A demográfiai változások hatása Európában

A demográfia ereje

A demográfia sokat elárul arról, hogyan alakulhat életünk: azt, hogy várhatóan milyen életkort érünk meg, nagy valószínűséggel hány gyermekünk születik, és előreláthatóan hol és hogyan éljük majd le az életünket. A demográfiai változások jelentős hatást gyakorolnak gazdaságainkra, jóléti és egészségügyi rendszereinkre, és az európai régiókban jelentkező lakhatási és infrastrukturális szükségleteket is számottevően befolyásolják. Ez pedig kihat a kormányzati költségvetésekre és szakpolitikákra. Az EU figyelembe veszi a demográfiai változások kapcsán felmerülő aggályokat a vonatkozó uniós szakpolitikák kidolgozásakor, és számos uniós szintű kezdeményezéssel támogatja a tagállamokat a demográfiai változások kezelésében.

Jelentés: A demográfiai változások hatása egy változó környezetben

Ha megértjük a demográfiai átalakulások okait és hatásait, jobban tudjuk kezelni azok következményeit, kiaknázhatjuk a bennük rejlő lehetőségeket, végeredményben pedig virágzó Európai Uniót hagyhatunk örökül a jövő nemzedékeknek.

Az Európai Unióban tapasztalható demográfiai változások hatással vannak:

• a munkaerőpiacra – mivel Európa munkaképes korú népessége zsugorodik, ahhoz, hogy fenntarthassuk a gazdasági növekedést, több embert kell bevonnunk a munkaerőpiacra, és/vagy a technológiai fejlődésre és a készségfejlesztésre támaszkodva növelnünk kell a termelékenységet;
• a foglalkoztatásra – mivel az emberek tovább élnek és hosszabb ideig őrzik meg egészségüket, sokan szeretnének tovább dolgozni, bár nem feltétlenül ugyanolyan típusú munkakörben, mint fiatalabb korukban;
• az ápolási-gondozási szolgáltatások iránti keresletre – ahogy nő az idősek aránya az EU-ban, az ápolás-gondozás iránt is egyre nagyobb az igény, ami kihívás elé állítja jóléti államainkat a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság tekintetében;
• a demográfiai egyensúlyra – a demográfiai tendenciák nem egyformán alakulnak az egyes országokban és régiókban: az előrejelzések szerint több uniós tagállamban már a következő években megindul a népességfogyás, más tagállamokban viszont várhatóan még növekedni fog a népesség ugyanebben az időszakban;
• a vidéki térségekre – általánosságban elmondható, hogy a vidéki térségekben a természetes változások és az elvándorlás miatt hangsúlyozottabb a népességfogyás, mint a túlnyomórészt városi területeken;
• Európa globális szerepére – mivel az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben továbbra is csökkenni fog az EU részaránya a világ népességén belül, egyre sürgetőbb szükség van a különböző szinteken működő döntéshozók szoros együttműködésére ahhoz, hogy megőrizzük az egységes piac versenyképességét.

További demográfiai adatok az egyes uniós országokról

Az európaiak hosszabb ideig élnek és jobb egészségi állapotnak örvendenek, mint valaha. A következő évtizedekben tovább fog növekedni az idősek aránya és száma az Európai Unióban. Ez a tendencia az uniós polgárok életére és társadalmainkra is komoly hatást gyakorol: új lehetőségeket teremt, de kihívásokat is tartogat.

Figyelembe véve e trend nagyságrendjét, sebességét és a társadalom egészére gyakorolt hatását, fontosnak tartjuk, hogy új közelítésmódokat mérlegeljünk. Gondoskodnunk kell arról, hogy a szakpolitikák megfeleljenek korunknak, melyet nagy változások fémjeleznek, a zöld és digitális átállástól kezdve az új munkavégzési formák megjelenésén át a legfontosabb egészségügyi kihívások, köztük a világjárványok kezeléséig.

A társadalom elöregedésének hatásait elsősorban az egyes országok kezelik, mivel az érintett területek nagyrészt tagállami hatáskörbe tartoznak, az EU viszont helyzetéből adódóan könnyen azonosítani tudja a legfontosabb problémákat és trendeket, és támogatni tudja a társadalmi idősödéssel kapcsolatos országos, regionális és helyi intézkedéseket. Az EU segítheti a tagállamokat és a régiókat abban, hogy saját igényeikhez és körülményeikhez igazított szakpolitikai megoldásokat dolgozzanak ki a népesség idősödésének problémakörében.

Zöld könyv az idősödésről

Az Európai Bizottság 2021 januárjában azzal a céllal tette közzé az idősödésről szóló zöld könyvet, hogy széles körű szakpolitikai vitát indítson a témában. A vita alkalmat teremt annak megtárgyalására, hogy az öregedéssel járó kihívásokat és esélyeket milyen módokon lehet előrejelezni és megválaszolni, és hogyan lehet a lehető legtovább fenntartani az idősödő népesség jó életminőségét. A zöld könyvről folytatott nyilvános konzultáció során beérkezett válaszok és észrevételek segítettek meghatározni, hogy az idősödő Európát milyen intézkedésekkel lehet gazdaságilag és társadalmilag ellenállóképesebbé tenni.

Európa gyökeres demográfiai átalakuláson megy keresztül. A demográfiai változások nagyon komoly hatást gyakorolnak mindennapi életünkre – kezelésük holisztikus és átfogó megoldásokat igényel.

Mivel az uniós polgárok hosszabb és egészségesebb életet élnek, minden uniós szakpolitikának előretekintőnek kell lennie, és elő kell segítenie, hogy az idősödő társadalom hosszú életű társadalommá váljon.

2023. júniusi következtetéseiben az Európai Tanács olyan eszköztár kidolgozására kérte fel a Bizottságot, amelynek segítségével a tagállamok könnyebben meg tudnak birkózni a demográfiai kihívásokkal és azok Európa versenyelőnyére gyakorolt hatásaival.

A Bizottság által válaszul kidolgozott demográfiai eszköztár az EU-szerte szerzett tapasztalatokra épít, és átfogó közelítésmódot határoz meg a demográfiai változások kezelésére, mely a következő négy pilléren nyugszik:          

1. a szülők támogatása abban, hogy jobban össze tudják egyeztetni családi életüket a fizetett munkával, többek között jó színvonalú gyermekgondozási szolgáltatásokat kínálva számukra, valamint egyensúlyt teremtve a munka és a magánélet között;
2. a fiatalabb generációk támogatása és helyzetbe hozása, hogy jobban boldoguljanak, fejleszteni tudják készségeiket, könnyebben el tudjanak helyezkedni és megfizethető áron lakáshoz jussanak;
3. az idősebb generációk szerepvállalásának ösztönzése és jólétük megőrzése megfelelő munkaerőpiaci és munkahelyi intézkedésekkel kombinált reformok révén;
4. szükség esetén a munkaerőhiány mérséklése irányított legális migráció révén, amire azonban csakis az EU tehetségpotenciáljának kiaknázása mellett, kiegészítő jelleggel kerülhet sor.

Az eszköztárról szóló közlemény arra is kitér, hogy fontos figyelembe venni a demográfiai változások területi dimenzióját, különösen azoknak a régióknak a kapcsán, amelyeket nagy fokú népességcsökkenés és a fiatal munkavállalók nagyarányú elvándorlása („agyelszívás”) jellemez.

Mivel foglalkozunk jelenleg?