokban

A Bizottság változatos oltóanyag-portfóliót hozott létre, amely méltányos áron biztosítja az uniós polgárok számára az oltóanyagokat. Az akár 4,2 milliárd oltóanyagdózis beszerzését is biztosító portfólió a következő nyolc – ígéretes oltóanyagot kifejlesztő – gyógyszeripari vállalattal megkötött szerződéseken alapul:

2020 decembere óta a Bizottság a következő hat Covid19-oltóanyag forgalomba hozatalát engedélyezte feltételesen: BioNTech–Pfizer (2020. december 21.), Moderna (2021. január 6.), AstraZeneca (2021. január 29.), Johnson & Johnson (2021. március 11.), Novavax (2021. december 20.) és Valneva (2022. június 24.). 

2020 decembere óta folyamatosan nő a tagállamokba kiszállított oltóanyagdózisok mennyisége. Unió-szerte felgyorsult a lakosság beoltása, és 2022 közepére az EU felnőtt lakosságának 86%-a megkapta a védettség eléréséhez szükséges teljes oltóanyag-mennyiséget. 

Amikor új koronavírus-variánsok jelentek meg, a Bizottság forrásokat mozgósított a variánsokkal kapcsolatos sürgős kutatások céljára, és további előzetes beszerzési megállapodásokat kötött az emlékeztető oltáshoz szükséges adagok beszerzése és az oltóanyagok új variánsok szerinti módosítása érdekében.

A Bizottság emellett új közös közbeszerzési eljárást indított a védőoltások beadásához szükséges orvosi eszközök beszerzése céljából. A fentieken túlmenően a Bizottság javaslatot tett arra, hogy a kórházaknak és az orvosoknak ne kelljen áfát fizetniük az oltóanyagok és a tesztkészletek után.

Felkészülés az új vírusvariánsok jelentette fenyegetésre

Az Európai Bizottság létrehozta az Európai Unió Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságát (HERA), melynek feladata, hogy megelőzze és felderítse, illetve gyors válaszintézkedések meghozatala révén kezelje az egészségügyi veszélyhelyzeteket. 
 
A HERA az EU-tagállamok és az uniós intézmények közös erőforrás- és irányítóközpontja, amely azt hivatott elősegíteni, hogy az EU jobban felkészüljön a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre. 

A HERA ezért az európai egészségügyi unió egyik kulcsfontosságú pillére. Azt az új törekvést testesíti meg, melynek célja, hogy az EU egészére nézve javuljon az egészségügyi felkészültség és reziliencia – összhangban az Ursula von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédben mondottakkal. A HERA orvosolni fogja az EU egészségügyi vészhelyzetekre történő felkészülése és reagálása terén fennálló hiányosságokat.

Erre az új, az EU egészének felkészültségét és rezilienciáját javítani hivatott törekvésre – Ursula von der Leyen elnök bejelentése szerint – 50 milliárd eurót kell rendelkezésre bocsátani az „Európa együtt” kezdeményezés keretében.

A gyártás felfuttatása

2021. február 4-én az Európai Bizottság munkacsoportot hozott létre, melynek az a feladata, hogy – kapcsolattartó pontként szolgálva a segítséget igénylő gyártók számára – előmozdítsa az EU-ban a Covid19 elleni oltóanyagok előállítására szolgáló gyártási kapacitás bővítését, továbbá hogy azonosítsa és elhárítsa a gyártási kapacitás és az ellátási láncok szűk keresztmetszeteit.

Ami a legfontosabb eredményeket illeti, a munkacsoport azonosította és segített megszüntetni az oltóanyag-előállítás terén az EU-ban jelentkező szűk keresztmetszeteket, az ellátási lánc egészében feltérképezte az uniós oltóanyag-előállítási kapacitásokat, ezenfelül pedig az oltóanyagok és a terápiás termékek gyártóinak szervezett kapcsolatépítő rendezvények révén elősegítette partnerségek létrejöttét. A munkacsoport arra törekszik továbbá, hogy elősegítse elégséges hosszú távú gyártási kapacitás létrejöttét Európában, és támogassa az oltóanyagokhoz való hozzáférést és az oltóanyag-megosztást célzó globális erőfeszítéseket.

A kutatás finanszírozása

A Bizottság 2020. január óta több mint 660 millió eurót mozgósított a Horizont 2020 program keretében a koronavírus terjedésének megelőzését és emberi életek megmentését szolgáló oltóanyagok, új kezelések, diagnosztikai tesztek és gyógyászati rendszerek kifejlesztésére.

A Bizottság pénzügyi támogatást ajánlott fel a CureVac – egy rendkívül innovatív európai oltóanyag-fejlesztő cég – számára azáltal, hogy kezességet vállalt az Európai Beruházási Bank által nyújtott 75 millió eurós hitelért.

Ezenfelül az Európai Beruházási Bank oltóanyagprogram kidolgozására irányuló finanszírozási megállapodást kötött 100 millió euró összegben az immunterápiával foglalkozó BioNTech SE vállalattal. Az EBB által nyújtott finanszírozást a Horizont 2020 és az európai beruházási terv is támogatja.

Globális válaszintézkedések

Világjárvány esetén globális válaszintézkedésekre van szükség. Ezért a Bizottság elkötelezett amellett, hogy egyetemes hozzáférést biztosítson a Covid19-oltóanyagokhoz, hogy azokhoz az alacsony és közepes jövedelmű országok lakossága is hozzáférjen.

2020-ban a koronavírus-járvány elleni globális fellépés előmozdítása céljából világszintű kampány indult, melynek köszönhetően adományok gyűltek össze a kezeléshez, a teszteléshez és a védőoltásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosításának finanszírozása céljából. A májusban indult kampány záróakkordja, egyben fénypontja a 2020 júniusában megrendezett, koncerttel egybekötött globális adományozói csúcstalálkozó volt.

Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank jelentős támogatást nyújt a COVAX kezdeményezéshez, mely arra irányul, hogy elősegítse a tisztességes és egyetemes hozzáférést a Covid19-oltóanyagokhoz.
    
Az uniós tagállamokkal együtt az „Európa együtt” eddig több mint 3 milliárd eurót ajánlott fel a kezdeményezés céljainak előmozdítására, és ezzel a vállalással az Európai Unió a COVAX egyik legfőbb támogatója.

Gazdasági intézkedések

Az uniós vezetők (folyó áron számítva) 2,018 billió euró összegű helyreállítási csomagról állapodtak meg, amely a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetést a Next Generation EU eszközzel ötvözi. A megállapodás értelmében a Bizottság (folyó áron számítva) megközelítőleg 800 milliárd euró összegig terjedő kölcsönt vehet fel a piacokon.

2021. június 15-én a Bizottság a Next Generation EU eszközhöz kapcsolódó első finanszírozási művelet keretében egy tízéves futamidejű, 2031. július 4-én lejáró kötvény kibocsátásával 20 milliárd euró forrást vont be, hogy finanszírozni tudja Európa helyreállítását a koronavírus-válság és annak következményei nyomán. A júniusban és júliusban végrehajtott egyéb finanszírozási műveletekkel együtt a Bizottság eddig 45 milliárd eurót mozgósított a Next Generation EU keretében. A bevont források a Next Generation EU keretében, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz és különböző, az uniós költségvetés által finanszírozott programokhoz kapcsolódó első kifizetésekre kerülnek felhasználásra. Már június végén sor került a Next Generation EU keretébe tartozó első folyósításra, amelyet a REACT-EU program keretében hajtottak végre. 

A Bizottság augusztus végéig a benyújtott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek közül 19-et értékelt és hagyott jóvá. Az első, összesen több mint 49 milliárd euró összegben folyósított kifizetések már megérkeztek Belgiumba, Ciprusra, Dániába, Németországba, Görögországba, Spanyolországba, Franciaországba, Olaszországba, Lettországba, Litvániába, Luxemburgba és Portugáliába (szeptember 21-i helyzet).

2020-ban az Európai Bizottság számos intézkedést hozott az uniós tagállamok, lakosok és cégek megsegítése érdekében. Ezek közé tartoznak a következők:

Népegészségügy

Előrelépés az európai egészségügyi unió létrehozása felé

2020. november 11-én a Bizottság megtette az első lépéseket az európai egészségügyi unió létrehozása felé. Az európai egészségügyi unió a következő két fő pilléren nyugszik majd:

• Erősebb egészségbiztonsági keretrendszer:

  • harmonizált uniós, nemzeti és regionális készültségi és reagálási tervek, melyeket a Bizottság és az uniós ügynökségek rendszeresen ellenőriznek és ellenállóképességi próbának vetnek alá;

  • uniós vészhelyzeti rendszer, mely a koordináció elmélyítése és gyors fellépés révén elősegíti a válság kezeléséhez szükséges eszközök kifejlesztését, beszerzését és készletezését.

• Erősebb uniós ügynökségek:

  • az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közös adatok alapján figyelemmel fogja kísérni a járványügyi helyzetet;

  • az Európai Gyógyszerügynökség megbízatása ki fog terjedni a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök biztonságosságára, a hiánykezelésre és a gyógyszerek klinikai vizsgálatára;

  • létrejön az új Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és reagálási Hatóság (HERA).

Orvosi iránymutatás az uniós országoknak 

A Bizottság hét független járványügyi szakértőből és virológusból álló testülete tudományosan megalapozott iránymutatásokat és tanácsokat nyújt az alábbiakkal kapcsolatban:

• az egyes tagállamok válaszintézkedései,
• a klinikai menedzsment hiányosságai,
• az egészségügyi ellátás, a polgári védelem és az egyéb erőforrások fontossági sorrendjének megállapítása,
• a koronavírus hosszú távú következményeinek kezelését célzó szakpolitikai intézkedések.

A tanácsadó testülettől és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtól (ECDC) kapott szaktanácsok alapján a Bizottság a következő intézkedéseket hozta:

Egyéni védőeszközök (PPE)

A Bizottság a gyártás előmozdítása és más intézkedések révén igyekszik biztosítani, hogy az egyéni védőeszközök elérhetők legyenek. Ennek érdekében:

• szorosan együttműködik a tagállamokkal, hogy felmérjék az EU-n belül rendelkezésre álló egyéni védőeszközök állományát, a termelési kapacitást és a várható szükségleteket;
• gondoskodik a megfelelőségértékelésről és a piacfelügyeletről, hogy az egészségügyi és biztonsági előírások veszélyeztetése nélkül bővüljön az egyéni védőeszközök kínálata;
• egyeztet az ipari szereplőkkel arról, hogyan lehet a gyártósorok átalakítása révén több egyéni védőeszközt előállítani, és iránymutatást nyújt a gyártóknak arra vonatkozóan, hogyan futtassák fel az egyéni védőeszközök, kézfertőtlenítők és fertőtlenítőszerek gyártását.

Tesztelés

Határigazgatás és mobilitás

A világjárvány idején a Bizottság ajánlásokat adott ki annak érdekében, hogy a tagállamok összehangoltan lépjenek fel mind a vírus terjedésének megfékezése, mind pedig a személyek és áruk szabad mozgásának és a gazdasági forgalomnak a fenntartása érdekében.

A Bizottság digitális igazolványok bevezetésére tett javaslatot, hogy megkönnyítse az EU-n belüli biztonságos szabad mozgást a világjárvány idején.

Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendeletet 2021. július 1-jétől kell alkalmazni. Ma már az EU mindegyik országa ki tudja állítani állampolgárai és lakosai számára az uniós digitális Covid-igazolványt, amely az EU egész területén ellenőrizhető. Az ingyenesen kiváltható digitális vagy papíralapú igazolvány segítségével igazolható, hogy birtokosa be lett oltva koronavírus ellen, illetve negatív teszteredménnyel rendelkezik, vagy pedig felgyógyult a koronavírus-fertőzésből.

2020-ban a Bizottság:

• iránymutatást adott ki a határigazgatási intézkedésekre vonatkozóan, hogy gondoskodjon az egészség védelméről, és biztosítsa, hogy rendelkezésre álljanak az áruk és alapvető szolgáltatások;
• iránymutatást tett közzé, hogy biztosítsa a munkavállalók szabad mozgását – különösen az egészségügyi és élelmiszeripari ágazatban;
• iránymutatást adott ki az üdülőhajók utasainak és a teherhajók személyzetének egészségvédelméről, hazaszállításáról és utazásának megszervezéséről;
• javaslatokat terjesztett elő a szabad mozgást korlátozó tagállami járványügyi intézkedések uniós szintű összehangolása és megfelelő kommunikálása céljából, többek között a járványügyi kockázat egységes osztályozását és színkódolását szorgalmazva. A Bizottság annak érdekében is együtt fog működni a tagállamokkal, hogy EU-szerte egységes közelítésmódot dolgozzanak ki a karanténkövetelmények tekintetében;
• iránymutatást adott ki az ideiglenes utazási korlátozások alóli mentességekről;
• lépéseket tett annak érdekében, hogy uniós szinten egységes utaslokalizáló űrlap, a légi közlekedésben pedig tesztelési protokoll bevezetésére kerüljön sor a biztonságos utazás elősegítése céljából.

Utazás a koronavírus-járvány idején

A dezinformáció elleni küzdelem

A Bizottság szoros kapcsolatban áll a közösségimédia-platformokkal, és egyeztet velük arról, hogyan lehet előtérbe helyezni a hiteles tartalmakat, javítani a platformhasználók tudatosságát, és eredményesebben fellépni a koronavírus-járványra vonatkozó álhírekkel és a hamis gyógymódokat hirdető üzenetekkel szemben.

A www.EUvsDisinfo.eu weboldalon már több mint 700 koronavírus-vonatkozású, a félretájékoztatás szándékával közzétett tartalmat lepleztek le. A honlap rendszeresen frissül. A Küzdelem a dezinformáció ellen című bizottsági weboldal is számos anyagot tesz közzé a koronavírussal kapcsolatos legelterjedtebb álhírek leleplezése és a tévhitek megcáfolása céljából.

A Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt bevet, és kutatási finanszírozást nyújt annak érdekében, hogy segítse a hamis vagy megtévesztő információk szándékos vagy vétlen terjesztése elleni küzdelmet.

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat szorosan együttműködik más uniós intézményekkel és a tagállamokkal – többek között a 2019 márciusában létrehozott riasztási rendszer keretében –, továbbá a G7-csoporton és a NATO-n belüli nemzetközi partnerekkel.

Ezek az intézkedések beépülnek a dezinformáció elleni fellépést szolgáló jövőbeli uniós munkába. 2020 decemberében a Bizottság két új szöveget terjesztett elő ezzel kapcsolatban. Az első az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv, amely a szándékos félretájékoztatás elleni küzdelem fokozását, a folyamatosan változó fenyegetésekhez és manipulációs eszközökhöz való alkalmazkodást, valamint a szabad és független média támogatását célozza. A második a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, amely növeli a platformok elszámoltathatóságát a tartalom moderálása, a hirdetések kezelése és az algoritmikus folyamatok tekintetében.

A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex aláírói havonta beszámolnak a koronavírus-védőoltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás és dezinformáció ellen hozott intézkedéseikről. 2021 márciusában a Bizottság a dokumentum több területre kiterjedő felülvizsgálatát javasolta annak érdekében, hogy a kódex erős, stabil és rugalmas legyen.