A szankciók érvényre juttatása A szankciók eredményes és gondos végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szankciók elérjék céljukat. A végrehajtásról elsődlegesen a tagállamoknak kell gondoskodniuk. A Bizottság szorosan együttműködik velük, hogy támogassa őket ebben a munkában az alábbiak révén:a szankciók végrehajtásával foglalkozó szakértői csoport rendszeres ülése, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy valamennyi érintett tagállami hatósággal kapcsolatba tudjon lépni;a Bizottság által 2022. márciusában létrehozott „Freeze and Seize” („Befagyasztás és lefoglalás”) munkacsoport, amely hatékonyan koordinálja az orosz és belarusz oligarchák és vállalatok tulajdonában álló vagyoni eszközök befagyasztását;a Mairead McGuinness biztos elnökletével működő magas szintű csoport, amely mind a 27 tagállam hatóságai számára lehetővé teszi az információk megosztását – az uniós ipar és vállalkozások képviselőivel együtt;az érdekelt felekkel tartott ad hoc találkozók, amelyeken a Bizottság iránymutatással szolgál és megvitatja a szankciók végrehajtását a szereplőkkel.Az EU összehangolja szankcióit a jelentős nemzetközi szövetségeseivel és partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Dél-Koreával, Svájccal, Japánnal, Ausztráliával, Kanadával, Új-Zélanddal és Norvégiával, hogy mindegyik ország a gazdasága szempontjából leghatékonyabb intézkedéseket alkalmazza. A szankciók kijátszásának megakadályozása Az uniós szankciók kijátszása bűncselekménynek minősül. Ennek nyomon követése érdekében a Bizottság:mozgósítja kereskedelmi és vámigazgatási szerveit, hogy azonosítsák a kereskedelmi forgalom esetleges változását bizonyos olyan országok tekintetében, amelyek tranzitországként szolgálhatnak Oroszország felé;felveszi a kapcsolatot harmadik országokkal a közös értékelésről való megállapodás, az adatok összehasonlítása és adott esetben a korrekciós intézkedések megvitatása céljából;információkat gyűjt a magánszektort érintő kijátszási mintákról, valamint ajánlásokat állít össze arra vonatkozóan, miként lehetne visszaszorítani ezt a jelenséget.A 2023. június 23-án elfogadott 11. szankciócsomag részeként az EU új eszközt vezetett be annak érdekében, hogy ne lehessen a szankciókat harmadik országok joghatóságán keresztül kijátszani. Az eszköz olyan konkrét, magas kockázatú árukra összpontosít, amelyek bizonyítottan eljutnak Oroszországba harmadik országokon keresztül annak ellenére, hogy az uniós szankciók hatálya alá tartoznak. Az eszköz lehetővé teszi az EU-nak, hogy megtiltsa egyrészt az érintett áruk kivitelét olyan harmadik országokba, amelyek az uniós szankciók kijátszására szolgálnak, másrészt a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.Az intézkedés hatálya alá tartozó áruk és technológiák jegyzékének tényleges összeállítására csak akkor kerül sor, ha más megoldás nem kínálkozik. Ez azt jelenti, hogy egyeztetünk és szorosan együttműködünk mindegyik érintett harmadik országgal. Minden esetben lehetőséget biztosítunk a hatóságoknak arra, hogy reagáljanak az EU megállapításaira és következtetéseire – ez az intézkedés tehát csakis a legvégső esetben alkalmazandó.Számos egyéb intézkedésnek köszönhetően további lépéseket tudtunk tenni a szankciók kijátszása ellen: A kettős felhasználású termékekre és a fejlett technológiákra vonatkozó tranzittilalomA kettős felhasználású termékek, a fejlett technológiák, a tűzfegyverek és a repüléssel kapcsolatos anyagok és eszközök esetében bevezettük az Oroszország területén keresztül történő tranzit tilalmát. Ez azt jelenti, hogy harmadik országokba szánt árukat nem szabad Oroszország területén átszállítani.Azt is kötelezővé tettük a gazdasági szereplők számára, hogy szerződésben megtiltsák ezen érzékeny áruk Oroszországba történő újrakivitelét.A 18. szankciócsomag bevezetett egy általános rendelkezést, mely lehetővé teszi, hogy a tagállamok megállítsák és kivizsgálják a fejlett technológiai termékeket tartalmazó gyanús szállítmányokat.A gazdasági szempontból kulcsfontosságú áruk tranzittilalmaTranzittilalmat vezettünk be egyes, gazdaságilag kritikus fontosságú árukra. Ez azt jelenti, hogy ezeket a harmadik országokba szánt árukat nem szabad Oroszország területén átszállítani. Jelentéstétel az EU-n kívülre irányuló pénzeszközátadásokrólÚj intézkedést léptettünk életbe, amelynek értelmében az EU-ban letelepedett, közvetlenül vagy közvetve több mint 40%-ban orosz személyek vagy oroszországi szervezetek tulajdonában lévő szervezeteknek jelentést kell tenniük bizonyos, az EU-n kívülre irányuló pénzeszközátadásokról.Az Orosz Központi Bank eszközeire vonatkozó beszámolási kötelezettségekA Bizottság a tagállamokkal együtt áttekintést fog készíteni az Orosz Központi Bank EU-ban befagyasztott vagyoni eszközeiről, hogy megtudja, hol találhatók ezek, és mennyit érnek. Ez különösen azért fontos, hogy az orosz állami eszközökkel adott esetben finanszírozni lehessen Ukrajna újjáépítését.A tagállamok a 10. szankciócsomag keretében az Orosz Központi Bank több mint 200 milliárd euró értékű immobilizált eszközéről számoltak be a Bizottságnak. A vagyoni eszközök befagyasztását érintő bejelentés szigorításaAz EU most először írja elő, hogy a jegyzékbe vett személyeknek az EU joghatósága alatt lévő valamennyi vagyontárgyukról tájékoztatniuk kell az illetékes nemzeti hatóságot. Ennek köszönhetően a vagyoni eszközök nyomon követése és befagyasztása hatékonyabbá fog válni. E kötelezettség teljesítésének, vagyis a vagyoni eszközök bejelentésének elmulasztása az uniós szankciókról szóló jogszabályok megsértésének minősül, és következményekkel – köztük büntetőjogi szankciókkal – jár az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai értelmében.Minderre azért van szükség, mert a szankciók kijátszására irányuló rendszerek egyre bonyolultabbá válnak: mindig egy lépéssel azok előtt kell járnunk, akik a szankciók kijátszására törekednek.A 12. szankciócsomag – a szankciók megsértésének vagy kijátszásának megelőzése és felderítése érdekében – szigorúbb kötelezettséget ró a tagállamokra a jegyzékbe vett személyek vagyoni eszközeinek proaktív visszakövetésére.Jegyzékbe vételAz EU bevezetett jegyzékbe vételi kritériumokat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy szankcionálja azokat a személyeket, akik elősegítik a szankciók kijátszását (például azokat, akik támogatják az Oroszország árnyékflottáját alkotó nem biztonságos olajszállító tartályhajók műveleteit).A szabályok lehetővé fogják tenni azt is, hogy az elhunyt személyek továbbra is szerepeljenek a vagyoni eszközök befagyasztásával szankcionált személyek jegyzékében, amivel megelőzhető a befagyasztási intézkedés esetleges kijátszása.Az uniós szankciók megsértésének bűncselekménnyé nyilvánításaRendkívül fontos, hogy – mindaddig, amíg tart az Ukrajna elleni orosz agresszió – az uniós korlátozó intézkedések maradéktalanul érvényre jussanak, és hogy ezeknek az intézkedéseknek a megsértése ne legyen kifizetődő. Új, 2024 májusa óta hatályos uniós szabályok könnyítik az említett intézkedések megsértésének kivizsgálását, büntetőeljárás alá vonását és szankcionálását valamennyi tagállamban.Diplomáciai kapcsolatfelvétel harmadik országokkal (azaz nem uniós országokkal)A Bizottság létrehozta az uniós szankciók végrehajtásáért felelős nemzetközi különmegbízott megnevezésű új tisztséget azzal a céllal, hogy az azt betöltő személy folyamatos, magas szintű megbeszéléseket tartson fenn a harmadik országokkal az Ukrajna elleni háború kezdete óta Oroszországgal szemben kiszabott szankciók megkerülésének és kijátszásának megakadályozása érdekében. David O’Sullivan, a Bizottság egykori főtitkára és magas rangú uniós diplomata kapta meg az uniós szankciókért felelős különmegbízotti kinevezést, és 2023 januárjától látja el ezt a feladatot.A kiemelten fontos („jellemzően magas prioritást jelentő”) áruk Oroszországba jutásának megakadályozásaAz uniós cégeknek kellő gondossággal kell eljárniuk annak érdekében, hogy a kiemelten fontos áruk ne jussanak el Oroszországba, és gondoskodniuk kell arról, hogy az ilyen árukkal kereskedő külföldi leányvállalataik ugyanígy tegyenek.Ezenkívül az EU Oroszországot kizáró klauzulát vezetett be a szellemitulajdon-jogok átruházása tekintetében, hogy az EU-n kívüli országokba átadott ipari know-how-t ne lehessen Oroszországnak szánt kiemelten fontos áruk gyártásához felhasználni.Oroszország árnyékflottájának felszámolásaAnnak megakadályozására, hogy Oroszország megkerülje a szankciókat és kijátssza a G7+ által bevezetett nemzetközi olajárplafont, az orosz árnyékflottába tartozó hajókra kikötői behajózási és szolgáltatásnyújtási tilalom vonatkozik. Az EU eddig 557 hajót vett fel a tiltólistára.Ezekről a hajókról bebizonyosodott, hogy nagy kockázatot jelentő hajózási módszerek alkalmazásával orosz nyersolajat vagy kőolajtermékeket szállítottak, vagy hogy fegyvereket vagy lopott gabonát szállítottak, vagy az orosz energiaágazatot támogatták.Ez a célzott közelítésmód megdrágítja Oroszország számára az ilyen hajók igénybevételét, ugyanis a listán szereplő hajók nem folytathatják szokásos üzleti tevékenységüket az EU-ban, illetve az uniós gazdasági szereplőkkel. A tiltólistának köszönhetően Oroszország árnyékflottájában egyre kevesebb hajó képes orosz nyersolajat szállítani. Az érdekelt felek tájékoztatása A Bizottság a következők révén gondoskodik arról, hogy elegendő információ álljon az érdekelt felek rendelkezésére:több száz gyakran feltett kérdést tett közzé a szankciók által érintett valamennyi iparág – például a pénzügyek és a bankszektor, a kereskedelem és a vámügy, az energiaügy, a mezőgazdaság, a közlekedés és a médiát érintő közbeszerzések – vonatkozásában, és konkrét iránymutatást adott ki a humanitárius kérdésekről. Rendszeres párbeszédet folytat az ágazati érdekelt felekkel, és együttműködik azokkal az illetékes nemzeti hatóságokkal, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az uniós szankciók végrehajtása, az engedélyek megadása és jogsértések esetében a büntetőeljárás alá vonás terén;könnyen hozzáférhető információkat tett közzé az eddig elfogadott csomagokról. Az uniós szankciótérkép felhasználóbarát módon jeleníti meg az összes jelenleg érvényben lévő szankciórendszert, valamint az egyedi szankciók hatálya alá tartozó személyeket. Online elérhető a pénzügyi szankciók egységes szerkezetbe foglalt jegyzéke, amely tartalmazza mindazokat a személyeket, csoportokat és szervezeteket, akikre, illetve amelyekre az uniós szankciók értelmében a vagyoni eszközök befagyasztása, valamint a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalma vonatkozik;visszaélés-bejelentő eszközt vezetett be a szankciók megsértésének névtelen bejelentésére. Most már az uniós szankciók is kötelezik a tagállamokat, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsák a szankciók megsértését;létrehozta a humanitárius segítségnyújtással foglalkozó uniós szintű kapcsolattartó pontot, amely gyakorlati információkkal szolgál a humanitárius szereplők számára az uniós szankcióktól való humanitárius célú eltérések kérelmezésével kapcsolatban;központi kapcsolattartó pontot hozott létre annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a nem uniós hatóságoknak és szereplőknek az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatályával és végrehajtásával, különösen az élelmezésbiztonsággal kapcsolatban. Ez azt is biztosítani hivatott, hogy zavartalan legyen az agrár-élelmiszeripari termékek és műtrágyák országukba irányuló áramlása. Legutóbb frissítve: 2025. október 23. A szankciók átfogó megközelítéseMagánszemélyek, vállalatok és szervezetekVízumokkal kapcsolatos intézkedésekBehozatali és kiviteli tilalmakPénzügyi és üzleti szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedésekEnergiaügyi szankciókKözlekedési szankciókA kettős felhasználású termékekre vonatkozó szankciókVagyonvisszaszerzés és -elkobzás