Page contents Page contents Aktuális projektek A „Horizont 2020” – a jelenlegi kutatási és innovációs keretprogram – jelentős forrásokat mozgósít annak érdekében, hogy a közösségi médiában és a hagyományos médiában megjelenő információk igazak, hitelesek legyenek. A dezinformáció és a közösségi média elemzésével foglalkozó társadalmi megfigyelőközpont (SOMA) más EU-finanszírozású projektekkel együtt (lásd: PROVENANCE, SocialTruth, EUNOMIA és WeVerify) segít megérteni a közösségi média működésének belső törvényszerűségeit, valamint a közösségimédia-ágazat és más szektorok között fennálló kapcsolatrendszert. A megfigyelőközpont már számos anyagot és elemzést gyűjtött egybe a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos „infodémia” (a sokszor hamis és félrevezető hírek terjedésével járó, a tájékozódást ellehetetlenítő végtelen információáradat, információdömping) és a dezinformációval kapcsolatos ismeretek témájában. A felvázolt megoldási javaslatokra különböző típusú projektek épülnek, melyek célja egyebek között: tartalom-ellenőrző platform létrehozása, tényellenőrző eszközök kifejlesztése, a dezinformáció társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálatát szolgáló módszertan kidolgozása, a médiatudatosság növelését, valamint a jogi akadályok és a közösségi alapú önszabályozással kapcsolatos szempontok elemzését célzó stratégiák és intézkedések életbe léptetése; dezinformációval kapcsolatos ismerettár létrehozása. A HERoS projekt például azért jött létre, hogy javítsa a koronavírus-járvány kapcsán hozott válaszintézkedések hatékonyságát. Célja, hogy segítsen a felelősöknek tájékozott döntéseket hozni a népegészségügyi szükséghelyzetekre történő reagálás során. Ennek érdekében a projekt résztvevői új módszert dolgoznak ki a közösségi médiából származó információk kategorizálására és szűrésére, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a koronavírussal kapcsolatos híresztelésekkel és félretájékoztatással szemben. A „Horizont 2020” keretprogram égisze alatt (lásd a „6. társadalmi kihívás” és a „Tudomány a társadalommal és a társadalomért” szakaszt) futó projektek közül több kiigazította a tevékenységét, és a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció témáját is felvette a munkaprogramjába. A Co-Inform projekt keretében például, – amely a társadalom tájékozottságának javítása érdekében olyan eszközök kifejlesztésére irányul, amelyek előmozdítják a kritikus gondolkodást és a digitális jártasságot – a szakemberek már megjelentettek tartalmakat a félretájékoztatás és a Covid19 témájában. A tudományos és technológiai kommunikáció minőségére és hatékonyságára összpontosító QUEST projekt – jellegéből adódóan – a koronavírus-válsággal kapcsolatos minőségi tudományos kommunikáció különböző vetületeit vizsgálja. A TRESCA projekt – mely a tudományba és az innovációba vetett bizalom növelésére törekszik a kutatók, újságírók és szakpolitikai döntéshozók közötti kommunikáció megújítása révén – olyan alapvető „digitálhigiénés” módszerek elemzésével foglalkozik, amelyek a félretájékoztatás felszámolását célozzák. A Horizont 2020 keretében finanszírozott FANDANGO projekt arra irányul, hogy az álhírek azonosítása céljából különböző típusú híreket, adatokat, médiaforrásokat, közösségimédia-tartalmakat és nyílt hozzáférésű adatokat összesítsen és ellenőrizzen annak érdekében, hogy az európai polgárok hatékonyabb és hitelesebb tájékoztatásban részesüljenek. A FANDANGO projekt az adatok interoperabilitását akadályozó tényezők felszámolására törekszik. Ennek érdekében egységes technikákat és nagy adathalmazok nagy teljesítményű kezelésére alkalmas integrált platformot biztosít, hogy az új „adatalapú” hírgazdaság korában nagyobb átláthatóságot kölcsönözzön a hagyományos médiaágazatoknak, összhangban a felelősségteljes kutatás és innováció szempontjaival. Az Európai Kutatási Tanács (EKT) támogatja az elméleti vizsgálódásokat, köztük azt a kutatást, melyet Phil Howard, az Oxford Internet Institute igazgatója végzett, akit az EKT konszolidációs támogatásban részesített a COMPROP projekt, azaz az „Algoritmusalapú propaganda: az algoritmusok és a botok európai politikai diskurzusra gyakorolt hatásának vizsgálata” című kutatás kapcsán. A projekt a társadalom- és informatikatudományban rendelkezésre álló legjobb módszerek alkalmazása révén keresi a lehetséges megoldásokat. A Phil Howard által végzett kutatást az EKT a honlapján és az „ERCTalks” sorozat keretében is ismertette már. Phil Howard a munkatársaival együtt heti rendszerességgel rövid tájékoztatót tart a koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatásról, és nemrégiben interjút adott a koronavírus-világjárvány során szándékosan terjesztett álhírekről. Jason Reifler, az Exeteri Egyetem professzora a DEBUNKER projekt keretében végzett munkájáért részesült konszolidációs támogatásban. A projektet, mely a politika, az egészségügy és a tudomány terén tetten érhető téves ítéletalkotással, valamint ennek okaival, következményeivel és a lehetséges megoldások felkutatásával foglalkozik, ez a nemrégiben megjelent cikk ismerteti. A FARE projekt az álhírek terjedésének problémájára keres megoldást azáltal, hogy elméleti keretet dolgoz ki tesztelhető előrejelzések készítéséhez. A projekt munkatársai kísérleti és számítástechnikai technikákat (nagy adathalmazok és komplexitási rendszerek) alkalmazva multidiszciplináris kutatást fognak végezni azzal a céllal, hogy jobban megérthessük, hogyan hozunk döntéseket, és milyen hibákat követtünk el az álhírekkel kapcsolatban. Az Európai Kutatási Tanács emellett az igazoló vizsgálatok fázisában lévő („proof of concept”) projektekhez is támogatást nyújt. Ilyen például a GoodNews, amely mélytanulási technológiát alkalmaz az álhírek felderítése céljából. A projekt arra irányul, hogy egy új paradigma alkalmazásával megteremtse a közösségi médiában megjelenő algoritmikus álhírek észlelésének lehetőségét. A projekt munkatársai nem a hagyományos megközelítést fogják követni, azaz nem a hírtartalmat fogják elemezni, hanem azt, milyen mintázatok szerint terjednek a hírek a közösségi oldalakon. A projekt a LEMAN (Learning on Manifolds and Graphs) projekt keretében kidolgozott új típusú geometriai mélytanulási algoritmusokon alapul. Az Európai Innovációs Tanács irányította az #EUvsVirus Hackathon lebonyolítását. A rendezvényt azzal a céllal szervezte meg az uniós tagállamokkal szoros együttműködésben, hogy Európa-szerte összekapcsolja a civil társadalmi szereplőket, az innovátorokat, a partnereket és a befektetőket a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kihívások kezelését szolgáló innovatív megoldások kidolgozása érdekében. Azoknak a megoldásoknak a kidolgozói, amelyek „az álhírek terjedésének megfékezése” kategóriában születtek, meghívást kaptak a 2020. május 22–25-én megtartott Matchathon rendezvényre, amelyet az Európai Innovációs Tanács a finanszírozás mozgósítása céljából szervezett meg. Korábban az Európai Innovációs Tanács – többek között Truthcheck és a Newtral projektek keretében – ahhoz is támogatást nyújtott cégeknek, hogy álhírek felismerésére szolgáló félautomata rendszereket fejlesszenek ki. A „Horizont 2020” keretében a koronavírus-világjárvány nyomán közzétett második pályázati felhívás középpontjában a járványra válaszul meghozott intézkedések emberi viselkedésre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása állt. A pályázati eljárás során kiválasztott 5 projekt egyike, a COVINFORM a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos félretájékoztatással és dezinformációval foglalkozik. A projekt a félretájékoztatás, a dezinformáció, a tényeken alapuló, de károkozás céljával terjesztett információk, az álhírek és az összeesküvés-elméletek megelőzését célzó intézkedések azonosítására és kiértékelésére, valamint a felsorolt jelenségek kezelését célzó ajánlások megfogalmazására irányul. A projekt munkatársai ezenfelül elemezni fogják – és ezáltal segítenek megérteni –, milyen hatást gyakorol a félretájékoztatás és a digitális kommunikáció a különböző csoportok mentális egészségére és jóllétére. A Horizont 2020 keretében meghirdetett utolsó pályázati felhívások keretében 3, az európai médiakörnyezet átalakításával foglalkozó projekt kezdte meg tevékenységét 2021 elején. A felhívás azt szabta feladatul – mielőtt még a koronavírus-járvány végigsöpört volna a világon –, hogy a projektek vizsgálják meg többek között a média szerepét, a közösségi médiát is ideértve, a nyelvhasználatot, a hírgyártást és az álhírekhez hasonló új jelenségeket. Ezért – bár közvetlenül nem kapcsolódnak a világjárványhoz – a projektek hozzá fognak járulni a dezinformáció elleni küzdelemhez, mivel elemezni fogják a média kulcsfontosságú társadalmi-kulturális és politikai szerepét, valamint az európai politikai és kulturális közeg fejlődésére gyakorolt hatását. Egyéb rendelkezésre álló eszközök A nyílt forrásokon alapuló járványügyi felderítés platformját (EIOS) – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Közös Kutatóközpont (JRC) közötti együttműködés keretében működtetett eszközt – azzal a céllal hozták létre, hogy a médiatudósításokból származó információk felhasználásával gyorsan azonosíthatók legyenek a potenciális népegészségügyi fenyegetések. Az EIOS segített abban, hogy az Egészségügyi Világszervezet tavaly december végén észlelje a Vuhanban kitört koronavírus-járvány első jeleit, azóta pedig a betegség globális terjedésének nyomon követését mozdítja elő. A platform a JRC egészségügyi médiafigyelő információs rendszerén (MEDISYS) alapul, amely naponta akár 120 000 cikket is összegyűjt a koronavírus-világjárvány témájában. A legtöbb álhír szerzője szándékosan olyan nyelvezetet és szavakat használ, amelyek félelmet és szorongást keltenek az olvasóban, illetve felerősítik ezeket az érzéseket. A Közös Kutatóközpont Misinfo Classifier néven gépi tanulási programot dolgozott ki, amely nyelvi mintázatok, különösen a nyelvezet „félelemkeltő” jellegének észlelésére szolgál, és azt hivatott megállapítani, hogy az adott szöveg vélhetően álhír-e. Az eszközt jelenleg a Bizottság és az Európai Parlament használja, de a jövőben elismert tényellenőrző szervezetek is hozzáférhetnek majd. A Bizottság és az Európai Parlament által használt szoftverek sorába tartozik a Social Rumour is. Ez a szoftver felkutatja a Twitteren azokat a felhasználói fiókokat, amelyek kétes megbízhatóságú forrásokra mutató hivatkozásokat tesznek közzé. Ezután nyomon követi az azonosított fiókok által posztolt egyéb hivatkozásokat, hogy feltárja a közösségi médiában megjelenő új narratívákat. Ehhez a szoftverhez is hozzáférhetnek majd az elismert tényellenőrző szervezetek. A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) elnevezésű projekt a dezinformáció ellen fellépő független közösséget támogatja. A projekt lehetővé fogja tenni egy olyan, független tényellenőrzőkből és tudományos kutatókból álló, határokon átívelően működő, multidiszciplináris közösség létrehozását, amely együtt fog működni az érdekelt felekkel a lehetséges dezinformációs fenyegetések felderítése, elemzése és leleplezése érdekében. Az EDMO – online platformokkal együttműködve – biztonságos és a magánélet védelmét tiszteletben tartó keretrendszert fog létrehozni, hogy a tudományos kutatók számára hozzáférést biztosítson az online platformok adataihoz. Emellett az EDMO technikai támogatást és tanácsadást nyújt majd az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) számára ahhoz, hogy nyomon kövessék, az online platformok betartják-e a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexben és/vagy a jövőbeli szabályozási keretrendszerekben foglaltakat. Az EDMO 2020. június 1-jén kezdte meg működését. A szerződtetett konzorciumot az Európai Doktori Intézet (EUI) vezeti. A Bizottság a közelmúltban bejelentette annak a pályázati felhívásnak az eredményét, amelynek keretében összesen 11 millió euró összegű, vissza nem térítendő támogatást hirdetett meg 8 regionális EDMO-központ különböző tagállamokban történő létrehozására, valamint a központok központi infrastruktúrával való összekapcsolására. A tervek értelmében a központoknak 2021 nyarára meg kellett kezdeniük működésüket, melynek Írországra, Belgiumra, Csehországra, Dániára, Finnországra, Franciaországra, Olaszországra, Luxemburgra, Hollandiára, Lengyelországra, Szlovákiára, Spanyolországra és Svédországra, valamint az EGT-tagok közül Norvégiára kellett kiterjednie. Tervezett pályázati felhívások és projektek A következő kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont Európa első munkaprogramjai mintegy 60 millió eurót fognak mozgósítani a dezinformáció elleni általános küzdelemmel kapcsolatos kutatásra, és ezen belül a világjárvánnyal kapcsolatos dezinformáció néhány konkrét szempont szerinti vizsgálatára. A „Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom” elnevezésű 2. klaszter keretében olyan releváns témákra irányul majd a kutatás, melyek a dezinformációval, valamint az erős és független médiakörnyezet kialakítását célzó törekvés és az álhírek ellen a koronavírus-járvány utáni időszakban folytatott küzdelem egyre növekvő jelentőségével kapcsolatosak. A 2021–2022-es időszakra előirányzott kutatási témák alapján mindenekelőtt a következő területeken folyhat kutatás: a hagyományos és az új médiák politikai szerepe; a magas szintű újságírói normák érvényre juttatása és a demokrácia védelme minőségi médiaszolgáltatások révén, az online közösségi hálózatok és az új média hatása az egyéni és kollektív viselkedésre, meggyőződésre és értékekre, a világjárvánnyal kapcsolatos dezinformáció és a dezinformációval szembeni fellépést szolgáló mechanizmusok a koronavírus-járvány utáni világban végzett politikai és kormányzási tevékenységek összefüggésében. A 3., „A társadalmat szolgáló polgári biztonság” és a 4., „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter is finanszírozást biztosít majd a dezinformáció és az álhírek elleni küzdelemmel, a digitális világba vetett bizalom növelésével és a dezinformáció ellen bevethető mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokra.
