Az Európai Költségvetési Tanács: Kérdések és válaszok

Mi az az Európai Költségvetési Tanács (EKT), és mik a feladatai?

Az öt elnöknek az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentését követően a Bizottság 2015 októberében úgy határozott, hogy létrehoz egy független költségvetési tanácsadó testületet: ez lett az Európai Költségvetési Tanács (EKT).

Az EKT fő feladatait az (EU) 2024/1263 rendelet 24. cikke határozza meg:

1.  Kellő időben biztosítja az uniós költségvetési irányítási keretrendszer végrehajtásának utólagos értékelését.
2. Tanácsot ad az euróövezet egészét tekintve megfelelő jövőbeli költségvetési irányvonalra, valamint az azzal összhangban lévő, a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai szerinti megfelelő nemzeti költségvetési irányvonalakra vonatkozóan.
3. A Bizottság vagy a Tanács kérésére tanácsot ad a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásával, többek között az általános mentesítési rendelkezésnek az (EU) 2024/1263 rendelet 25. cikke szerinti meghosszabbításával kapcsolatban.
4. Szorosan együttműködik a 2011/85/EU irányelv 8a. cikkében említett független költségvetési intézményekkel.
5. Javaslatokat tesz a költségvetési keretrendszer jövőbeli alakítására vonatkozóan.

Az EKT az elnökből és négy tagból áll, és munkáját egy titkárság támogatja. Az elnök és a tagok a költségvetési politika, a közpénzügyek és a makrogazdaság nemzetközileg elismert szakértői, akik releváns tapasztalattal rendelkeznek az európai gazdasági kormányzás és az uniós költségvetési szabályozás területén.

Miért hozták létre?

A 2007 utáni gazdasági és pénzügyi válság rávilágított arra, hogy milyen fontos, hogy a tagállamok felelős költségvetési politikai lépéseket hajtsanak végre, amelyek egyszerre tesznek eleget a fenntartható államháztartásra vonatkozó elvárásoknak és a gazdaság stabilizálására vonatkozó igényeknek. Különösen igaz ez az euróövezet országaira. Az EKT értékeli az uniós költségvetési szabályok végrehajtását, és ezt az értékelést – beleértve annak értékelését, hogy az euróövezet egésze, illetve az egyes tagországok által követett tényleges költségvetési irányvonalak megfelelőek-e – benyújtja a Bizottságnak és a Tanácsnak.

Mikor hozták létre?

Az EKT-t 2015. október 21-én hozták létre a független tanácsadó Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról szóló (EU) 2015/1937 bizottsági határozattal. 

2024. július 29-én elfogadták a független tanácsadó Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról és az (EU) 2015/1937 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/2115 bizottsági határozatot. Az EKT általában havonta egyszer (szükség esetén többször) ülésezik.

Hogyan választják ki a tagjait?

Az elnök és a négy tag strukturált és átlátható kiválasztási folyamatának első lépése egy nyílt pályázati felhívás. Ezután egy, az Európai Bizottság magas rangú tisztviselőiből álló bizottság interjúztatja a jelentkezőket, akik közül a legjobbak az előválogatott jelöltek listájára kerülnek. Ezután a Bizottság konzultál az Európai Parlamenttel és a Miniszterek Tanácsával a listára került jelöltekről.

Melyek a kiválasztás kritériumai?

A pályázatok elbírálásakor többek között az alábbi szempontokat veszik figyelembe:

• igazolt és releváns szaktudás, valamint szakmai tapasztalat, amely bizonyítja, hogy a pályázó a makrogazdaság, az államháztartás, a fiskális politika és a költségvetési gazdálkodás nemzetközileg elismert szakértője;
• az uniós költségvetési szabályok, valamint azoknak az Unió és a GMU működésében betöltött szerepének alapos ismerete;
• igazolt és releváns szaktudás, valamint szakmai tapasztalat a gazdaságpolitikai döntéshozatal terén, amelyet a pályázó lehetőség szerint szakpolitikai döntéshozatali vagy szakpolitikai tanácsadó intézményekben, illetve felsőoktatási intézményekben szerzett;
• az uniós intézmények és az uniós döntéshozatali folyamatok, valamint az Európai Bizottság szerepének alapos ismerete;
• előnyt jelent a horizontális, több országot érintő szinten végzett gazdasági elemzésekben szerzett gyakorlat

A kiválasztási eljárás a lehető legnagyobb mértékben igyekszik biztosítani, hogy a jelöltek a nem és a származási hely szempontjából reprezentatívak legyenek, tekintetbe véve az EKT konkrét feladatait és az elvárt szakmai tapasztalat jellegét. 

Az EKT független szerv, vagy az Európai Bizottság része?

Az EKT tagjainak függetlenül kell eljárniuk, és sem az uniós, sem a tagállami intézményektől, testületektől és kormányoktól nem kérhetnek és nem fogadhatnak el instrukciókat, így az Európai Bizottságtól sem. Kötelesek nyilvánosságra hozni az esetleges összeférhetetlenségeket. Az EKT által megfogalmazott tanácsok pártatlanságát a testület kiegyensúlyozott összetétele – vagyis a tagok különböző tapasztalata, háttere és álláspontja – garantálja.

A tagok nem az Európai Bizottság alkalmazottai, és független szakértelem nyújtására vállalnak kötelezettséget. Praktikus adminisztratív okokból szükséges, hogy az EKT titkársága az Európai Bizottsághoz tartozzon, például a hasonló adatokhoz való hozzáférés érdekében, de maga az EKT független szervként jött létre.

Az EKT megbízatása és felépítése átlátható módon szerepel a a független tanácsadó Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról és az (EU) 2015/1937 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. július 29-i (EU) 2024/2115 bizottsági határozatban. Megbízatása és függetlensége tehát egyértelmű jogalappal rendelkezik, a független szervekkel kapcsolatos bevált gyakorlatot követve.

Miért nem dönt költségvetési kérdésekben?

Az öt elnök jelentése egyértelműen kimondja, hogy az EKT-nak „[a] szakpolitikával kapcsolatban a tanácsadás, nem a végrehajtás lenne a feladata. A szabályok betartatása továbbra is az Európai Bizottság feladata lenne.”

Az Európai Bizottság megbízatása az EU-Szerződésen alapul, amely egyértelműen meghatározza az egyes intézmények gazdasági és monetáris politikai döntéshozatalban betöltött szerepét. Egy „teljes mértékben független szakértői testület” nem hozhat költségvetési döntéseket, mivel ez sértené a különböző uniós intézmények előjogait, beleértve a Szerződésben meghatározott elszámoltathatósági és döntéshozatali eljárásokat.

E tekintetben fontos, hogy ne keverjük össze a Bizottságnak és a Tanácsnak tanácsot adó, uniós szinten létrehozott EKT szerepét a nemzeti szinten létrehozott nemzeti költségvetési tanácsok szerepével.

Nyilvánosak-e az EKT által hozott vélemények?

Az EKT-t létrehozó bizottsági határozat 24. cikkének (7) bekezdése értelmében a testület valamennyi jelentését és szakvéleményét közzé kell tenni.

Rendelkezik-e a megfelelő erőforrásokkal?

Az EKT és a Bizottság illetékes szervezeti egységei egyetértési megállapodást írtak alá, amelynek értelmében az EKT-t egy külön erre a célra létrehozott titkárság látja el a szükséges technikai és gyakorlati támogatással.

Mi a kapcsolat az EKT és a nemzeti költségvetési tanácsok között?

A kettes csomaghoz tartozó szabályok értelmében minden tagállamnak rendelkeznie kell egy nemzeti költségvetési tanáccsal. Ezek független szervek, amelyek a nemzeti költségvetési előírásoknak való megfelelést ellenőrzik az egyes tagállamokban.

Az EU/2011/85 tanácsi irányelv értelmében minden tagállamnak rendelkeznie kell egy nemzeti költségvetési tanáccsal. Ezek független szervek, amelyek a nemzeti költségvetési előírásoknak való megfelelést ellenőrzik az egyes tagállamokban, és elkészítik, illetve értékelik a tagállami költségvetés tervezéséhez szükséges makrogazdasági előrejelzéseket.

Az EKT nem avatkozik be a nemzeti költségvetési tanácsok munkájába: együttműködik velük, különösen a bevált gyakorlatok cseréjének és az uniós költségvetési szabályokkal kapcsolatos kérdések közös értelmezésének elősegítése terén. Ez az együttműködés mindkét fél számára előnyös, és megerősíti mind az EKT, mint a nemzeti költségvetési tanácsok pozícióját.