Legutóbbi intézkedések

2020. december 21. – Az Európai Bizottság engedélyezi az első biztonságos és hatásos védőoltást a Covid19 ellen

A Bizottság feltételes forgalombahozatali engedélyt adott ki a BioNTech és a Pfizer által kifejlesztett, koronavírus elleni védőoltásra. Az engedélyezésre azután került sor, hogy az Európai Gyógyszerügynökség a vakcina biztonságosságának, hatásosságának és minőségének alapos vizsgálatát követően kedvező tudományos ajánlást fogalmazott meg. Ursula von der Leyen elnök a következőképpen nyilatkozott: „A mai nap az európai sikertörténet egy újabb fontos fejezete. Jóváhagytuk az első Covid19 elleni biztonságos és hatásos oltóanyagot. Hamarosan újabb oltóanyagok is sorra kerülnek. A ma jóváhagyott vakcinaadagok mától, azonos időben és feltételek mellett elérhetővé válnak az uniós országok számára. A védőoltások beadásának megkezdése az európai egység nagy pillanata lesz. Sikeres lezárása ennek a nehéz évnek, hogy magunk mögött tudhassuk a pandémiát. Ez mindannyiunk közös ügye.”

2020. december 17. – Ursula von der Leyen elnök bejelenti, hogy december 27-én, 28-án és 29-én megkezdődhet a lakosság beoltása EU-szerte

Amennyiben az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bizottság zöld utat ad egy hatékony oltóanyagnak, az uniós tagállamok december 27-én, 28-án és 29-én kezdhetik beoltani lakosságukat a koronavírus ellen, jelentette be a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. „A járvány akkor fog véget érni, ha az emberek 70%-a be lesz oltva. Ez hatalmas feladat. Érdemes az EU országainak együttes erővel minél előbb belevágniuk.” – nyilatkozta.

2020. december 14. – A Bizottság útnak indítja a „Re-open EU” mobilalkalmazást, mely rendszeresen frissített információkkal szolgál a koronavírus-járvány nyomán Európa-szerte bevezetett korlátozó intézkedésekről

A Bizottság a lakosság rendelkezésére bocsátja az ingyenes „Re-open EU” mobilalkalmazást, mely tájékoztatást nyújt az uniós tagállamok, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc által bevezetett egészségügyi, biztonsági és utazáskorlátozó intézkedésekről. Az EU 24 hivatalos nyelvén rendelkezésre álló információk az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az egyes országok adatain alapulnak. Az alkalmazás Android és iOS rendszerű készülékekre egyaránt letölthető.

2020. december 3. – Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv az uniós demokráciák megerősítése

A koronavírus-világjárvány rávilágított az uniós demokrációk kihívásaira. Az Európai Bizottság cselekvési tervet nyújtott be, melynek célja, hogy javítsa a demokratikus rendszerek ellenálló képességét, valamint a polgárok demokratikus részvételének és politikai szerepvállalásának keretfeltételeit EU-szerte. A Bizottság célja a szabad és tisztességes választások védelme, a médiaszabadság és -pluralizmus megerősítése, valamint a dezinformációval és a külföldi beavatkozással szembeni fellépés.

2020. december 2. – A Bizottság előterjeszti a Covid19-cel szembeni téli védekezés stratégiáját

A Bizottság stratégiát fogadott el a világjárványnak a következő téli hónapokban történő tartós kezelésére. Ebben az időszakban ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy – a beltéri összejövetelek miatt – a vírus jobban terjed.

A stratégia folyamatos éberséget és óvatosságot javasol a téli időszakban és 2021-ben is, amíg a biztonságos és hatékony oltóanyagok bevezetésére sor nem kerül.

Az egész Unióra kiterjedő összehangolt megközelítés kulcsfontosságú ahhoz, hogy elkerüljük a vírus újbóli elszabadulását. Az intézkedések enyhítésekor figyelembe kell venni a járványügyi helyzet alakulását.

2020. december 1. – Az Európai Bizottság a SURE forrásaiból 8,5 milliárd eurót folyósít öt tagállamnak a munkahelyek megőrzése érdekében

A Bizottság a SURE eszközből a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás hardmadik körében összesen 8,5 milliárd eurót folyósított öt uniós országnak. A következő országok kaptak támogatást a csökkentett munkaidős foglalkoztatás elősegítésére: Belgium (2 milliárd euró), Magyarország (200 millió euró), Portugália (3 milliárd euró), Románia (3 milliárd euró) és Szlovákia (300 millió euró). A mai kifizetésekkel október végétől november végéig 15 tagállam összesen mintegy 40 milliárd eurót kapott az uniós SURE eszközből.

2020. november 25. – Európai gyógyszerstratégia: megfizethető, hozzáférhető és biztonságos gyógyszereket mindenki számára

A Bizottság európai gyógyszerstratégiát fogadott el, hogy mindenki számára biztosítsa a megfizethető és innovatív gyógyszerekhez való hozzáférést. A gyógyszerstratégia egyszersmind támogatni fogja, hogy az uniós gyógyszeripar versenyképes, innovatív és fenntartható legyen. A stratégia erős ellátási láncok révén lehetővé teszi Európa számára, hogy fedezze gyógyszerigényeit, és elősegíti, hogy az uniós gyógyszerészeti rendszer kiállja az idő próbáját és ellenálló legyen a válságokkal szemben. A stratégia sokkal több ugyan egy válságreagálási eszköznél, de figyelembe veszi a Covid19-világjárványból levont tanulságokat, és felkészültebbé, ellenállóbbá teszi az európai gyógyszerágazatot. Az európai gyógyszerstratégia az európai egészségügyi unió egyik sarokköve.

2020. november 18. – A Bizottság, hogy előmozdítsa a tesztelést, ajánlást ad ki a gyors antigéntesztek használatáról és támogatást nyújt a tesztelési kapacitás növeléséhez

A Bizottság ajánlást fogadott el a gyors antigéntesztek Covid19-fertőzés kimutatására való használatáról azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen a személyek szabad mozgását EU-szerte és a belső piac zökkenőmentes működését. A gyors antigéntesztek alkalmazására vonatkozó ajánlás iránymutatást nyújt a gyors antigéntesztek kiválasztásához, és leírja, mikor tanácsos a használatuk és hogy ki végezze el a teszteket, továbbá a tesztek validálását és a teszteredmények kölcsönös elismerését szorgalmazza. Ezt megelőzően a Bizottság október 28-i ajánlása egységes uniós szintű megközelítést és hatékonyabb tesztelési stratégiákat körvonalazott.

2020. november 17. – Az Európai Bizottság a SURE forrásaiból 14 milliárd eurót folyósít kilenc tagállamnak munkahelyek megőrzésére

A Bizottság a SURE eszközből a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás második körében 14 milliárd eurót folyósított kilenc uniós országnak. A következő országok kaptak támogatást a csökkentett munkaidős foglalkoztatás elősegítésére: Ciprus (250 millió euró), Görögország (2 milliárd euró), Horvátország (510 millió euró), Lettország (120 millió euró), Litvánia (300 millió euró), Málta (120 millió euró), Olaszország (további 6,5 milliárd euró), Spanyolország (további 4 milliárd euró) és Szlovénia (200 millió euró). Október végén Olaszország, Spanyolország és Lengyelország összesen 17 milliárd eurót kapott a SURE eszköz keretében többek között a csökkentett munkaidős foglalkoztatást segítő programok fenntartására. https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/coronavirus-response/jobs-and-economy-during-coronavirus-pandemic_hu

2020. november 11. – Az Európai Bizottság megteszi az első lépéseket az európai egészségügyi unió kiépítése felé

A Bizottság javaslatcsomagot terjeszt elő, amelynek célja az uniós egészségbiztonsági keret megszilárdítása, valamint a fő uniós ügynökségek szerepének megerősítése a válsághelyzetekre való felkészülés és reagálás terén. A Covid19-világjárvány és az egyéb, jövőbeli egészségügyi szükséghelyzetek elleni erőfeszítések fokozása érdekében uniós szinten összehangoltabb együttműködésre van szükség. A most javasolt intézkedések – az aktuális válság tanulságaiból merítve – növelni fogják a tagországok reagálási képességét és a felkészültségüket a jövőbeli egészségügyi válságokra. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a következőképpen nyilatkozott: „A mai nappal megkezdjük az európai egészségügyi unió kiépítését annak érdekében, hogy válság esetén is magas színvonalú ellátással tudjuk biztosítani polgáraink védelmét, és felkészítsük az Uniót és tagállamait az Európa egészét fenyegető egészségügyi szükséghelyzetek megelőzésére és kezelésére.”

2020. november 10. – Az Európai Bizottság üdvözli az összesen 1,8 billió eurós hosszú távú uniós költségvetésről és NextGenerationEU eszközről született megállapodást, mely utat nyit a tagországok zöld és digitális átállása előtt, és reziliensebbé fogja tenni Európát

Az Európai Parlament és az uniós tagországokat képviselő Tanács megállapodott az EU hosszú távú költségvetéséről és a NextGenerationEU helyreállítási eszközről. A megállapodás elfogadását követően az 1,8 billió eurót kitevő keretösszeg segíteni fog a gazdaság helyreállításában és a fenntarthatóság javításában. Ursula von der Leyen elnök a következőképpen nyilatkozott: „A helyreállítási terv mérföldkövei mentén a világjárvány jelentette kihívásokat az előnyünkre tudjuk fordítani: itt az idő, hogy véghez vigyük a zöld és digitális átállást, és ennek révén megalapozzuk Európa hosszú távú fellendülését.”

2020. november 5. – 2020. őszi gazdasági előrejelzés

A világjárvány meglehetősen eltérő gazdasági következményekkel járt az EU-n belül. A 2020. őszi gazdasági előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,8%-kal zsugorodik, majd 2021-ben 4,2%-os, 2022-ben pedig 3%-os növekedést fog elérni. Az EU gazdasága tekintetében az előrejelzés 2020-ban 7,4%-os zsugorodást, majd 2021-ben 4,1%-os, 2022-ben pedig 3%-os bővülést helyez kilátásba. Az euróövezetben a munkanélküliségi ráta a 2019. évi 7,5%-ról 2020-ban 8,3%-ra, 2021-ben pedig 9,4%-ra emelkedik, majd 2022-ben 8,9%-ra mérséklődik.

Október 28. – A koronavírus ismételt megjelenése: az Európai Bizottság új intézkedéseket körvonalaz a felkészültség és a válaszadási képesség megerősítésére EU-szerte

A Bizottság a Covid19 elleni kiegészítő válaszlépésekről szóló közleményében konkrét intézkedéseket vázolt fel több területre vonatkozóan, hogy segítsen a tagállamoknak megfékezni a járvány terjedését, emberéleteket menteni és növelni az ellenálló képességüket. Az intézkedések többek között a következőkre terjednek ki: az országos kontaktkövető mobilalkalmazások összekapcsolása, az utazási mentességek kiterjesztése, a tesztelés fokozása és az oltáshoz szükséges eszközök biztosítása. Az európai vezetők október 29-én kordinációs célú megbeszéléseket tartanak a koronavírus-járvány témájában, az Európai Tanács október 15-i ülésén megfogalmazott kérésnek megfelelően.

2020. október 27. – A Bizottság folyósítja az első 17 milliárd eurót a SURE eszközből Olaszországnak, Spanyolországnak és Lengyelországnak

A Bizottság kifizette az első 17 milliárd eurót a tagállamok pénzügyi támogatására létrehozott SURE eszközből. Ebben az első körben Olaszország 10 milliárd, Spanyolország 6 milliárd, Lengyelország pedig 1 milliárd euróban részesült. A pénzügyi támogatás célja, hogy segítsen a tagállamoknak fedezni a munkahelyek, különösen a rövid távú munkavállalók és az önfoglalkoztatók megélhetésének védelmét szolgáló intézkedésekkel járó megnövekedett közkiadásokat. A SURE eszközből nyújtott pénzügyi támogatás teljes összege Olaszország esetében várhatóan 27,4 milliárd, Spanyolország esetében 21,3 milliárd, Lengyelország esetében pedig 11,2 milliárd euró lesz.

2020. október 19. – Működésbe lép az interoperabilitást biztosító uniós átjárószolgáltatás, amely már integrálta az első kontaktkövető és figyelmeztető alkalmazásokat

A tagállamok felkérésére a Bizottság létrehozott egy, az EU egészére kiterjedő rendszert, mely összekapcsolja egymással az egyes országok koronavírus-kontaktkövető alkalmazásait. A szolgáltatás ma lép életbe, egyelőre a németországi Corona-Warn-App, az írországi COVID tracker és az olaszországi immuni alkalmazások összekapcsolásával. Ezt a három alkalmazást ez idáig összesen mintegy 30 millió ember töltötte le, ami az EU-ban letöltött összes kontaktkövető app kétharmadának felel meg. Az átjárószolgáltatás bővítése jövő héten esedékes, amikor a csehországi eRouška, a dániai smitte stop, a lettországi Apturi COVID és a spanyolországi Radar Covid alkalmazásokat kapcsolják össze, majd novemberben további alkalmazások csatlakoznak a rendszerhez.

2020. október 15. – Az EU oltóanyag-stratégiája: felkészülés a Covid19 elleni oltási stratégiákra és az oltóanyagok alkalmazására

A Bizottság közzétett egy közleményt a Covid19 elleni oltási stratégiákra és az oltóanyagok alkalmazására való felkészülésről. Amint rendelkezésre áll majd a biztonságos és hatékony vakcina a Covid19 ellen, gondoskodni kell arról, hogy azt megkaphassák azok, akiknek szükségük van rá. Ezért a tagállamoknak már most ki kell dolgozniuk oltásprogramjaikat, fokozniuk kell kommunikációs erőfeszítéseiket és meg kell határozniuk, hogy kik kapjanak első körben oltást. Nem tudni, hogy mely vakcinajelöltek lesznek sikeresek mind a hatékonyság, mind a biztonságosság tekintetében, és hogy ennek alapján melyek engedélyezhetők és hozhatók forgalomba az EU piacán, ha egyáltalán lesznek ilyenek. A különböző technológiákon alapuló vakcinajelöltek széles portfóliójára van szükség ahhoz, hogy a lehető legnagyobb legyen az esély a sikeres oltóanyag mielőbbi kifejlesztésére, előállítására és az oltás hozzáférhetővé tételére minden európai számára.

2020. október 13. – Megállapodás született az Unión belüli szabad mozgást korlátozó intézkedések összehangolásáról

A tagállamok megállapodtak a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó utazási korlátozások összehangolt megközelítéséről. Ennek egyik lényeges eleme, hogy az EU-országok egységes kritériumok alapján fogják besorolni az egyes országok és régiók fertőzöttségi szintjét, és ezt egységes színekkel fogják jelölni a térképen (zölddel, narancssárgával, pirossal és szürkével). Az erről szóló ajánlásában a Bizottság továbbá felkéri a tagállamokat, hogy időben tájékoztassák az utazókat a mindenkori járványügyi helyzetről és a korlátozó intézkedésekről. A tagállamok megállapodtak abban, hogy a zöld régiókból érkező utazókkal szemben nem alkalmaznak korlátozásokat, így karantént vagy tesztelést sem. Az ezzel kapcsolatos információk közzé lesznek téve a Re-open EU portálon is.
További információk

2020. október 12. – Első időközi jelentés a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések végrehajtásáról

A Bizottság közzétette a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezések első időközi eredményeit. Az EU több mint 13 milliárd eurót mozgósított a koronavírus-járvány kezelésére. 4,1 milliárd eurós uniós finanszírozás az egészségügyi rendszerek támogatását, 8,4 milliárd euró pedig a kis- és középvállalkozások megsegítését szolgálta. Az Európai Szociális Alap 1,4 milliárd eurót juttatott el munkahelyek megmentése céljából a kedvezményezettekhez. A maximális átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottság külön weboldalt indított a Kohéziós Alap nyíltadat-platformján, ahol bemutatja, miképpen támogatja az Unió kohéziós politikája a tagállamokat a koronavírus-válság leküzdésében.

2020. október 8. – Az Európai Bizottság jóváhagyja a harmadik szerződést a COVID19 ellen hatásosnak bizonyuló oltóanyagok beszerzéséről, és aláírja a Remdesivir-megállapodást

Az Európai Bizottság október 7-én jóváhagyta a Janssen Pharmaceutica NV nevű gyógyszeripari vállalattal letárgyalt, 200 millió ember beoltásához elegendő oltóanyag beszerzéséről szóló szerződést. Ez a harmadik lesz a gyógyszeripari cégekkel kötött szerződések sorában. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy további 200 millió ember számára vegyenek oltóanyagot. A potenciális oltóanyag kifejlesztése már a klinikai vizsgálatok III. fázisában tart. A Bizottság ezenkívül aláírt egy megállapodást a Gilead céggel 500 000 kezelésre elegendő Remdesivir beszerzéséről. A Remdesivir jelenleg az egyetlen olyan gyógyszer, amely feltételes forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik az EU-ban a Covid19-ben szenvedő, oxigénellátást igénylő betegek kezelésére. A közös közbeszerzési megállapodást mintegy 36 fél írta alá, köztük az összes uniós ország, az EGT-országok, az Egyesült Királyság, valamint hat tagjelölt ország.

2020. október 7. – Az Európai Bizottság uniós SURE-kötvényeket bocsát ki szociális beruházási kötvényként 100 milliárd euró összeghatárig

A Bizottság bejelentette, hogy szociális célú uniós SURE-kötvényeket fog kibocsátani 100 milliárd euró összeghatárig, és hogy elfogadta a szociális beruházási kötvények keretrendszerét, amelyet független értékelő cég véleményezett. A befektetők biztosak lehetnek abban, hogy a mozgósított pénzeszközök valóban szociális célokat fognak szolgálni. A tagállamok kötvények segítségével fedezhetik a csökkentett munkaidőre vonatkozó nemzeti programok és más hasonló, a járványhelyzetre válaszul hozott intézkedések költségeit. A Bizottság javaslatot terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy Magyarország 504 millió eurós támogatásban részesüljön a SURE eszköz révén. Ezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke kijelentette: „Azonkívül, hogy több milliárd eurót ruházunk be az európai munkahelyek megmentése és a koronavírus-járvány társadalmi hatásainak enyhítése érdekében, ebből a célból szociális beruházási kötvényeket is kibocsátunk. Így a befektetők hozzájárulhatnak az erőfeszítéseinkhez, és a 100 milliárd eurós keretösszeg segíthet abban, hogy tagállamainkban az emberek megtarthassák a munkahelyeiket.”

2020. szeptember 30. – A Bizottság közzéteszi az első jogállamisági jelentést: a koronavírus leküzdését célzó vészhelyzeti intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az EU alapelveit és értékeit

A Bizottság előterjesztette első uniós szintű jogállamisági jelentését. Az új eszköz az európai jogállamisági mechanizmus központi eleme, mely a megelőzést hivatott szolgálni. A jelentés, melynek készítésekor a Bizottság intenzív párbeszédet folytatott a 27 uniós tagállammal és más érdekelt felekkel, az európai uniós jogállamiság négy fő pillérét öleli fel: a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, a korrupció elleni küzdelmet, a tömegtájékoztatás szabadságát és a fékek és ellensúlyok meglétét. A jelentés beszámol arról, milyen pozitív és negatív fejlemények tapasztalhatók minden egyes tagállamban. A dokumentum a koronavírus miatt több tagállamban bevezetett és a Bizottság által a továbbiakban is figyelemmel kísért vészhelyzeti rendszerek és intézkedések kapcsán felmerülő kérdéseket is számba veszi. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a fékek és ellensúlyok szokásos nemzeti rendszerének megváltoztatása, illetve felfüggesztése komoly fenyegetést jelenthet a jogállamiságra nézve, és hogy a válság kezelését célzó válaszintézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós szerződésekben rögzített alapvető értékeket és elveket. A Bizottság ennek alapján most jogállamisági párbeszédet fog indítani az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, valamint a nemzeti parlamentekkel, a tagállami hatóságokkal és érdekelt felekkel annak érdekében, hogy a felek egymásra támaszkodhassanak ebben a munkában, és feltérképezzék a lehetőségeket reformok megvalósítására.

2020. szeptember 24. – Új kockázatelemzésében az ECDC szigorúbb intézkedéseket sürget a megnövekedett fertőzési arányok miatt

Az ECDC frissítette gyors kockázatértékelését a járványügyi helyzet alakulásáról, és arra a következtetésre jutott, hogy EU-szerte és az Egyesült Királyságban is nőtt a fertőzési arány. Ez fokozottabb kockázatot jelent egyes csoportok és az egészségügyi dolgozók számára. Az ECDC emellett új iránymutatást tett közzé a közösségi kockázatcsökkentő intézkedésekről. A Bizottság is közzétett a témában egy dokumentumot, amely az uniós oltóanyag-stratégiával kapcsolatos kérdéseket és válaszokat tartalmazza.

2020. szeptember 22. – A Bizottság üdvözli a 100 milliárd eurós SURE eszköz garanciarendszerének létrejöttét

A Bizottság üdvözli, hogy életbe lépett az ideiglenes SURE eszköz, mely 100 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújt a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megőrzésére. A SURE azt követően léphetett életbe, hogy lezárultak a nemzeti jóváhagyási eljárások, és mindegyik tagállam garanciamegállapodást írt alá a Bizottsággal, összesen 25 milliárd euró összegről. Az Európai Bizottság korábban határozatjavaslatokat terjesztett a Tanács elé 16 tagállamnak nyújtandó pénzügyi támogatásról a SURE keretében, összesen 87,3 milliárd euró értékben. Amint a Tanács elfogadja a javaslatokat, a tagállamok kedvező feltételek mellett nyújtott uniós hitelek formájában juthatnak hozzá a pénzügyi támogatáshoz.

2020. szeptember 17. – A Bizottság a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiában felvázolja a 672,5 milliárd euró összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos következő lépéseket

Az Európai Bizottság a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájában iránymutatást fogalmazott meg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásával kapcsolatban, amely az EU-t erősebbé és reziliensebbé hivatott tenni. Az új növekedési menetrend célja, hogy a helyreállítás környezetbarát, digitális és fenntartható legyen. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, mely a NextGenerationEU központi eleme, egy e célra létrehozott munkacsoport irányítja. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek, valamint reformjainak és beruházásainak négy területre kell irányulniuk, melyek: környezeti fenntarthatóság, termelékenység, méltányosság és makrogazdasági stabilitás. A tagállamok 2020. október 15-től nyújthatják be tervezeteiket, hogy ismertessék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozandó tagállami beruházások és reformok menetrendjének tervét.

2020. szeptember 10. – Az Európai Bizottság és a WHO megerősíti a koronavírus elleni globális összefogást

A mai napon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója létrehozott egy magas szintű együttműködési tanácsot, és társszervezőként egyúttal részt vett annak első ülésén. Az új testület célja, hogy segítsen felgyorsítani a Covid19 elleni vakcinák, tesztek és kezelések kifejlesztését és alkalmazását. Az új együttműködési tanács az ACT akcelerátor eddigi eredményeire épít: ez utóbbi révén 200 vakcinajelöltet fejlesztettek ki, továbbá 1700 klinikai vizsgálatra és 80 diagnosztikai eljárásra került sor. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a következőképpen nyilatkozott: „Azzal, hogy az együttműködési tanács ma megkezdte munkáját, közelebb kerültünk globális célunkhoz, mégpedig ahhoz, hogy mindenki, akinek szüksége van rá – függetlenül attól, hogy hol él a világon – hozzáférhessen a koronavírus elleni vakcinákhoz, vizsgálatokhoz és kezelésekhez. Az EU minden erejével segíteni fogja a koronavírussal szembeni globális összefogás fenntartását.”

2020. szeptember 9. – A Bizottság a BioNTech-Pfizerrel folytatott megbeszéléseket követően tovább növeli a közös vakcinabeszerzést

Az Európai Bizottság tájékozódási célú megbeszéléseket folytatott egy hatodik gyártóval a Covid19 elleni oltóanyag esetleges beszerzéséről. Amint beigazolódik, hogy a BioNTech-Pfizer oltóanyaga biztonságos és hatásos az új koronavírussal szemben, a Bizottság várhatóan – az összes uniós tagállam nevében – 200 millió adagot fog beszerezni belőle, melyet további 100 millió dózis megvásárlása követhet. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a következőket mondta: „Örömmel jelentem be, hogy lezárultak a BioNTech-Pfizer vállalattal folytatott tárgyalásaink, aminek köszönhetően első körben 200 millió adag koronavírus elleni oltóanyag beszerzésére lesz lehetőségünk. Ez a hatodik gyógyszergyártó, amellyel rekordidő alatt tárgyaltunk, illetve kötöttünk megállapodást potenciálisan hatásos vakcinákról. Még soha nem voltak ennyire jók az esélyeink arra, hogy biztonságos és hatásos oltóanyagot fejlesszünk ki és biztosítsunk mind az európaiak, mind a világ többi részén élők számára. A koronavírust csak akkor győzhetjük le ténylegesen, ha mindenütt legyőzzük.”

2020. szeptember 4. – A Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy harmonizálják az Unión belüli szabad mozgást érintő intézkedéseiket

A Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fogadott el a szabad mozgás koronavírus-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó intézkedések koordinációjának és közlésének javításáról. A bizottsági javaslat három fő eleme a következő: egységes kritériumok mentén kell eldönteni, hogy indokolt-e bevezetni utazási korlátozásokat, közös megegyezés alapján, színekkel kell kódolni az egyes országokat, azok fertőzöttségi szintje szerint, valamint egységesen kell kezelni a nagy kockázatú területekről érkező utasokra alkalmazandó intézkedéseket. Ursula von der Leyen bizottsági elnök így nyilatkozott a témában: „Az Európán belüli utazás szabadsága az egyik legkézzelfoghatóbb előny, melyet az Európai Unió a polgárainak nyújt. A javasolt intézkedések nagyobb stabilitást, fokozott kiszámíthatóságot és jobb áttekinthetőséget biztosítanak az európaiak számára.”