Oroszország felelősségre vonása

A nemzetközi jog megsértése

Az EU mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Ukrajnában és Ukrajna ellen elkövetett nemzetközi bűncselekmények ne maradjanak büntetlenül.

Az agresszió bűntette, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények a nemzetközi jog legsúlyosabb megsértésének, tömeges atrocitásnak minősülnek.

Ukrajna több mint 200 000 feltételezett nemzetközi bűncselekmény kivizsgálását kezdte meg, de gyanítható, hogy az ilyen súlyú atrocitások tényleges száma még ennél is magasabb.

Bűntetőeljárás indítása Oroszország ellen az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért

A bizonyítékgyűjtés koordinálását elősegítendő a Bizottság létrehozta az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központot, mely az Eurojust már létező közös nyomozócsoportjának struktúráján belül fejti majd ki tevékenységét. A Központ munkájával támogatja az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos nemzeti nyomozások koordinálását.

A Bizottság a már életbe léptetett mechanizmusok további működtetését is segíteni fogja:

• támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság kapacitásait – az invázió kezdete óta nyújtott finanszírozás összege meghaladja a 10 millió eurót;
• forrásokat biztosít az Ukrán Legfőbb Ügyészség megerősítéséhez – több mint 6 millió eurót fordított a hivatal működését segítő informatikai és egyéb eszközökre, valamint segítséget nyújt az EU tanácsadó missziója révén az EU, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság atrocitás-bűncselekményekkel foglalkozó tanácsadó csoportjának;
• felkészíti az Eurojustot a feladatra: a módosított Eurojust-rendelet lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy egy új adatbázisban biztonságosan megőrizze, tárolja és elemezze a nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékokat;
• támogatja a koordinációt az uniós tagállamok nemzeti nyomozati tevékenységének csatlakozási pontjaiként eljáró két ügynökség, az Eurojust és az Europol között;
• egyeztetéseket folytat az EU nemzetközi partnereivel az elszámoltathatóság és a globális válaszlépések megtétele érdekében. 

Az agresszió bűntettének büntetőeljárás alá vonása

Az agresszió bűntettét általában egy ország legmagasabb szintű politikai és katonai vezetése követi el egy másik ország szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen. Az agresszió bűntettének kategóriájába tartozik az invázió, a katonai megszállás, az erőszakos annektálás, a bombázás és a kikötők katonai blokádja – Oroszország ezeknek a cselekményeknek mindegyikét elkövette.

Mivel Oroszország nem részes állama a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, a Bíróság a jelenlegi helyzetben nem rendelkezik joghatósággal az agresszió bűncselekménye tekintetében. A Bizottság és a főképviselő támogatja az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék felállítását célzó koalíció keretében folytatott megbeszéléseket.

2025 májusában egy, a Bizottságot, a főképviselőt, az Európa Tanácsot és Ukrajnát is magában foglaló nemzetközi koalíció megállapodott arról, hogy létrehozzák a különleges törvényszéket az Európa Tanács keretei között.  

2025 júniusában Ukrajna és az Európa Tanács aláírta a különleges törvényszék létrehozásáról szóló megállapodást. Létrehozását követően a Törvényszék felelősségre fogja vonni az orosz politikai és katonai vezetőket az agresszió bűntettéért. 

Az okozott károk megtérítése

Az EU arra törekszik, hogy Ukrajna és népe teljes körű kártérítést kapjon az orosz agresszió által okozott károkért. E célból az EU először társult tagként, 2024 júliusától pedig teljes jogú résztvevőként csatlakozott az Ukrajnával szembeni agresszió által okozott károk nyilvántartását célzó megállapodáshoz. Az EU résztvevőként éves hozzájárulással és a Résztvevők Konferenciájának ülésein való jelenlétével támogatja a nyilvántartást.

Az Európa Tanács keretében létrehozott nyilvántartás rögzíteni hivatott az Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatos károk, veszteségek vagy sérülések miatti megalapozott követeléseket. A kárkategóriák magukban foglalják az anyagi károkat, a fizikai és szellemi sérüléseket, a kényszerű lakóhelyelhagyást és a családtagok elvesztését.

A felek második elemként létre fogják hozni az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy elbírálja a nyilvántartásba bejegyzett követeléseket, és meghatározza az Oroszország által fizetendő kártérítés értékét. 

Az Unió több mint 50 delegációval együtt részt vett az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló egyezmény tervezetéről folytatott, és 2025 szeptemberében sikeresen lezárult tárgyalásokon. 2025 decemberében az Unió és az érdekelt államok aláírták az egyezményt. 

A szankciók érvényre juttatása

2022 márciusában, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetét követően a Bizottság létrehozta az ún. „Freeze and Seize” munkacsoportot. A munkacsoport arról hivatott gondoskodni – elsősorban büntetőjogi eszközökkel –, hogy az uniós korlátozó intézkedéseknek, köztük a vagyoni eszközök befagyasztásának a végrehajtása hatékonyabbá váljon.

A „Freeze and Seize” munkacsoportban a tagállamok, valamint az uniós ügynökségek és szervek (az Eurojust, az Europol és az Európai Ügyészség) közösen dolgoznak az uniós korlátozó intézkedések eredményes végrehajtásáért és a szankciók megsértése elleni fellépés céljából.

A munkacsoport szorosan együtt dolgozik a nemzetközi partnerekkel, köztük Ukrajna és a G7 illetékes hatóságaival.

Interdiszciplináris munkamódszerének köszönhetően a munkacsoport hozzájárult új végrehajtási eszközök kialakításához. Erre példa a szankciók megsértésének önkéntes bevallására felkínált lehetőség, amely már szerepelt a 13. szankciócsomagban, valamint az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról szóló, 2024 áprilisában elfogadott (EU) 2024/1226 irányelv.

A munkacsoport hozzájárulása nyomán az Eurojust rendszeresen összeveti az EU által szankcionált személyek és vállalatok jegyzékét a saját, aktuális ügyekre vonatkozó adataival, az Europol pedig elindította az OSCAR-műveletet, amelynek célja összevetni az uniós szankciós jegyzékeket a rendelkezésre álló operatív adatokkal, felfedni a szervezett bűnözéshez és a pénzmosáshoz fűződő kapcsolatokat, valamint támogatni a bűncselekményből származó vagyon felkutatását és lefoglalását. Eddig több mint 2 milliárd euró értékű vagyoni eszközt sikerült lefoglalni.

A jogi kiskapuk bezárása

Oroszország Ukrajna elleni agressziója még nem ért véget, ezért elengedhetetlen, hogy teljeskörűen érvényre juttassuk az EU korlátozó intézkedéseit. Senki sem húzhat hasznot a szankciók megsértéséből. Megszilárdítjuk az uniós jogot azáltal, hogy:

• megerősítjük a vagyonelkobzásra és -visszaszerzésre vonatkozó uniós szabályozást;
• harmonizáljuk az uniós szankciók megsértésével kapcsolatos bűncselekményeket és a vonatkozó büntetéseket;
• az uniós szankciók hatálya alá tartozó személyek mindegyikét arra kötelezzük, hogy hozza nyilvánosságra az EU-ban található vagyonát.

A cél az, hogy növeljük az uniós szankciók visszatartó erejét, és biztosítsuk, hogy a tagállamok rendelkezzenek a vagyoni eszközök elkobzásához szükséges jogi eszközökkel, amennyiben egyértelmű kapcsolat állapítható meg valamely bűncselekménnyel.

Oroszország befagyasztott vagyoni eszközeinek felhasználása Ukrajna támogatására

Több mint 210 milliárd eurót tesz ki azoknak az Orosz Központi Bank tulajdonát képező vagyoni eszközöknek az értéke, amelyeket immobilizáltak az Európai Unióban.

Az EU több lépést is tett az EU-ban immobilizált orosz állami eszközök kezeléséből származó rendkívüli bevételek felhasználása érdekében.

2024-ben elfogadta a rendkívüli hozzájárulási modellt, amely lehetővé teszi, hogy ezek a bevételek Ukrajna további támogatását szolgálják.

Emellett a G7-ek vezetőinek 2024. júniusi csúcstalálkozóját követően az EU elfogadta a rendkívüli bevételek akcelerációjával nyújtott hitelmodell végrehajtására vonatkozó jogi aktusokat, amelyeknek értelmében az említett rendkívüli bevételeket fel lehet majd használni a G7-partnerek által Ukrajnának nyújtott 45 milliárd euró összegű hitel visszafizetésére. Az EU 18,1 milliárd euróval járult hozzá ehhez a programhoz, és ezt azt összeget makroszintű pénzügyi támogatási hitelen keresztül, részletekben juttatta el Ukrajnának 2025-ben.

^{Legutóbbi frissítés dátuma: 2025. december 19.}