A digitális szerződésekre vonatkozó szabályok

Digitális szerződések Európa számára

Az online vásárlás gyors és olcsó megoldás lehet a fogyasztók számára. Ha azonban problémák merülnek fel, a fogyasztók gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket. 

E problémák megoldása érdekében az Európai Bizottság két fontos javaslatot fogadott el. Az egyik javaslat a digitálistartalom-szolgáltatásra (pl. streaming zeneszolgáltatás) vonatkozó szerződési szabályokkal foglalkozik, a másik javaslat az áruk online értékesítésére vonatkozó szerződési szabályokat érinti (ezek a szabályok alkalmazandók például egy fényképezőgép online vásárlásakor).

A két javaslatban a Bizottság egységes szabályozás bevezetését indítványozta mind a 28 uniós országban.

A jelenlegi helyzet

A digitális szerződésekre vonatkozó javaslatokat a Bizottság 2015 decemberében fogadta el, és a bennük foglaltakról most tárgyalnak a társjogalkotók.

A Tanács 2017. június 8-án álláspontot fogadott el a digitálistartalom-szolgáltatásra vonatkozó szerződési szabályokról szóló irányelvjavaslat témájában.

Az Európai Parlament folytatja munkáját mind a digitálistartalom-szolgáltatásra vonatkozó szerződési szabályokról szóló irányelvjavaslat (további információk a folyamatban lévő eljárásról), mind az áruk internetes és egyéb távértékesítésére vonatkozó szerződési szabályokról szóló irányelvjavaslat (további információk a folyamatban lévő eljárásról) tekintetében.

A Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások akkor kezdődnek majd meg, amikor mindkét intézmény elfogadta álláspontját.

Digitális tartalom vásárlása

Digitális tartalomnak minősülnek például a videók, zeneszámok, szoftverek vagy élő sportközvetítések. E termékek online vásárlásakor többek között a következő problémák merülhetnek fel:

• a vásárló készüléke nem tudja lejátszani a letöltött zeneszámokat;
• a megvásárolt szoftver hirtelen elromlik. 

Online vásárlás és értékesítés

Az áruk online értékesítése tekintetében az uniós országok között jogi különbségek is vannak, amelyek visszatartják a vállalkozásokat és a fogyasztókat attól, hogy másik uniós országban értékesítsenek, illetve vásároljanak termékeket. E különbségek között említhetők a fogyasztókat a hibás áru tekintetében megillető jogok.

Ma a vállalkozásoknak határokon átnyúló értékesítés esetén időt és pénzt kell fordítaniuk arra, hogy utánanézzenek a fogyasztói szerződésekre vonatkozó külföldi jogszabályoknak, és hogy hozzáigazítsák a szerződéseket ezekhez az előírásokhoz.

A fogyasztók online vásárlással kapcsolatos legfőbb aggályai a szerződéses jogok: mit tehetnek, ha nem kapják meg megrendelésüket, ha hibás vagy sérült terméket kapnak, vagy hogyan javíttathatják meg vagy cserélhetik ki a hibás terméket.

A digitális tartalom vásárlására vonatkozó szabályok összehangolása

A hibás digitális tartalom tekintetében nincsenek uniós szintű szabályok. Egyes uniós országok már megkezdték saját jogszabályaik kidolgozását ezen a területen. Célszerű lenne elkerülni, hogy 28 különböző szabályozás vonatkozzon az online értékesített digitális tartalmakra. 

Ahhoz, hogy valódi digitális egységes piac alakuljon ki, egységes szabályozásra van szükség, ami jogbiztonságot nyújt – ez segíti a vállalkozásokat abban, hogy tevékenységüket kiterjesszék külföldi piacokra, és növeli a fogyasztók bizalmát, hogy nyugodtan éljenek a digitális egységes piac előnyeivel.

A digitális tartalomnak minősülő termékekre vonatkozó szabályozás egységesítése csökkenteni fogja a kereskedők költségeit, és ezáltal ösztönözni fogja a határokon átnyúló terjeszkedést. A jövőben nem lesz szükség arra, hogy vállalkozások a szerződési jog különbségeivel foglalkozzanak minden olyan uniós országban, ahol termékeket szeretnének értékesíteni. A fogyasztók tudni fogják, mit várhatnak a digitális tartalom online vásárlásakor, és milyen jogok illetik meg őket, ha az általuk vásárolt termék hibás.

Tények és adatok

• Az emberek nem vásárolnak más országbeli weboldalakon, mert nem bíznak abban, hogy minden rendben lesz a vásárlással.
• Az elmúlt 12 hónapban legalább 70 millió fogyasztó ütközött problémába, amikor digitális tartalmat vásárolt online – és itt csak négy népszerű digitálistartalom-típusról (zene, vírusirtás, játékok és felhőtárhely-szolgáltatás) van szó.
• A panaszokat a problémával szembesülő fogyasztóknak mindössze 10%-a esetében orvosolták. Az ilyen megoldatlan problémák miatt az uniós fogyasztókat érő anyagi és nem anyagi kár összege becslések szerint 9–11 milliárd euróra tehető.
• A kereskedőket a jogi bonyolultság sokszor visszatartja a külföldi értékesítéstől. A digitálistartalom-szolgáltatásra vonatkozó szerződéseket országonként eltérő kategóriákba sorolják: egyes országokban adásvételi szerződéseknek, másokban szolgáltatási szerződéseknek vagy bérleti szerződéseknek minősülnek. Ennek következtében a fogyasztókat megillető jogorvoslati lehetőségek országonként eltérőek.
• Az uniós fogyasztók mindössze 15%-a vásárol más unós országból, ezzel szemben majdnem háromszor annyi (44%) vásárol az interneten a saját országában.
• Az EU kiskereskedőinek mindössze 12%-a értékesített a fogyasztók számára az interneten keresztül más uniós országokba, míg több mint háromszor annyi kereskedő (37%) értékesít termékeket online a saját országában.

A szabályok összehangolásának várható hatásai

A szerződési joggal kapcsolatos akadályok megszüntetése következtében a becslések szerint:

• legalább 122 ezer vállalkozás kezd majd az interneten értékesíteni más uniós országokba;
• 8–13 millió új fogyasztóval bővülhet a más uniós országokból interneten vásárlók köre;
• az EU GDP-je a jelenlegi szinthez képest 4 milliárd euróval fog növekedni;
• a megnövekedett verseny le fogja szorítani a fogyasztói árakat az EU egész területén. Ez növelni fogja a fogyasztói jólétet, és a becslések szerint a háztartások fogyasztását a jelenlegi szinthez képest 18 milliárd euróval fogja növelni.

Dokumentumok

• Hatásvizsgálat
• A hatásvizsgálat vezetői összefoglalója

• Közlemény
• Irányelv – Digitális tartalom
• Irányelv – Áruk

Tájékoztatók

Országspecifikus tájékoztatók