A demokrácia védelme

Az egészséges és virágzó demokráciákban a polgárok szabadon kifejezhetik véleményüket, megválaszthatják politikai vezetőiket, és beleszólhatnak a jövőjüket érintő közérdekű ügyekbe.

Az EU-ban a demokrácia komoly kihívásokkal néz szembe: erősödnek a szélsőséges irányzatok, a választásokba való beavatkozás újabb és újabb kísérleteire derül fény, félrevezető és manipulatív szándékú információk terjednek és rendszeresek az újságírók elleni fenyegetések.

A polgároknak a demokráciában lehetőségük van arra, hogy szabadon választói döntést hozzanak egy olyan közéleti közegben, ahol a legkülönbözőbb vélemények szabadon ütközhetnek egymással. Fontos, hogy a független média, a tudományos élet és a civil társadalom szereplői közérdekű társadalmi vitákat kezdeményezhessenek, illetve azokban részt vehessenek anélkül, hogy belföldi vagy külföldi beavatkozás akadályozná őket ebben.

Ezért az EU 2020-ban létrehozta az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet, és e cselekvési terv kiegészítése és elmélyítése érdekében a Bizottság 2023 decemberében előterjesztette a demokrácia védelméről szóló csomagot.

A demokrácia védelmére vonatkozó csomag

A demokrácia védelméről szóló, 2023. december 12-én előterjesztett csomag a következőket tartalmazza:

egy közleményt, mely áttekinti az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretében végzett munkát;
egy jogalkotási javaslatot közös, belső piaci átláthatósági és elszámoltathatósági normák bevezetésére az uniós döntéshozatali folyamat befolyásolását célzó, harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek tekintetében;
egy ajánlást a szabad, tisztességes és reziliens választások előmozdításáról;
egy ajánlást a polgárok és a civil társadalmi szervezetek szakpolitikai döntéshozatalban való részvételének előmozdításáról.

A közös átláthatósági előírások célja:

az EU demokratikus szférájának védelme;
az intézményi bizalom elmélyítése;
a nyílt nyilvános vita védelme a rejtett beavatkozással szemben.

A fenti célok elérése érdekében arányos szakpolitikai fellépés révén biztosítani kell az alapvető jogok és a demokratikus értékek teljes körű tiszteletben tartását. Az intézkedéscsomag alátámasztására a Bizottság közzétette a demokráciáról szóló kiegészítő Eurobarométer felmérés eredményeit is.

Mi az európai demokráciáról szóló cselekvési terv?

2020-ban a Bizottság elfogadta az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet, amelynek célja, hogy EU-szerte javítsa a demokrácia ellenálló képességét a következők révén:

a szabad és tisztességes választások előmozdítása;
a tömegtájékoztatás szabadságának megerősítése;
küzdelem a dezinformáció ellen.

Az érdemi és aktív polgári szerepvállalás és az aktív civil társadalom előmozdítása szintén a cselekvési terv szerves részét képező, szakpolitikai területeken átívelő prioritás. 2023-ban, a soron következő európai választásokra tekintettel a Bizottság felülvizsgálta a cselekvési tervet, és több olyan területet azonosított, ahol az EU proaktívan léphet fel az új és a már régebb óta fennálló kihívásokkal szemben.

A demokrácia védelméről szóló közlemény melléklete ismerteti, hol tart az európai demokráciáról szóló cselekvési terv végrehajtása, és milyen intézkedések születtek

A szabad és tisztességes választások előmozdítása

Ahhoz, hogy az európai demokráciát meg tudjuk őrizni, határozottan fel kell lépni a választási folyamatok védelmében. Ez azt jelenti, hogy meg kell óvnunk a szabad és tisztességes választásokat és a nyílt demokratikus vitát, és a demokratikus biztosítékokat hozzá kell igazítani az új digitális korszak realitásaihoz.

Ezen a területen a fő intézkedések a következők:

egy jogszabály, mely arra irányul, hogy átláthatóbbak legyenek a politikai hátterű szponzorált tartalmak (politikai hirdetések) – a javasolt rendelkezéseket a politikai pártoknak és a tagállamoknak szóló támogató intézkedések és iránymutatások fogják kísérni;
az európai politikai pártok finanszírozásáról szóló rendelet felülvizsgálata;
a választási reziliencia új közös operatív mechanizmusa az európai választási együttműködési hálózaton keresztül – ez azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoporttal szoros együttműködésben megfelelő kapacitást építsenek ki a választásokat fenyegető, főképp a dezinformációval és a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére.

Médiaszabadság és -pluralizmus

A tömegtájékoztatás szabadsága és pluralizmusa alapvető fontosságú az európai demokráciák megfelelő működése szempontjából. Ezt a két elvet az Alapjogi Charta is rögzíti. A szabad és pluralista média kulcsfontosságú a hatalom elszámoltatásához és ahhoz, hogy a polgárok megalapozott döntéseket hozhassanak. A nyilvánosság megbízható tájékoztatásával a független média fontos szerepet játszik a dezinformáció és a demokratikus vita manipulálása elleni küzdelemben. Az újságírók biztonságának javítása, a visszaélésszerű pereskedéssel szembeni védelmük és a médiapluralizmus általános helyzetének javítása az e területen folytatott uniós fellépés fő prioritásai közé tartoznak. Ezért:

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet, az Európai Unióban a médiapluralizmust és a médiafüggetlenséget védelmező új szabályozás 2024 májusában lépett hatályba. Az új rendelet biztosítani fogja, hogy a – köz- és magánkézben lévő – médiaorgánumok könnyebben működhessenek határokon átívelően az EU belső piacán, anélkül, hogy indokolatlan nyomásgyakorlásnak lennének kitéve. A szabályok kialakítására a médiatér digitális átalakulásának figyelembevételével került sor. A rendelet a médiahatóságok közötti jobb együttműködést is előmozdítja egy új szervezet, a Médiaszolgáltatások Európai Testületének létrehozása révén. Az új szabályokat 2025. augusztus 8. óta kell teljeskörűen alkalmazni.
2022-ben a Bizottság új intézkedéseket javasolt annak érdekében, hogy javítsa az újságírók és az emberijog-védők védelmét a visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben. A 2024 májusában hatályba lépett irányelv a több tagországot érintő polgári ügyekben folytatott, közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre terjed ki. Az előterjesztett szabályozás értelmében a bíráknak lehetősége nyílik arra, hogy gyorsan megszüntessék az újságírókkal és emberijog-védőkkel szembeni, nyilvánvalóan megalapozatlan pereket. A benyújtott javaslat emellett több eljárási biztosítékot és jogorvoslatot is meghatároz, mint például a kártérítést, valamint visszatartó erejű szankciókat visszaélésszerű perek indítása esetén. A Bizottság ezzel egyidejűleg elfogadott egy kiegészítő ajánlást is, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy jogszabályaikat igazítsák hozzá a javasolt uniós szabályozáshoz, hogy annak rendelkezéseit belföldi vonatkozású ügyekben is – az eljárások mindegyikénél, tehát nemcsak polgári ügyekben – alkalmazni lehessen. Az ajánlás arra is felhívja a tagállamokat, hogy más intézkedésekkel is küzdjenek a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek ellen – például gondoskodjanak képzésekről és tudatosító kampányokról.
2021-ben a Bizottság ajánlást adott ki az újságírók és más médiaszakemberek biztonságának megerősítése tárgyában. Az ajánlás többek között független nemzeti támogató szolgáltatások – egyebek mellett segélyvonalak, jogi tanácsadás, pszichológiai támogatás és menedékhelyek – létrehozását sürgeti a fenyegetésekkel szembesülő újságírók és médiaszakemberek számára. A Bizottság továbbá azt szorgalmazza, hogy az újságírók fokozott védelmet kapjanak a tüntetések során, nagyobb online biztonságot élvezzenek, a női újságírók pedig külön támogatásban részesüljenek.

Küzdelem a dezinformáció és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás ellen

Az EU számára az utóbbi években fontos prioritássá vált, hogy megvédje az európai demokráciát a – főleg külföldi szereplők általi – dezinformáció, információmanipuláció és beavatkozás fenyegetésével és káros hatásaival szemben. A demokratikus berendezkedésű országok világszerte egyre nagyobb mértékben ki vannak téve a dezinformáció és a külföldi beavatkozás veszélyének. A szándékos félretájékoztatás, az információmanipuláció destabilizálhatja a demokratikus intézményeket, növelheti a társadalmi megosztottságot és alááshatja a polgárok bizalmát. Ennek veszélyét növeli a digitalizáció, hiszen lehetővé teszi, hogy az álhírek példátlan gyorsasággal és hatékonysággal terjedjenek.

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretében az EU fokozta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy mind hazai, mind nemzetközi szinten reagáljon a súlyosbodó fenyegetettségre. Az intézkedések az eddigi uniós munkára épülnek, és mélyen az európai értékekben és elvekben gyökereznek. A cselekvési terv védi a véleménynyilvánítás szabadságát és az emberek jogát arra, hogy hozzáférjenek jogszerű tartalmakhoz.

Ezen a területen a fő intézkedések a következők:

a meglévő hálózatokra épülő megerősített együttműködés az uniós fellépés koordinálása terén, az egyre intenzívebb dezinformációs kampányokra válaszképpen;
megerősített uniós eszköztár a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemhez;
az online platformok nagyobb elszámoltathatóságának biztosítása az álhírek terjedésének megelőzése érdekében, mégpedig a dezinformáció visszaszorítását célzó, megerősített gyakorlati kódex révén – társszabályozási keret jön létre a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal összhangban.

Az online platformok elszámoltathatóságának növelése

A Bizottság által 2021-ben elfogadott, a dezinformáció visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódex megerősítéséről szóló iránymutatás nyomán 2022 júniusában új kódex aláírására került sor. Az új kódex a fő általános és a szakosodott online platformok, az online hirdetési ágazat, a kutatók és a civil társadalom, valamint a tényellenőrzők együttműködésén és összefogásán alapul. A kódex a kötelezettségvállalások széles körét határozza meg, a demonetizálástól az átláthatóságon át az adatokhoz való hozzáférésig. A kódexet szilárd nyomonkövetési mechanizmus támasztja alá, és létrejön egy átláthatósági központ, melynek feladata az lesz, hogy biztosítsa a jobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot.

A kódex emellett társszabályozási keretet hoz létre a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak megfelelően, amely arra kötelezi az online óriásplatformokat és keresőprogramokat, hogy rendszeresen értékeljék, szolgáltatásaik milyen rendszerszintű kockázatokat jelenthetnek a társadalom számára, beleértve annak kockázatát is, hogy a szolgáltatások dezinformációs kampányok eszközeként szolgálhatnak.

Inkluzív polgári szerepvállalás és tevékeny részvétel az európai demokrácia ellenálló képességének megerősítéséért

Az emberek és az őket képviselő demokratikus intézmények közötti kapcsolatok megerősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy demokratikus rendszereink szilárdak maradjanak. A polgárok és a civil társadalmi szervezetek politikai döntéshozatali folyamatokban való szerepvállalását és részvételét lehetővé tevő civil tér létrehozása alapvető garanciát jelent demokráciáink rezilienciájához, választások idején és azon túl is.

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv ezt szakpolitikai területeken átívelő prioritásként jelöli meg. Az Európa jövőjéről szóló konferencia értékes tapasztalatokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megerősíteni a polgári szerepvállalást. A konferencia folyományaként az Európai Bizottság beépítette szakpolitikai döntéshozatali folyamatába az európai polgári vitacsoportok közreműködését, mely a polgári részvétel új fejezetét nyitotta meg.

A demokrácia finanszírozása

A Bizottság a rendelkezésre álló uniós programok nyújtotta lehetőségekkel élve továbbra is célzott finanszírozással támogatja az európai demokráciáról szóló cselekvési terv intézkedéseit és céljait.

A finanszírozás többek között az alábbi célokat szolgálja:

a választások integritásának előmozdítása, a polgári elkötelezettség és szerepvállalás erősítése és a demokráciába vetett bizalom növelése a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, a Kreatív Európa, Erasmus+ és Horizont Európa programok, valamint a Kohéziós Alap forrásaiból;
a hírmédia-szervezetek finanszírozásának megerősítése az EU-n belül és kívül a Kreatív Európa program, a Digitális Európa program és a Globális Európa „emberi jogok és demokrácia” programja révén;
a szándékos félretájékoztatás elleni küzdelem a médiaműveltség javítása és az álhírek felismerésének elősegítése révén, az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program nyújtotta finanszírozás felhasználásával.

A különböző programok közötti eligazodás megkönnyítése érdekében a Bizottság létrehozott egy könnyen hozzáférhető portált , amely egységes kapuként szolgál az uniós forrásokhoz, és megkönnyíti a tájékozódást a demokráciával kapcsolatos finanszírozási lehetőségekről.