Az egyenlőségközpontú Unió kiépítése Európa függetlensége a szabadságjogaink védelmén múlik. A szabad döntésen. A szólás szabadságán. A szabad mozgáson. A szabad választásokon. A szabad szerelmen. A vallásszabadságon. Azon, hogy szabadon élünk az egyenlőség Uniójában. Egy valóban inkluzív, befogadó társadalomban mindenki megvalósíthatja önmagát és kamatoztathatja a képességeit. A Bizottság ezért minden tevékenysége során kiemelt hangsúlyt fektet az egyenlőségre. Olyan egyenlőségközpontú Unió kiépítésén fáradozik, ahol senki sincs kitéve hátrányos megkülönböztetésnek.2020–2021-ben a Bizottság öt stratégiát dolgozott ki, hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy – tekintet nélkül a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló különbségekre – mindenki diszkriminációtól mentesen élhessen, megvalósíthassa önmagát és vezető szerepet vállalhasson a társadalomban.Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)Nemi esélyegyenlőségi stratégia (2020–2025)Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)Az EU rasszizmus elleni cselekvési terve (2020–2025)A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer (2020–2030)2025-ben a Bizottság új LMBTIQ+-egyenlőségi stratégiát terjesztett elő, amely nagy hangsúlyt fektet az LMBTI+-személyek erőszakkal szembeni védelmére és annak biztosítására, hogy megkülönböztetéstől mentesen élhessenek. Ami a jövőt illeti, a Bizottság aktualizálni fogja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiát és a rasszizmus elleni stratégiát is. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy önmaga legyen Az uniós jog tilt mindenfajta (például nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló) megkülönböztetést. Sok ember még mindig diszkriminációval szembesül a mindennapokban.Annak érdekében, hogy az egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való alapvető jogok maradéktalanul érvényesüljenek, a Bizottság rendszeresen előterjeszt olyan új szakpolitikai kezdeményezéseket, amelyek az egyenlőség és a befogadás előmozdítására irányulnak.A Bizottság intézkedései a megkülönböztetés ellen A kontinens, ahol mindenki kiteljesítheti önmagát Az EU arra törekszik, hogy a világnak ezen a részén mindenki szabadon megválaszthassa, milyen életet szeretne élni, senkinek ne kelljen nemi alapú erőszaktól tartania, és senki ne legyen kitéve előítéletességnek. Nemek közötti egyenlőség 71 pont Az EU által elért pontszám a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2024. évi mutató szerint (maximális pontszám: 100)33,4% A nők aránya az uniós országok nemzeti parlamentjeiben10 százalékpontA nemek közötti különbség a foglalkoztatás tekintetében Forrás: a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, Eurostat A nemek közötti egyenlőség terén az uniós országok jelentős előrehaladást értek el – többek között azáltal, hogy egységes szabályokat hoztak, és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontokat beépítették a különböző szakpolitikai kezdeményezésekbe.Az uniós országoknak azonban még korántsem sikerült megvalósítaniuk a nemek közötti teljes egyenlőséget, és lassú az előrehaladás ezen a területen. A nemi alapú erőszak továbbra is széles körű probléma. A munkaerőpiacon a nők felülreprezentáltak az alacsonyabban fizetett munkakörökben, és alulreprezentáltak a döntéshozó pozíciókban, és továbbra is átlagosan 13%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfiak. A kutatások azt is mutatják, hogy a nők általában több házimunkát végeznek, mint a férfiak. Ezeknek az egyenlőtlenségeknek a hátterében a nemi sztereotípiák állnak – ez utóbbiak mind a nőket, mind a férfiakat érintik.A nemek közötti, mindmáig fennálló egyenlőtlenségek felszámolása érdekében a Bizottság 2020-ban meghirdette az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiát.A nemek közötti egyenlőség megvalósítására irányuló bizottsági intézkedések A kontinens, ahol mindenki azt szeret, akit akar Az Európai Unió élen jár a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer (LMBTIQ+) személyek jogainak védelme terén. 23 uniós országjogszabályban rögzítette a különböző szexuális irányultságú személyek egyenlőségét a foglalkoztatáson túlmenőenTöbb mint 100 kezdeményezés indult uniós finanszírozással az LMBTIQ+-személyek támogatása céljából Forrás: Szivárványtérkép, LMBTIQ-egyenlőségi stratégia, 2020–2025-ös eredményjelentés Sokat teszünk azért, hogy mindenki önmaga lehessen és azt szerethesse, akit akar, az LMBTIQ+-személyeket mégis gyakran éri hátrányos megkülönböztetés. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által 2023-ben végzett felmérés azt mutatta, hogy a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés előfordulása még mindig magas, ám visszaszorulóban van. A zaklatás, a megfélemlítés és az erőszak terén azonban romló tendenciáknak vagyunk tanúi. Ugyanez a felmérés azt is megállapította, hogy a megkérdezett LMBTIQ+-személyek 55%-a már elszenvedett zaklatást LMBTIQ+-identitása miatt.Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló első stratégiája keretében elért eredményekre építve a Bizottság elindította a 2026–2030-as időszakra szóló LMBTIQ+-egyenlőségi stratégiáját, hogy az LMBTIQ+-személyek védelme és a helyzetük javítása, valamint a társadalom bevonása révén továbbra is előmozdítsa az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet.A Bizottság intézkedései az LMBTIQ+-személyek jogainak és biztonságának védelméért A kontinens, ahol mindenki önmaga lehet Rasszizmus elleni küzdelem „Egyesülve a sokféleségben” – így élünk ezen a kontinensen, mely számos kultúra, hagyomány és nyelv bölcsője.Ahhoz azonban, hogy az EU maradéktalanul megfeleljen ennek a jelmondatnak, lankadatlanul küzdenünk kell a rasszizmus és az idegengyűlölet, többek között az antiszemitizmus és a muszlimellenes gyűlölet ellen.Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége egy sor felmérést végzett a témában, amelyek eredménye azt mutatja, hogy az EU-ban továbbra is nagymértékű a hátrányos megkülönböztetés. A Bizottság ezért 2020-ban rasszizmus elleni cselekvési tervet fogadott el. Egyéb célkitűzései mellett a rasszizmus elleni cselekvési terv:szakpolitikai intézkedéseket és finanszírozási programokat vezet be, melyek a munkaerőpiachoz, az oktatáshoz és képzéshez, az egészségügyi ellátáshoz, a szociális védelemhez és a lakhatáshoz való hozzáférés terén tapasztalható rasszizmussal és hátrányos megkülönböztetéssel szembeni küzdelmet szolgálják;intézkedéseket irányoz elő a faji és etnikai sztereotípiák leküzdése céljából – ezeket az intézkedéseket a Bizottság a médiával, a civil társadalommal és a kisebbségi faji vagy etnikai háttérrel rendelkező emberek képviselőivel együttműködve fogja megvalósítani;arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos hátrányok megszüntetésére vagy ellensúlyozására.Az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakraA fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásának javítása 101 millió ember él fogyatékossággal az EU-banTöbb mint 50%-ukúgy érzi, hogy fogyatékossága miatt hátrányos megkülönböztetésben részesül51%-ukáll alkalmazásban Forrás: stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030) (felmérés a fogyatékossággal élő személyek körében) Az eddig elért eredmények ellenére a fogyatékossággal élő személyek továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek társadalmunkban. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030) azt a célt szolgálja, hogy a fogyatékos emberek jobb életet élhessenek, ugyanúgy élvezhessék jogaikat, mint bárki más, és teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban.A stratégia részeként az EU 2022-ben csomagot fogadott el a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának javítása céljából. Az EU-ban 42,8 millió munkaképes korú fogyatékos személy él, akik közül csak minden második embernek van állása. Az intézkedéscsomagban foglalt kezdeményezések iránymutatást adnak a munkáltatóknak és a hatóságoknak, egyszersmind megkönnyítik a fogyatékossággal élőknek, hogy belépjenek a munkaerőpiacra.Az elmúlt években több uniós jogszabály is született annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek EU-szerte könnyebben tudjanak élni a jogaikkal, és jobban hozzá tudjanak férni a szolgáltatásokhoz. A két legfontosabb jogszabály a következő:a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai akadálymentesítési irányelvés a honlapok akadálymentesítéséről szóló irányelv.Egyéb kezdeményezések:az európai fogyatékossági kártya és a fogyatékossággal élők európai parkolási kártyájának bevezetése;a fogyatékos személyek akadálymentes és támogatott lakhatásának előmozdítására vonatkozó ajánlások;a fogyatékossággal élő személyek számára kiváló szociális szolgáltatásokat garantáló keretrendszer (kidolgozás alatt áll).A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030) A romák egyenlősége, társadalmi befogadása és részvétele Ma a romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét. A 10–12 milliós össznépességből a becslések szerint mintegy 6 millióan uniós polgárok vagy uniós lakosok.Bár az EU-ban tilos a megkülönböztetés, még mindig sok roma szembesül előítéletekkel és kirekesztő magatartással más társadalmi csoportok részéről.2020-ban a Bizottság tízéves tervet hirdetett meg a roma közösség egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének EU-szerte történő előmozdítása érdekében. A terv mennyiségi célokat tűzött ki 2030-ra, többek között a következőket: a hátrányos megkülönböztetést megtapasztaló romák arányának legalább felére csökkentése;a romák és a lakosság többi része közötti szegénységi rés legalább felére csökkentése;a szegregált általános iskolákba járó roma gyermekek arányának legalább felére csökkentése a jelentős roma népességgel rendelkező tagállamokban;a várható élettartam terén meglévő szakadék legalább felére csökkentése.A Bizottság intézkedései a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítására Az Esélyegyenlőségi Munkacsoport Az egyenlőségközpontú Unió mind az öt stratégiája célzott intézkedéseket (például jogi szabályozást és figyelemfelkeltő tevékenységeket) irányoz elő az egyenlőség más szakpolitikai területeken való általános érvényesítése érdekében.A Bizottság külön munkacsoportot hozott létre annak elősegítésére, hogy az egyenlőség mindegyik szakpolitikai területen érvényesüljön.A Bizottság Esélyegyenlőségi Munkacsoportja Kapcsolódó linkek Egyenlőség és befogadásEgyenlőségi statisztikákNemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
Egy valóban inkluzív, befogadó társadalomban mindenki megvalósíthatja önmagát és kamatoztathatja a képességeit. A Bizottság ezért minden tevékenysége során kiemelt hangsúlyt fektet az egyenlőségre. Olyan egyenlőségközpontú Unió kiépítésén fáradozik, ahol senki sincs kitéve hátrányos megkülönböztetésnek.2020–2021-ben a Bizottság öt stratégiát dolgozott ki, hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy – tekintet nélkül a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló különbségekre – mindenki diszkriminációtól mentesen élhessen, megvalósíthassa önmagát és vezető szerepet vállalhasson a társadalomban.Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)Nemi esélyegyenlőségi stratégia (2020–2025)Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)Az EU rasszizmus elleni cselekvési terve (2020–2025)A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer (2020–2030)2025-ben a Bizottság új LMBTIQ+-egyenlőségi stratégiát terjesztett elő, amely nagy hangsúlyt fektet az LMBTI+-személyek erőszakkal szembeni védelmére és annak biztosítására, hogy megkülönböztetéstől mentesen élhessenek. Ami a jövőt illeti, a Bizottság aktualizálni fogja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiát és a rasszizmus elleni stratégiát is.
A nemek közötti egyenlőség terén az uniós országok jelentős előrehaladást értek el – többek között azáltal, hogy egységes szabályokat hoztak, és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontokat beépítették a különböző szakpolitikai kezdeményezésekbe.Az uniós országoknak azonban még korántsem sikerült megvalósítaniuk a nemek közötti teljes egyenlőséget, és lassú az előrehaladás ezen a területen. A nemi alapú erőszak továbbra is széles körű probléma. A munkaerőpiacon a nők felülreprezentáltak az alacsonyabban fizetett munkakörökben, és alulreprezentáltak a döntéshozó pozíciókban, és továbbra is átlagosan 13%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfiak. A kutatások azt is mutatják, hogy a nők általában több házimunkát végeznek, mint a férfiak. Ezeknek az egyenlőtlenségeknek a hátterében a nemi sztereotípiák állnak – ez utóbbiak mind a nőket, mind a férfiakat érintik.A nemek közötti, mindmáig fennálló egyenlőtlenségek felszámolása érdekében a Bizottság 2020-ban meghirdette az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiát.A nemek közötti egyenlőség megvalósítására irányuló bizottsági intézkedések
Sokat teszünk azért, hogy mindenki önmaga lehessen és azt szerethesse, akit akar, az LMBTIQ+-személyeket mégis gyakran éri hátrányos megkülönböztetés. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által 2023-ben végzett felmérés azt mutatta, hogy a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés előfordulása még mindig magas, ám visszaszorulóban van. A zaklatás, a megfélemlítés és az erőszak terén azonban romló tendenciáknak vagyunk tanúi. Ugyanez a felmérés azt is megállapította, hogy a megkérdezett LMBTIQ+-személyek 55%-a már elszenvedett zaklatást LMBTIQ+-identitása miatt.Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló első stratégiája keretében elért eredményekre építve a Bizottság elindította a 2026–2030-as időszakra szóló LMBTIQ+-egyenlőségi stratégiáját, hogy az LMBTIQ+-személyek védelme és a helyzetük javítása, valamint a társadalom bevonása révén továbbra is előmozdítsa az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet.A Bizottság intézkedései az LMBTIQ+-személyek jogainak és biztonságának védelméért
„Egyesülve a sokféleségben” – így élünk ezen a kontinensen, mely számos kultúra, hagyomány és nyelv bölcsője.Ahhoz azonban, hogy az EU maradéktalanul megfeleljen ennek a jelmondatnak, lankadatlanul küzdenünk kell a rasszizmus és az idegengyűlölet, többek között az antiszemitizmus és a muszlimellenes gyűlölet ellen.Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége egy sor felmérést végzett a témában, amelyek eredménye azt mutatja, hogy az EU-ban továbbra is nagymértékű a hátrányos megkülönböztetés.
Az eddig elért eredmények ellenére a fogyatékossággal élő személyek továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek társadalmunkban. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030) azt a célt szolgálja, hogy a fogyatékos emberek jobb életet élhessenek, ugyanúgy élvezhessék jogaikat, mint bárki más, és teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban.A stratégia részeként az EU 2022-ben csomagot fogadott el a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának javítása céljából. Az EU-ban 42,8 millió munkaképes korú fogyatékos személy él, akik közül csak minden második embernek van állása. Az intézkedéscsomagban foglalt kezdeményezések iránymutatást adnak a munkáltatóknak és a hatóságoknak, egyszersmind megkönnyítik a fogyatékossággal élőknek, hogy belépjenek a munkaerőpiacra.Az elmúlt években több uniós jogszabály is született annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek EU-szerte könnyebben tudjanak élni a jogaikkal, és jobban hozzá tudjanak férni a szolgáltatásokhoz. A két legfontosabb jogszabály a következő:a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai akadálymentesítési irányelvés a honlapok akadálymentesítéséről szóló irányelv.Egyéb kezdeményezések:az európai fogyatékossági kártya és a fogyatékossággal élők európai parkolási kártyájának bevezetése;a fogyatékos személyek akadálymentes és támogatott lakhatásának előmozdítására vonatkozó ajánlások;a fogyatékossággal élő személyek számára kiváló szociális szolgáltatásokat garantáló keretrendszer (kidolgozás alatt áll).A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030)
Ma a romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét. A 10–12 milliós össznépességből a becslések szerint mintegy 6 millióan uniós polgárok vagy uniós lakosok.Bár az EU-ban tilos a megkülönböztetés, még mindig sok roma szembesül előítéletekkel és kirekesztő magatartással más társadalmi csoportok részéről.2020-ban a Bizottság tízéves tervet hirdetett meg a roma közösség egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének EU-szerte történő előmozdítása érdekében. A terv mennyiségi célokat tűzött ki 2030-ra, többek között a következőket:
