Mától a nők az EU-ban – szimbolikusan – ingyen dolgoznak az év hátralévő részében

„A nők munkája könnyű, ezért persze, hogy kevesebbet keresnek.”

„A nőket nem érdekli a karrier, szívesebben maradnak otthon a gyerekeikkel.”

„A férfiak jobb vezetők.”

Mindannyian hallottuk már ezeket az állításokat. És bár igaz, hogy egyes nők előnyben részesítik a családot a szakmai pályafutással szemben, azok, akik nem így gondolkoznak, még mindig számos akadállyal szembesülnek, ha anyagilag megbecsült állást szeretnének.

Mindez már gyermekkorunkban elkezdődik: a lányoknak a szépségét dicsérik, a fiúknak viszont az ügyességét. A lányok játékbabát és királylányruhát kapnak, míg a fiúk tudományos kísérletező készletet és szuperhősös pólót. A társadalom a lányokat finoman az ápolási-gondozási, egészségügyi és oktatási pályák felé tereli – márpedig ezek az ágazatok alulértékeltek és alulfizetettek. Ez a jelenség a nemek közötti bérszakadék mintegy 24%-áért felel.

Ennek ellenére számos nő nem adja fel az álmát és akár olyan pályákon is megpróbál érvényesülni, amelyeket hagyományosan férfiak uralnak. Vegyük például Mariát. Ő és barátja, Alex építőmérnökként diplomáztak osztályelsőkként. Mindketten rendkívül versenyképes szakmai gyakorlaton bizonyították rátermettségüket, és ugyanolyan keményen dolgoztak, hogy jó szakmai ajánlást kapjanak. Majd megérkeztek a munkaerőpiacra:

• Társadalmi elvárások: mindketten hasonló pozícióra pályáztak, de Alex magasabb kezdő fizetést kért, mivel világéletében arra ösztönözték, hogy asszertív és magabiztos legyen. Maria nem akart túl sokat alkudozni, attól tartva, hogy reménybeli munkáltatója problémásnak fogja gondolni. Mivel tudta, hogy a munkáltatót aggaszthatják esetleges családalapítási tervei – hiszen nő – és emiatt inkább egy férfi jelöltre esik a választása az amúgy is többségében férfiakból álló csapatba, alacsonyabb fizetéssel is beérte.
• Bérdiszkrimináció/indokolatlan bérszakadék: három évig mindketten keményen dolgoztak. Alexet vezetővé léptették elő, míg Maria fizetése szerény mértékben emelkedett.
• Szülési szabadság: néhány évvel később Maria szülési szabadságot vett ki, majd részmunkaidőben ment vissza dolgozni, miközben otthon még több – fizetetlen – munkát végzett. Alexnek ezzel szemben nem kellett megszakítania karrierjét, amikor gyermekei születtek.
• Üvegplafon: ebben a férfiak dominálta szektorban Maria ritkán látott nőt vezető szerepben, és eszébe sem jutott, hogy ő is feljebb léphetne a ranglétrán, míg Alex találkozott egy mentorral, aki ösztönözte és inspirálta őt.
• Fizetetlen háztartási munka és gondozás: amikor Maria szülei idősebbek lettek, teljes munkaidőben végzett munkája után róluk is gondoskodott – ezért a munkájáért természetesen semmiféle fizetést nem kapott. Mivel teljesen kimerült, ideiglenesen félretette karrierjét és nem jelentkezett többé előléptetésre.

Maria és Alex csak kitalált személyek, történetük mégis Unió-szerte sok nő valóságos története. Számos oka van annak, hogy a nők még mindig kevesebbet keresnek, mint a férfiak, melyek egy része strukturális, társadalmi és diszkriminatív tényezők együttes hatása.

Képzeljük el, hogy mától az év végéig egyetlen fillér fizetés nélkül dolgozunk. Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék jelenleg 12%, vagyis a nők fizetése átalgosan ennyivel kevesebb a férfiakénál, amit szimbolikusan úgy is szemléltethetünk, hogy a nők november 17-től egészen az év végéig ingyen dolgoznak. Ha csak a jelenlegi ütemben tudunk ezen a téren előrelépni, előfordulhat, hogy a szakadék még évtizedekig fennmarad. Vajon a jövő nemzedékei majd éppolyan értetlenül tekintenek vissza erre az időre – „Mégis hogyan hagyhatták ezt?”, mint ahogyan mi csodálkozunk most rá arra a korszakra, amikor a nőknek nem volt választójoga?

A nemek közötti bérszakadék megszüntetése és a nemek közötti egyenlőség megvalósítása ráadásul nem csupán a méltányosságról szól, hanem azon törekvéseinkről is, hogy csökkentsük a szegénységet, kibontakoztassuk a mindannyiunkban rejlő lehetőségeket és megerősítsük a gazdaságot. Ebből az alkalomból Roxana Mînzatu ügyvezető alelnök és Hadja Lahbib biztos újólag megerősítette Európa elkötelezettségét az egyenlőségközpontú Unió iránt. A Bizottság továbbra is azon dolgozik, hogy megszüntesse ezt a szakadékot olyan új jogszabályok révén, mint például az egyenlő díjazásról, a munka és a magánélet közötti egyensúlyról, a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly javításáról és a bérek átláthatóságáról szóló irányelvek.

További információk

Nyilatkozat az Egyenlő Díjazás Európai Napja alkalmából

Az Egyenlő Díjazás Európai Napja

A nők jogaira vonatkozó ütemterv

Az Eurostat tanulmánya a nemek közötti bérszakadékról az EU-ban 

Európai társadalmi méltányosság

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete: A nemek közötti egyenlőség mutatója