Fellépés a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció ellen

Beszéljenek a tények

A koronavírus-világjárvány kapcsán számtalan álhír és félrevezető információ ütötte fel a fejét az EU-ban. Külső szereplők megkísérlik befolyásolni az Európai Unión belül folyó vitákat és eszmecseréket. A szándékos félretájékoztatás az emberek legalapvetőbb félelmeit és a bizonytalanság érzését próbálja kiaknázni, melyet az események gyors folyása és a hírek forgataga vált ki sokunkban. A megtévesztő egészségügyi információk, a valótlan állításokat tartalmazó termékleírások és hirdetések, az összeesküvés-elméletek és a fogyasztókat megkárosító csalások népegészségügyi veszélyt jelentenek.

Az Európai Unió és tagállamai elkötelezettek amellett, hogy fellépjenek mindazokkal szemben, akik a válságot haszonszerzés céljából kihasználják, emberek egészségét és életét veszélyeztetve ezzel, illetve propagandát folytatnak vagy gyűlöletkeltő üzeneteket terjesztenek. A dezinformáció elleni 2018. évi cselekvési tervre építve fokozottan össze kell hangolnunk erőfeszítéseinket, összhangban demokratikus értékeinkkel.

Közös közleményében az Európai Bizottság és az EU közös kül- és biztonságpolitika főképviselője konkrét intézkedéseket javasol az Európai Unió megerősítésére és ellenállóbbá tételére. A javasolt intézkedések adalékként fognak szolgálni a dezinformációval kapcsolatos jövőbeli uniós munkához, nevezetesen az európai demokráciáról szóló cselekvési terv és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kidolgozásához.

A válság egyfajta próbatétel is az EU és demokratikus társadalmai számára: a jövő szempontjából is jelzésértékű lehet, hogyan tudjuk kezelni a dezinformáció jelentette kihívásokat. Több tényező meghatározó szerepet játszik egy erősebb és ellenállóképesebb EU megteremtésében.

Tisztánlátás

A hamis vagy megtévesztő szándékú információk sokfélék lehetnek, és különböző válaszintézkedéseket igényelnek.

• Vannak olyan tartalmak, amelyek nem jogsértőek, de mégis károsak lehetnek.
• A félretájékoztatás lehet szándékos (ezt nevezzük dezinformációnak) vagy nem szándékos.
• Lehet szó félrevezető egészségügyi tájékoztatásról, fogyasztói csalásnak minősülő vagy a számítástechnikai bűnözés fogalmát kimerítő információterjesztésről, jogellenes gyűlöletbeszédről, illetve külföldi szereplők célzott befolyásolási műveletei keretében terjesztett álhírről.
• A szándékosan megtévesztő információk egy részét az üzleti haszonszerzés céljával terjesztik (online csalás), és a reklámozott termékek veszélyesek lehetnek. Más esetekben politikai érdekek húzódhatnak meg a háttérben.
• Külföldi szereplők és egyes harmadik országok – különösen Oroszország és Kína – célzott befolyásolási műveletekbe és félretájékoztatási kampányokba kezdtek az EU-ban, az azzal szomszédos országokban és világszerte.

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szorosan figyelemmel kíséri a hamis vagy félrevezető híreket, és a külföldi szereplők befolyásolási célú tevékenységeit.

Kommunikáció

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat a jövőben fejleszteni fogja stratégiai kommunikációs képességeit.

A Bizottság külön webhelyet hozott létre, ahol naprakész információkkal szolgál a koronavírus-járványról és az EU válaszintézkedéseiről. Külön rovat foglalkozik a dezinformációval, ahol valós érveket felsorakoztatva rendre megcáfoljuk a koronavírussal kapcsolatos álhíreket. Az oldal az EU összes hivatalos nyelvén olvasható.

A Bizottság a saját fórumain is közvetíti az Egészségügyi Világszervezet, a nemzeti egészségügyi hatóságok és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ információit, illetve rendszeresen utal rájuk.

Az EKSZ a Bizottsággal együtt stratégiai kommunikációs és társadalmi diplomáciai kampányt folytat az EU közvetlen szomszédságában és világszerte, és ezt a kampányt folyamatosan bővíti.

A Bizottság tagállamokban működő képviseletei a jövőben is terjeszteni fogják a helyi viszonyokhoz igazított, tényeken alapuló információkat.

Együttműködés

Olyan bevált csatornákat veszünk igénybe, mint az uniós riasztási rendszer, melyen belül külön részt hozunk létre, hogy megkönnyítsük a koronavírussal kapcsolatos kommunikációs anyagok uniós intézmények és tagállamok közötti megosztását. A Bizottság még jobban el fogja mélyíteni együttműködését az Európai Parlamenttel.

A Bizottság kibővíti a nemzetközi partnerekkel – többek között az Egészségügyi Világszervezettel, a G7-ek csoportjával annak gyorsreagálási mechanizmusán keresztül és a NATO-val – folytatott együttműködését.

Az EU emellett növelni fogja a civil társadalmi szereplőknek és a független médiának nyújtott segítségét az EU-val szomszédos országokban és más harmadik országokban.

A Bizottság együttműködik az internetes platformokkal és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózattal a túlárazott, hatástalan vagy potenciálisan veszélyes termékek szűrése és eltávolítása érdekében.

A platformokkal folytatott együttműködés eredményei

2022. június 16-ától új, megerősített gyakorlati kódex van érvényben a dezinformáció visszaszorítására. Az új kódex széles körű és részletesen kifejtett kötelezettségvállalásokat javasol a platformok és az ipar számára a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében, és újabb fontos lépést jelent az átláthatóbb, biztonságosabb és megbízhatóbb online környezet biztosítása felé. A cél az, hogy ezt a gyakorlati kódexet a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti magatartási kódexként ismerjék el.

A kódex 34 aláírója közé tartoznak olyan nagy online platformok, mint a Meta, a Google, a Twitter, a TikTok és a Microsoft, valamint számos más szereplő, például kisebb vagy szakosodott platformok, online hirdetési és hirdetéstechnológiai vállalatok, tényellenőrzők, civil szervezetek, vagy mások, akik speciális szakértelemmel és megoldásokkal járulhatnak hozzá a dezinformáció elleni küzdelemhez.

A dezinformáció visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódex megerősítése

A kódex aláíróit a Bizottság arra kéri, hogy havonta számoljanak be a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció ellen hozott intézkedéseikről. A Bizottság legfrissebb jelentései itt találhatók.

A legfontosabb eredmények:

• Márciusban és áprilisban a Twitter 527 fiókot függesztett fel, melyek sértették a platform szabályait a Covid19-cel kapcsolatos megtévesztő tájékoztatás tekintetében.
• A TikTok arról számolt be, hogy a februárban már megfigyelt tendencia a március-áprilisi adatokban is látható: ahogy EU-szerte megszűnőben vannak a korlátozások, a mérőszámok egységesen csökkenést jeleznek.
• Május 4-én a Google közzétette a 2021. évi hirdetésbiztonsági jelentését (Ads Safety Report). Ez a jelentés beszámol azokról az erőfeszítésekről, melyek a Google hirdetési felületeinek rosszindulatú használatát hivatottak visszaszorítani. A hirdetésbiztonsági jelentés tartalmazza, hogy a Google hány Covid19-vonatkozású hirdetést távolított el felületeiről világszerte. A jelentés szerint márciusban és áprilisban 33 882 679 koronavírus-vonatkozású hirdetést blokkolt a platform, azaz 267 048-cal többet, mint az előző időszakban.
• A Meta arról számolt be, hogy a Facebook koronavírus-információs központját márciusban 3,1 millióan, áprilisban pedig 2 millióan keresték fel. Azaz ebben a két hónapban összesen az információs felületnek 21,8 millióval kevesebb látogatója volt, mint januárban és februárban.
• A Microsoft szintén arról számol be, hogy az előző jelentéstételi időszakhoz képest sokkal kevesebben keresték fel a Bing Covid19-információs felületét. A látogatók száma március–áprilisban 1 795 676 volt, vagyis 1 220 020-szal alacsonyabb, mint az előző két hónapban. A Microsoft Advertising továbbra is érvényre juttatja a platform hirdetési politikáját: összesen 9 022 800 hirdetés, köztük oltóanyaggal kapcsolatos hirdetések közzétételét akadályozta meg Európa-szerte, vagyis 8 200 933-mal több hirdetést blokkolt, mint az előző időszakban.

Tényellenőrzés

A dezinformáció elleni küzdelem jegyében a Bizottság fokozott támogatást nyújt a tényellenőrzőknek és kutatóknak Európa-szerte. Az újonnan létrehozott Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja segíteni fog abban, hogy jobban megértsük, mely szereplők állnak a szándékos félretájékoztatás mögött, milyen eszközökkel és módszerekkel dolgoznak, hogyan terjesztik az információkat, mely célcsoportokra összpontosítanak, és hogy miként hatnak az álhírek és a félrevezető információk a társadalomra. A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja azzal a céllal jött létre, hogy az online dezinformáció elleni küzdelem európai központja legyen. A dezinformáció elleni egyéb uniós finanszírozású kezdeményezések között említhető meg a PROVENANCE, a SocialTruth, az EUNOMIA és a WeVerify projekt.

Az online fogyasztói csalások kezelése

A Bizottság a fogyasztókat célzó csalások megelőzésére irányuló strukturált párbeszéd keretében együttműködik online platformokkal és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal a Covid19-vonatkozású csalások visszaszorítása érdekében. A Bizottság és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat rendszeres kapcsolatban áll a következő tizenegy vezető online platformmal: Allegro, Amazon, Alibaba/AliExpress, CDiscount, eBay, Facebook, Google, Microsoft/Bing, Rakuten, Verizon Media/Yahoo, Wish, és megvitatja velük a világjárvánnyal összefüggő új trendeket és üzleti gyakorlatokat. Ennek eredményeként az online platformok beszámoltak arról, hogy több százmillió illegális ajánlatot és hirdetést távolítottak el felületeikről, és megerősítették, hogy folyamatosan csökken a koronavírussal kapcsolatos félrevezető termékleírások és hirdetések száma.

2021. március 2-án a Bizottság közzétette éves jelentését a Safety Gate-ről, a veszélyes fogyasztási cikkek uniós biztonsági riasztórendszeréről, mely segít kivonni a forgalomból a veszélyes, nem élelmiszer jellegű termékeket. A jelentés szerint a hatóságok rekordszámú, 5377 intézkedést hoztak 2020-ban, szemben a 2019. évi 4477 intézkedéssel. 2020-ban a riasztások 9%-ának tárgyát Covid19-vonatkozású termékek, pl. elégtelen védelmet nyújtó védőmaszkok, mérgező fertőtlenítőszerek és nem megfelelően működő sterilizáló UV-lámpák képezték.

A véleménynyilvánítás szabadságának és a pluralista demokratikus vitának a biztosítása

A szándékos félretájékoztatás elleni uniós fellépés az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul. A koronavírus nem használható ürügyként a véleménynyilvánítás szabadságának megnyirbálására, a hatóságok elszámoltathatóságának csökkentésére, illetve az információhoz való hozzáférés és az átláthatóság indokolatlan korlátozására. A válság rávilágított az újságírók kulcsfontosságú szerepére, hiszen ők megbízható, tényeken alapuló információkkal látják el a lakosságot, és ezáltal hozzájárulnak az egészség védelméhez és emberi életek megóvásához.

A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok által hozott veszélyhelyzeti intézkedések milyen hatást gyakorolnak az uniós jogra és az uniós értékekre, és ezt a monitoringtevékenységét mindaddig fenntartja, amíg az összes intézkedést mindenhol fokozatosan meg nem szüntették.

A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az újságírók biztonságban és megfelelő körülmények között dolgozhassanak, és a lehető legjobban használják ki azokat a lehetőségeket, melyeket az EU koronavírus-válaszintézkedései és gazdasági helyreállítási intézkedései kínálnak a média támogatására, tiszteletben tartva ugyanakkor az újságírás függetlenségét.

Az EU világszerte fokozni fogja a civil társadalomnak, a független médiának és az újságíróknak nyújtott támogatást, és még határozottabban fel fog lépni a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében és a biztonságosabb médiakörnyezet biztosítása érdekében.

A polgárok szerepvállalásának elősegítése, a polgárok tudatosságának erősítése és a társadalom rezilienciájának növelése

Az EU-nak erősítenie kell a polgárok szerepvállalását, növelnie kell a tudatosságot és fokoznia kell a társadalom ellenálló képességét.

Az EU meg fogja osztani azokat a reziliencianövelő módszereket, melyek sikeresnek bizonyultak a koronavírussal szembeni fellépés terén.

A Bizottság támogatni fogja a médiatudatosság, a kritikus gondolkodás és a digitális készségek térnyerését célzó projekteket, és az ilyen tevékenységet folytató civil szervezeteket. Erősíteni fogja az intézmények, hálózatok és tagállamok közötti koordinációt a tudatosságnövelő anyagok és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében. Különös figyelmet fog fordítani a veszélyeztetett csoportokra, elsősorban a gyermekekre és a fiatalokra, akik fogékonyabbak lehetnek az álhírekre és a valótlan állításokra.