A 2024. évi jogállamisági jelentés

Közlemény és országfejezetek

A 2024. évi jogállamisági jelentés bemutatja a jogállamiság területén megfigyelhető tendenciákat az egyes tagállamokban – a kedvező és a kedvezőtlen folyamatokat egyaránt. A dokumentum négy kulcsfontosságú kérdéskörre összpontosít: az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes keret, a médiapluralizmus és médiaszabadság, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések. A jelentés országspecifikus fejezeteket tartalmaz mind a 27 tagállamra vonatkozóan. Ezek az országspecifikus fejezetek, melyek a Bizottság által végzett kvalitatív elemzésen alapulnak, bemutatják az előző jelentés óta bekövetkezett fejleményeket, valamint ismertetik, hogy milyen intézkedések születtek a 2023. évi jelentésben azonosított kihívásokra és trendekre válaszul.   

2022 óta a jelentés konkrét ajánlásokat is tartalmaz mindegyik tagállam számára. A 2024. évi jelentésben szereplő elemzés ezért a tagállamok által a 2023. évi ajánlások végrehajtása terén elért eredmények minőségi értékelését is tartalmazza. A 2024. évi ajánlások vagy a tavalyi ajánlásokon alapulnak, az elért eredményektől függően, vagy pedig új kihívásokkal kapcsolatosak. Az ajánlások célja, hogy segítsék a tagállamokat a folyamatban lévő reformok továbbvitelére irányuló erőfeszítéseikben, és annak meghatározásában, hogy hol van szükség javításra. 

A Bizottság a jelentést a tagállamokkal folytatott folyamatos párbeszéd alapján és az EU-beli érdekeltekkel egyeztetve készítette – mindazonáltal teljes mértékben vállalja a politikai felelősséget a jelentésben foglalt megállapításokért és ajánlásokért. A következő jelentés a jelenlegire fog épülni, és értékelni fogja a most kiadott ajánlások végrehajtását.  

Most először, a 2024. évi jogállamisági jelentés négy bővítési országra (Albániára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Szerbiára) vonatkozó országfejezeteket is tartalmaz. Ez segíteni fogja a kérdéses országokat az arra irányuló reformtörekvéseikben, hogy a csatlakozás előtt visszafordíthatatlan előrelépést érjenek el a demokrácia és a jogállamiság terén, és a csatlakozást követően tartósan érvényesítsék az ezzel kapcsolatos magas szintű normákat.   

A 2024–2029-es Európai Bizottság politikai iránymutatásai újfent megerősítették, hogy a jogállamiság az Európai Unió sikerének záloga. Így a jogállamisági jelentés a jövőben is fontos szerepet játszik majd. Ezzel összhangban a jelentés ki fog terjedni további fontos elemekre, például az egységes piac vetületére, és szorosabb lesz a kapcsolat egyrészt a jogállamisági jelentés, másrészt az abban foglalt ajánlások és jogállamisági célok uniós költségvetésből történő finanszírozása között. 

2024. évi jogállamisági jelentés – közlemény és országfejezetek

Módszertan

Az országfejezetekben megfogalmazott értékelések a tagállamokkal megvitatott módszertan szerint készültek. A legutóbb 2022-ben aktualizált módszerek figyelembe veszik a jelentésben foglalt ajánlásokat is. Az országfejezeteknek nem az a céljuk, hogy kimerítő és részletekbe menő tájékoztatást adjanak minden olyan kérdésről, amely a jogállamisággal kapcsolatban az egyes országokban felmerült, hanem hogy bemutassák a legfontosabb történéseket. Az értékelés utal az uniós jogból, így az EUB ítélkezési gyakorlatából eredő követelményekre is. Emellett az Európa Tanács ajánlásai és véleményei hasznos referenciakeretet biztosítanak a releváns normák és bevált gyakorlat tekintetében. 

 
A jogállamisági jelentés a nemzeti hatóságokkal folytatott szoros együttműködés révén jött létre, és több különböző forrásra támaszkodik. Mindegyik tagállam és bővítési ország felkérést kapott, hogy járuljon hozzá a folyamathoz, nyújtson írásbeli észrevételeket, és fogadja a 2024 januárja és márciusa között e célból szervezett országlátogatásokat. Ezen országlátogatásokra tekintettel a Bizottság több mint 640 találkozót szervezett nemzeti hatóságokkal, független szervekkel és érdekelt felekkel, köztük civil társadalmi szervezetekkel (az országlátogatások részletes ütemterve a lenti „Dokumentumok” részben található). A Bizottság továbbá politikai szintű megbeszéléseket folytatott a jelentésről a nemzeti hatóságokkal és kormányokkal, valamint a nemzeti parlamentek képviselőivel. E jelentés elfogadása előtt a nemzeti hatóságok lehetőséget kaptak arra, hogy ismertessék az országfejezetükkel kapcsolatos új ténybeli fejleményeket. 

 
A jogállamisággal foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok hálózata , amelyet 2020-ban hoztak létre a jelentés céljaira, továbbra is állandó kommunikációs csatornaként működött a Bizottság és a tagállamok között a jelentés elkészítése során, valamint a bevált módszerek tagállamok közötti cseréjében. 2024-től a négy bővítési ország is részt vesz ebben a hálózatban megfigyelőként.  

2024. évi jogállamisági jelentés – módszertan

A tagállamok és a bővítési országok észrevételei

A tagállamok felkérést kaptak, hogy a velük egyeztetve aktualizált kérdőíven szolgáltassanak információkat a jelentős – különösen a 2023. évi jogállamisági jelentés elfogadása óta bekövetkezett – fejleményekről. A tagállamok által benyújtott információk – a jelentés felépítéséhez igazodva – a következő négy tematikus pillér szerint tagolódtak: az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a médiapluralizmus és a fékek és ellensúlyok megfelelő működése. A kért információkat a tagállamok egységes adatszolgáltatási séma szerint nyújtották be. Az írásbeli tájékoztatást az országlátogatások során folytatott eszmecseréken felszínre került és az érdekelt felektől kapott információk egészítették ki. A bővítési országok írásbeli frissítéseket is benyújtottak, kiegészítve a bővítési folyamat keretében nyújtott információkat. 

2024. évi jogállamisági jelentés – a tagállamok és a bővítési országok által szolgáltatott információk 

Az érdekeltekkel folytatott célzott konzultáció

A 2024. évi jogállamisági jelentés elkészítéséhez az Európai Bizottság kikérte az érdekeltek véleményét, akik 2023. november 7. és 2024. január 14. között, célzott konzultáció keretében nyújthatták be írásbeli észrevételeiket. A célzott konzultáció során mintegy 250 általános jellegű és országspecifikus hozzászólás érkezett különféle uniós ügynökségektől, európai hálózatoktól, tagállami és európai civil szervezetektől és szakmai szövetségektől, valamint más nemzetközi és európai szereplőktől. Az Európa Tanács emellett áttekintést nyújtott közelmúltbeli véleményeiről és jelentéseiről. A konzultáció során szerzett információk hasznos adalékként szolgáltak a Bizottság számára az egyes országok helyzetének tényszerű elemzéséhez. 

2024. évi jogállamisági jelentés – célzott konzultáció az érdekelt felekkel