Ugrás a fő tartalomra
Az Európai Bizottság logója
hu
Európai Bizottság

Kapcsolatok az európai ombudsmannal

Az európai ombudsman az uniós intézmények vagy más uniós szervek vélt hivatali visszásságaival kapcsolatos panaszok fogadására és kivizsgálására jogosult.

Az európai ombudsman és a Bizottság

Az ombudsman 2022-ben 348 vizsgálatot indított (valamivel többet a 2021. évi 338 vizsgálatnál); ezek közül 197 érintette a Bizottságot (ez a szám az előző évben 210 volt).

Az ombudsman vizsgálatainak célkeresztjében továbbra is elsősorban a Bizottság áll: az ügyek 57,1 százaléka érintette intézményünket (2021-ben 56,8 százaléka), mivel elsősorban a Bizottság áll közvetlen kapcsolatban a polgárokkal.

Éves átlagban a Bizottság az európai ombudsman javaslatainak (megoldást kínáló vagy jobbító célú javaslatainak, illetve ajánlásainak) mintegy háromnegyedével egyetért.

A 2022-ben lezárt 330 ombudsmani vizsgálatból 152-t rendeztek az intézmények, illetve sikerült vagy részben sikerült ezekben az esetekben megoldásokat találni, vagy elfogadni a jobbító célú javaslatokat. 122 esetben nem tártak fel hivatali visszásságot, 42 esetben nem volt szükség további vizsgálatra, és csak 15 esetben (a vizsgálatok 4,5%-ában) állapítottak meg hivatali visszásságot.

2022-ben 152 ügyet (46,1%) az intézmények rendeztek, vagy sikerült azokra megoldásokat találni. 122 vizsgálat során (37%) végül nem állapítottak meg hivatali visszásságot. 42 ügyben (12,7%) nem volt szükség további vizsgálatra. 15 esetben állapítottak meg hivatali visszásságot. 4 ügyet (1,2%) a Bíróság tárgyalt. Egyetlen esetben pedig (0,3%) elutasították a megoldást.

2022-ben az ügyek 95,5%-a azzal a megállapítással zárult, hogy nem történt hivatali visszásság – vagy azért, mert tényleg nem történt, vagy azért, mert sikerült kielégítően rendezni az ügyet.

Célunk a jó közigazgatás

A Bizottság arra törekszik, hogy az uniós közigazgatás, azaz az uniós intézmények működése maradéktalanul megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. Az ombudsman a Bizottságot érintő ügyekben gondos vizsgálatot követően így általában azt állapítja meg, hogy nem történt hivatali visszásság.

Amennyiben az ombudsman mégis ajánlásokkal, megoldási javaslatokkal vagy tanácsokkal él, a Bizottság többnyire elfogadja azokat.

Bizonyos esetekben azonban a Bizottság a közérdekkel kapcsolatos okokból nem tudja követni az ajánlásokat, vagy pedig nem áll szándékában elfogadni őket, mert nem ért egyet velük. Ha ez a helyzet, az indokokat kellően ismerteti.

Legfrissebb hírek:

A legutóbbi, 2023 májusában kiadott éves jelentésében az ombudsman megemlít néhány kiemelt ügyet, amely a Bizottságot érinti.

  • Az ombudsman vizsgálatot indított annak szavatolása érdekében, hogy a Bizottság biztosítsa az érdekek kiegyensúlyozott képviseletét az EU közös agrárpolitikájával (KAP) kapcsolatban, és arra bátorította a Bizottságot, hogy proaktív módon tegyen közzé több információt az új KAP végrehajtására irányuló nemzeti tervekről, és hogy a Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága találkozzon több, nem mezőgazdasági ágazati képviselővel.
  • Vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy a Bizottság hogyan biztosítja a dohányiparral való átlátható együttműködését a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezmény tükrében. (A vizsgálat kiterjedt az ülések írásos jegyzőkönyveinek és a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kérdéseknek az áttekintésére.)
  • A BlackRockkal kapcsolatos vizsgálatát követően az ombudsman üdvözölte a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy szakmai összeférhetetlenség esetén utasítsák el az ajánlattevőket.
  • Egy vizsgálat a „forgóajtó-jelenséggel”, vagyis azzal foglalkozott, hogy a Bizottság hogyan kezeli volt munkatársainak magánszektorbeli szerepvállalását. Az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy ideiglenesen tiltsa meg a foglalkoztatást azokban az esetekben, amikor a kockázatokat nem lehet ellensúlyozni, vagy nem lehet korlátozásokat érvényesíteni. Arra is felkérte a Bizottságot, hogy gyorsabban tegye közzé a volt munkatársak új tevékenységeire vonatkozó határozatokat.
  • Az ombudsman nyilvános konzultációt indított az uniós környezetvédelmi döntéshozatal átláthatóságáról (és 2023-ban intézkedéseket hoz a konzultáció eredménye alapján).
  • A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel (RRF) összefüggésben megkérdezte a Bizottságot, hogy miként fogja biztosítani az elszámoltathatóságot a helyreállítási alaphoz kapcsolódó kiadások terén, hogy a nyilvánosság számára könnyen átlátható legyen, mely projekteket finanszírozzák, és hogy azok elérték-e az ígért mérföldköveket. Az ombudsmanhoz panaszok érkeztek a Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország és Dánia helyreállítási terveivel kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása miatt is. Elemzéseiben az ombudsman hangsúlyozta, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fontossága miatt magas szintű átláthatósági normáknak kell megfelelni.
  • Gyakorlati ajánlásokat tett közzé az uniós közigazgatás számára a munkával kapcsolatos szöveges és azonnali üzenetek rögzítésére vonatkozóan. Az ajánlások szerint a munkával kapcsolatos szöveges és azonnali üzeneteket uniós dokumentumként kell elismerni, az ilyen üzenetek könnyű visszakeresését lehetővé tevő technológiai megoldásokat kell bevezetni, és a munkatársaknak egyértelmű iránymutatással kell rendelkezniük az ilyen üzenetek nyilvántartására vonatkozóan. Az ombudsman megjegyezte, hogy válaszul a Bizottság további iránymutatást fog kiadni a modern kommunikációs eszközök, például a szöveges üzenetek kezeléséről.
  • Tekintettel arra, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozása egyre több késedelmet szenved, az ombudsman ez ügyben is vizsgálódott: arra keresett választ, hogy a Bizottságnak mennyi időre van szüksége a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezeléséhez.
  • Az ombudsman bírálta, hogy a Bizottság késedelmesen hozta létre a horvát hatóságok határigazgatási műveleteinek nyomonkövetési mechanizmusát. Felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson naprakész tájékoztatást az ellenőrzési mechanizmus működéséről, valamint arról, hogy az független és hatékony-e. Arra is felkérte a Bizottságot, hogy 2023 elejéig számoljon be azokról a lépéseiről, amelyeket annak érdekében tett, hogy megerősítse az alapvető jogok tiszteletben tartását az uniós forrásokban részesülő horvát határműveletek végrehajtása során.
  • Megállapította, hogy a Bizottság előzetesen nem mérte fel kellő mértékben az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért által finanszírozott, potenciális felügyeleti képességekkel rendelkező projektek lehetséges emberi jogi hatásait. Azt kérte, hogy a jövőben minden egyes projektet emberi jogi szempontból is értékeljenek.
  • Pontosítás iránti kérelmet nyújtott be a mesterséges intelligenciának az uniós intézmények és országok közigazgatására gyakorolt hatásáról. Arról, hogy a Bizottság hogyan teszi elérhetővé a biztosok és az önálló vállalkozók szervezetei közötti találkozókra vonatkozó információkat, hogyan biztosítja az emberi jogok tiszteletben tartását a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban, valamint hogyan nyújt tájékoztatást a sikertelen ajánlatokról az ajánlati és a pályázati felhívások keretében.

Az európai ombudsman díja a jó közigazgatásért

Ezzel a díjjal az ombudsman az uniós intézmények, ügynökségek és egyéb szervek azon kezdeményezéseit, projektjeit és egyéb tevékenységeit kívánja elismerni, amelyek látható és közvetlen pozitív hatást gyakorolnak az emberek életére Európában és azon túl. Az Európai Bizottság több ízben is elnyerte e díjat.

További információk:

Jogi hivatkozások

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés:

Az Európai Unió Alapjogi Chartája:

  • Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke biztosítja a megfelelő ügyintézéshez való jogot: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék.”
  • Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 43. cikke értelmében „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak – kivéve az igazságszolgáltatási hatás­körében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén.”

Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről

Az európai ombudsman jelentései

A személyes adatok kezelése

Kapcsolódó linkek