A 2022-ben kialakult energiaválságra reagálva – amely amiatt következett be, hogy Oroszország fegyverként használta a gázellátást – az EU közös fellépéssel stabilizálta az energiaárakat és gondoskodott a szükséges gázszállítmányokról. Az uniós intézkedések növelték az európai energiarendszer ellenálló képességét.
Az EU és tagállamai hathatós intézkedéseket hoztak az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és a tiszta energiára való átállás előmozdítása érdekében. Európa energiarendszere ma már biztonságosabb, diverzifikáltabb és stabilabb. A REPowerEU és más kezdeményezések felgyorsították a tiszta energiára való átállást, javították az energiapiac működését, és csökkentették az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
- Az olajimport 2%
a korábbi 43%-hoz képest
- Az orosz gáztól való függés mértéke 12% volt 2025-ben
a 2021. évi 45%-hoz képest, és a tervek szerint teljes mértékben meg fog szűnni
- Több mint 70%
az alacsony szén-dioxid-kibocsátású (megújuló és nukleáris) villamos energia aránya
Az előrelépés ellenére néhány ágazat, így például a közlekedés, továbbra is nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, és az energiaárak egyelőre nem eléggé stabilak. Folytatnunk kell az energiaunió fokozott integrációjára irányuló munkát, és még nagyobb ütemre kell kapcsolnunk az EU-ban előállított, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára való átállást.
Felkészülés a téli gázellátásra
A Bizottság 2022 nyarán új szabályokat javasolt, hogy az Európai Unió gázellátása kielégítő legyen a téli hónapokban akkor is, ha Oroszország hirtelen leállítaná a gázszállításokat.
Az új földgáztárolási szabályok értelmében az uniós országoknak minden év november 1-jéig 90%-ig fel kell tölteniük a földgáztározóikat. A 2024/2025-ös téli szezon elején a tárolók 95%-ig voltak feltöltve (a 90%-os töltöttségi küszöbérték már 2024 augusztusában teljesült).
Emellett az uniós országok megállapodtak arról, hogy a 2022/2023-as téli szezonban önkéntes alapon 15%-kal csökkentik a földgázkeresletüket. Az erről szóló rendelet hatályát később a 2023/2024-es télre is kiterjesztették. A Tanács 2024 márciusában ajánlást fogadott el, hogy a tagállamok 2025 márciusáig továbbra is tartsák fent a 15%-os gázkereslet-csökkentést (a 2017 áprilisa és 2022 márciusa közötti átlagos kereslethez viszonyítva).
A Bizottság 2022 áprilisában elindította az uniós energiaplatformot is, hogy támogassa az uniós országok együttműködését a globális piacokon. A cél az, hogy a tagállamok ne kényszerüljenek egymással versenyezni (ellenben a főbb szolgáltatók igen), továbbá hogy az EU befolyásával garantálni lehessen a különböző forrásokból származó energiát. A végcél a fogyasztói feltételek javítása.
A gázforrások diverzifikálása és az infrastrukturális beruházások ösztönzése
Ahhoz, hogy az energiaellátás biztonságos és megfizethető legyen, nagyon fontos az ellátási útvonalak diverzifikálása. Az elmúlt években az EU nemzetközi partnereivel az ellátás diverzifikálásán dolgozott. A Bizottság 2022 óta földgázexport-megállapodásokat kötött Egyiptommal, Izraellel és Azerbajdzsánnal.
Az EU emellett növelte az Észak-Amerikából, Ausztráliából, Katarból és Kelet-Afrikából, valamint a Norvégiából, az Egyesült Királyságból, Azerbajdzsánból és Észak-Afrikából csővezetékeken keresztül érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát.
LNG-terminálok és földgázrendszer-összekötők létesítésére irányuló beruházásaink lehetővé tették, hogy ma már mindegyik tagállam legalább két forrásból juthasson gázhoz, a szomszédos államok között pedig az ellenirányú áramlás is megoldható. 2022 májusában például megkezdte működését a Lengyelország–Litvánia földgázrendszer-összekötő, amely jelentősen bővíti a balti gázpiac egészének ellátási lehetőségeit, valamint fokozza annak ellenálló képességét. Ehhez hasonlóan 2022 októberében beindult a délkelet-európai gázellátás diverzifikálásában kulcsszerepet játszó Görögország–Bulgária földgázrendszer-összekötő.
A megújuló energia térnyerése
Amellett, hogy biztosítjuk a külföldi forrásokat, fontos, hogy – amennyire csak lehetséges – helyben előállított energiát használjunk. Az EU már most globális vezető szerepet tölt be a megújuló energiákkal kapcsolatos technológiák fejlesztésében.
2024-ben a megújuló energiaforrások aránya az EU energiafogyasztásában 25,2% volt. Az uniós országok 2023 novemberében felülvizsgálták a megújulóenergia-irányelvet, és megállapodtak abban, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát uniós szinten legalább 42,5%-ra növelik (és törekedni fognak a 45%-os arány elérésére).
Az európai háztartások és vállalkozások energiaszámláinak csökkentése
Válaszul arra, hogy Oroszország fegyverként használja az energiát, az uniós országok 2022 októberében vészhelyzeti beavatkozásról állapodtak meg az európai háztartások és vállalkozások energiaszámlájának csökkentése érdekében. Az uniós országok többek között megállapodtak arról, hogy:
átlagosan 10%-kal (csúcsórákban 5%-kal) csökkentik a villamosenergia-fogyasztásukat,
maximalizálják az alacsony költségű energiatermelőktől (atomenergia, lignitből vagy megújuló forrásokból nyert energia) származó bevételeket (180 euró/MWh), és a többletbevételeket elosztják a fogyasztók között,
ideiglenes szolidaritási hozzájárulást vezetnek be az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban keletkezett többletnyereség után, és az így kapott bevételeket az energiafogyasztókhoz fogják átirányítani.
A vészhelyzeti intézkedések 2023-ban hatályukat vesztették.
Az energia- és pénzügyi piac zavarainak elkerülése érdekében az uniós országok 2023 februárjában megállapodtak egy piaci korrekciós mechanizmusról is. A mechanizmus automatikusan aktiválódott volna, ha:
a következő havi TTF-ár (Title Transfer Facility, a holland gáztőzsde referenciaára) 3 munkanapon keresztül meghaladta volna a 180 euró/MWh-t, és
ha a TTF-ár 35 euróval magasabb lett volna, mint a cseppfolyósított földgáz (LNG) világpiaci referenciaára ugyanezen a 3 munkanapon.
A mechanizmus 2025 januárjáig volt hatályban és soha nem kellett aktiválni, köszönhetően többek között a strukturális kereslet csökkenésének, a megbízható partnerektől származó, megbízható LNG- és csővezetékes behozatalnak, valamint a megerősített importinfrastruktúrának.
Cselekvési terv a megfizethető energiáért
Az energiaárak mindazonáltal továbbra is strukturálisan magasak az EU-ban, ami hátrányosan érinti az uniós polgárokat és az uniós ipar versenyképességét. A Bizottság ezért 2025 februárjában cselekvési tervet javasolt a megfizethető energia biztosítására. A terv konkrét rövid távú intézkedéseket határoz meg a magánszemélyek, a vállalkozások, az ipar és a közösségek energiaköltségeinek uniós szintű csökkentése, az energiaunió kiteljesítése, a beruházások vonzása és a jövőbeli energiaválságokra való jobb felkészültség érdekében.
Ez 2025-ben a becslések szerint összesen 45 milliárd euró megtakarítást tesz lehetővé, ami fokozatosan emelkedve 2030-ra elérheti akár az évi 130 milliárd, 2040-re pedig az évi 260 milliárd eurót is.
A Bizottság az energia megfizethetőségének biztosítása érdekében a következő intézkedéseket is előterjesztette:
lakossági energiaügyi csomag, amely alacsonyabb adókat, gyorsabb szolgáltatóváltást és átlátható számlázást kínál,
tisztaenergia-beruházási stratégia, amely fellendíti a tiszta technológiákba történő beruházásokat,
200 millió euró magánberuházási garanciák formájában a fejlett nukleáris technológiák, köztük kis méretű moduláris reaktorok bevezetésének támogatására.
A tiszta energiára való átállás célja egy ellenálló képes, megfizethető és független energiarendszer létrehozása, ami mindenki számára előnyös. Ez azzal jár, hogy csökkenteni kell a függőséget és a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 22 április 2026