Ugrás a fő tartalomra
Az Európai Bizottság logója
Európai Bizottság
  • alt=""
    TÉNYEK

    A behozatali tilalom az Oroszországból származó jelenlegi uniós olajbehozatal 90%-ára terjed ki.

    Az orosz szénre kivetett behozatali tilalom az összes orosz szénkivitel egynegyedét érinti, és évente 8 milliárd euró bevételkiesést jelent Oroszország számára.

Az orosz olajbevételek megcélzása

Az EU megtiltotta a tengeren szállított nyersolaj és a finomított kőolajtermékek behozatalát Oroszországból. Az olajbehozatalra vonatkozó tilalom jelentős hatást gyakorol Oroszországra. Az ország teljes olajkivitelének mintegy fele az EU-ba irányul. Az EU 2021-ben összesen 71 milliárd euró értékben importált olajat (nyersolajat 48 milliárd euró és finomított kőolajtermékeket 23 milliárd euró értékben) Oroszországból. Mivel Oroszország költségvetése jelentős mértékben támaszkodik ezekre az olajbevételekre, az országra számottevő strukturális hatást gyakorol, ha elveszíti ezt a kiemelkedően jövedelmező piacot. 

A G7+ nemzetközi árplafon-koalíciójával egyeztetett árplafonok tovább csökkentették Oroszország olajból származó bevételeit, és hozzájárultak a globális energiapiacok stabilizálásához is. Az uniós gazdasági szereplőknek tilos például az árplafont meghaladó áron vásárolt orosz olajjal kapcsolatban szállítási vagy biztosítási szolgáltatásokat nyújtaniuk. Jelenleg három árplafon van érvényben, amelyek az alábbi termékek kivitelére vonatkoznak:

  • a tengeren szállított orosz nyersolaj (a 18. szankciócsomag értelmében hordónként 47,6 amerikai dollárban rögzített maximális ár);
  • a nyersolaj árához képest felárral értékesített kőolajtermékek, például a dízelolaj, a kerozin és a benzin (hordónként 100 amerikai dollárban rögzített ár);
  • a nyersolaj árához képest diszkonttal értékesített kőolajtermékek, például a fűtőolaj és a nafta (hordónként 45 amerikai dollár).

A 18. szankciócsomag továbbá egy automatikus és dinamikus mechanizmust is bevezetett az olajárplafon jövőbeli felülvizsgálataira. Az új rendszer értelmében a felső határ mindig 15%-kal alacsonyabb lesz, mint az előző hat hónapos időszakban az uráli nyersolaj átlagos piaci ára. A cél az, hogy a gazdasági szereplők számára az árplafon alakulása kiszámítható legyen, és hogy az orosz energiabevételek csökkenjenek.

Emellett a G7+ országok árplafon-koalíciója – annak érdekében, hogy fellépjen az ún. „árnyékflottával” szemben, amellyel Oroszország megkerüli az árplafonokat – nemrég intézkedéseket vezetett be, hogy szorosan figyelemmel kísérje a tartályhajók harmadik országokba történő értékesítését. 

Egyéb energiaügyi intézkedések

  • Tilos orosz szént importálni (bármilyen formában)
  • Tilos cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG) importálni, ha annak értéke meghaladja az évi 1 milliárd eurót (a már megkötött szerződésekre legfeljebb 12 hónapos mentesség vonatkozik)
  • Tilos olyan LPG-típust importálni, amellyel a jelenlegi korlátozások megkerülhetők
  • Tilos orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) importálni; a tilalom a hosszú távú szerződések esetében 2027. január 1-jén, a rövid távú szerződések esetében pedig a szankciók hatálybalépésétől számított hat hónapon belül lép érvénybe
  • Tilos a jövőben beruházni kivitelezés alatt álló oroszországi LNG-projektekbe, és tilos az ilyen projektekhez termékeket exportálni
  • Tilos uniós kikötőkben LNG-t átrakodni
  • Tilos orosz LNG-t olyan terminálokba importálni, amelyek nem kapcsolódnak az uniós földgázvezeték-hálózathoz
  • Tilos árukat, technológiákat és szolgáltatásokat nyújtani orosz LNG- és nyersolajprojektekhez
  • Tilos új uniós beruházásokat eszközölni az orosz bányászati ágazatban (kivéve bizonyos nyersanyagokat)
  • Tilos egyes finomítási technológiákat exportálni, ami megnehezíti és költségesebbé teszi Oroszország számára az olajfinomítói korszerűsítését
  • Széles körben tilos újonnan beruházni az orosz energiaágazatba; bizonyos kivételek alkalmazandók a polgári célú nukleáris energiára és bizonyos energiatermékek EU-ba történő visszaszállítására
  • Az orosz állampolgárok és szervezetek nem köthetnek le gáztárolási kapacitásokat az EU tagállamaiban
  • Németország és Lengyelország nem importálhat többé csővezetéken szállított olajat Oroszországból
  • Tilos orosz nyersolajat vagy kőolajtermékeket uniós kikötőkben átmenetileg elhelyezni vagy tárolni
  • Tilos olaj- és gázkutató szoftvereket Oroszországba exportálni, illetve Oroszországnak szolgáltatni vagy biztosítani
  • Tilos ügyletet folytatni az Északi Áramlat 1 és 2 csővezetékeire vonatkozóan
  • Tilos ügyletet folytatni a Rosneft és a Gazprom Neft olaj- és gázipari nagyvállalattal
  • Tilos behozni orosz nyersolajból származó finomított olajtermékeket
  • Intézkedések vonatkoznak azokra a harmadik országbeli üzemeltetőkre, amelyek Oroszország bevételi forrásait orosz gáz vásárlásával vagy az orosz árnyékflotta működésének elősegítésével növelik  

Legutóbbi frissítés dátuma: 2025. október 23.