Legfontosabb információk:
- Az EU a leghatározottabban elítélte az Öböl-menti térségben elkövetett, megkülönböztetés nélküli támadásokat, és megerősítette szolidaritását az érintett országokkal.
- Az uniós tagállamok több mint 35 ezer uniós polgár biztonságos hazaszállításáról gondoskodtak – köztük több mint 13 ezer utasnak olyan repatriáló járattal sikerült hazajutnia, melynek megszervezését és elindítását az EU támogatta.
- Az EU 2026-ban összesen 458 millió eurónyi humanitárius segélyt nyújt Palesztinának, Libanonnak, Szíriának, Jordániának és Egyiptomnak.
Az Európai Unió törekszik a Közel-Keleten kialakult összetett válságok, többek között a közelmúltbeli iráni események kezelésére. Több fronton is fellép, a polgárok evakuálásától és a humanitárius támogatás nyújtásától kezdve a diplomáciai szerepvállaláson és a dezeszkaláció elősegítésén át a további konfliktusok megelőzéséig.
Az iráni konfliktus
Az EU egyértelműen elítélte Irán megkülönböztetés nélkül indított támadásait. Az EU 2026. február 28-a óta állandó kapcsolatban áll közel-keleti és európai vezetőkkel, szolidaritást vállal az Irán által megtámadott országokkal, és támogatja az iráni nép demokratikus törekvéseit.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Kaja Kallas főképviselő/alelnök újólag megerősítették az EU regionális stabilitás iránti elkötelezettségét, és valamennyi felet
- azonnali dezeszkalációra és maximális önmérsékletre,
- a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra védelmére,
- és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának teljes körű tiszteletben tartására szólították fel.
Az uniós álláspontot az Európai Tanács a 2026. március 19-i következtetéseiben is megismételte. A következtetésekben mind a 27 vezető elítélte Irán támadásait, azonnali tűzszünetet sürgetett, és moratóriumot szorgalmazott az energetikai és vízügyi létesítmények elleni csapások vonatkozásában.
Ursula von der Leyen és António Costa elnök – más vezetőkkel együtt – üdvözölte a kéthetes tűzszünet létrejöttét, és arra sürgette a két felet, hogy tárgyaljanak a háború gyors és tartós befejezéséről.
A legfontosabb diplomáciai szerepvállalások
- 2026. február 28.
Ursula von der Leyen elnök és António Costa elnök újólag megerősítette az EU elkötelezettségét a regionális stabilitás, a nukleáris biztonság és a diplomáciai erőfeszítések mellett, és felszólította valamennyi felet, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, és tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot.
- 2026. március 05.
Kaja Kallas főképviselő/alelnök összehívta a közös EU–Öböl-menti Együttműködési Tanács miniszteri találkozóját.
- 2026. március 09.
Ursula von der Leyen elnök és António Costa elnök tárgyalt Jordánia, Egyiptom, Bahrein, Libanon, Szíria, Törökország, Örményország, Irak, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Omán vezetőivel.
Hangsúlyozták az EU szolidaritását a régióval, elítélték a támadásokat, és támogatták a feszültségek enyhítésére, a polgári lakosság védelmére és az energiabiztonság megőrzésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket. - 2026. március 18.
Ursula von der Leyen elnök találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral, hogy megvitassák a közel-keleti háború következményeit, valamint a nemzetközi jog és a többoldalú együttműködés fenntartásának módozatait.
- 2026. április 17.
Ursula von der Leyen elnök részt vett a hajóforgalom Hormuzi-szorosban való teljes és végleges helyreállításáról szóló videokonferencián.
Segítség az uniós polgároknak
A régióban élő európai polgárok biztonsága az EU első számú prioritása. Az EU gyorsan fellépett annak érdekében, hogy segítse a konfliktus miatt a Közel-Keleten rekedt polgárokat a biztonságos hazatérésben. Több mint 35 ezer uniós polgárt sikerült biztonságosan hazajuttatni a térségből, további több tízezren pedig kereskedelmi járatokon tudtak elutazni.
Az Európai Bizottság Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja támogatta a tagállamokat a repatriáló járatok megszervezésében. Az uniós polgári védelmi mechanizmusnak köszönhetően:
Tengeri védelmi és energiaügyi intézkedések
Az Uniónak két haditengerészeti művelete hivatott arra, hogy az indiai-óceáni, illetve a vörös-tengeri útvonalakat biztonságossá tegye: az EUNAVFOR Atalanta és az EUNAVFOR Aspides.
Jelenleg nincs közvetlenül fenyegető ellátásbiztonsági probléma. Az ellátás diverzifikálására, a tartalékok képzésére és a konnektivitás javítására irányuló intézkedéseknek köszönhetően Európa energiarendszere jól felkészült és ellenálló.
Európa azonban továbbra is ki van téve a globális áringadozásoknak. Erre reagálva az Európai Bizottság ideiglenes és célzott intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy azonnali segítséget nyújtson, miközben előmozdítja a strukturális reformokat a villamosenergia-árazás kulcsfontosságú elemeiben. Ezek az intézkedések magukban foglalják az állami támogatás kiterjesztését, a hálózat hatékonyságának javítását, a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó villamosenergia-adók csökkentését és a kibocsátáskereskedelmi rendszer korszerűsítését.
Humanitárius segítségnyújtás
A libanoni humanitárius helyzet romlásával az EU azonnal további sürgősségi segélyt mozgósított, többek között élelmiszert, egészségügyi felszerelést, menedékhelyet, szabadidős és téli ruházati készleteket. Ezeket humanitárius partnerek, például az Élelmezési Világprogram és az UNICEF szállítja a helyszínre.
Az EU már 110 millió eurót nyújtott Libanonnak, és most további támogatást mozgósít a 2024–2027-es időszakra szóló 1 milliárd euró összegű csomagja keretében a legsürgetőbb helyszíni szükségletek kielégítésére. Ennek keretében 100 ezer kiszolgáltatott háztartásnak nyújt készpénzsegélyt, támogatja a válságban lévő oktatást és szükséghelyzeti intézkedésekkel segíti az alapvető egészségügyi ellátás biztosítását.
Az EU válasza az izraeli-palesztin konfliktusra
Az EU elítélte a Hamász által 2023. október 7-én Izrael-szerte elkövetett erőszakos és megkülönböztetés nélküli támadásokat, és megerősítette Izraellel való szolidaritását, hangsúlyozva az önvédelemhez való jogát a nemzetközi humanitárius jog keretein belül. Az EU ismételten hangsúlyozta, hogy a polgári lakosságot mindenkor meg kell védeni, és aggodalmát fejezte ki a gázai izraeli katonai műveletek és a Gázába való bejutás nehezítettsége miatt az övezetben jelentkező humanitárius problémák miatt.
Az EU üdvözölte a 2025. októberi tűzszünetet és a túszok szabadon bocsátását, és felszólította az összes felet a megállapodás teljes körű végrehajtására, beleértve Izrael Gázából való kivonulását és a humanitárius segítség akadálytalan célba juttatását. Az EU sürgette a nemzetközi érdekelt feleket, hogy fokozzák a kétállami megoldásra irányuló erőfeszítéseiket. Ennek keretében Izrael és a majdani palesztin állam békében élne egymás mellett biztonságos és elismert határokon belül. Az EU aggodalmát fejezte ki a Gázában továbbra is fennálló katasztrofális humanitárius helyzet miatt, és felszólította Izraelt, hogy tegye lehetővé a humanitárius segély azonnali és akadálytalan célba juttatását és folyamatos elosztását.
A palesztin népnek nyújtott uniós humanitárius segítség
Az EU több mint 1,25 milliárd euró összegű humanitárius segélyt nyújtott Palesztinának, és ezzel immár több mint két évtizede a palesztin nép legnagyobb nemzetközi támogatója: csak 2023 októbere óta több mint 670 millió euró segélyt küldött az országba. E segélyek egy részét az uniós humanitárius légihídon keresztül juttatták célba, amely azóta több mint 5600 tonnányi alapvető készletet szállított 86 járattal.
Az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül az EU a ciprusi tengeri folyosón keresztül is segítséget nyújt: Cipruson uniós logisztikai központot hoztak létre, amely az uniós tagállamokból Gázába irányítja a segélyeket. 2024. óta 475 orvosi kezelést igénylő pácienst és 1 328 hozzátartozót evakuáltunk az EU-ba ápolási céllal.
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 14 július 2026