Ugrás a fő tartalomra
Az Európai Bizottság logója
Európai Bizottság

Miért van szükség a Chartára?

Információk az EU Alapjogi Chartájáról, a dokumentum tartalmáról, valamint a Charta és az emberi jogok európai egyezménye közötti kapcsolatról

Háttér-információk

Az EU az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság pilléreire épül. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke kimondja: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”

Ezek az értékek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és iránymutatásul szolgálnak az EU belső és külső tevékenységeihez.

Az EU fellépése ezen a területen az uniós szerződéseken és az Európai Unió Alapjogi Chartáján alapul – ez utóbbi ugyanolyan értékkel bír, mint a Szerződések. A Charta rögzíti azokat az alapvető jogokat, amelyek mindenkit megilletnek az EU-ban. Ez a dokumentum korszerű és átfogó jogi eszköz, amely védi és előmozdítja az emberi jogokat és szabadságokat a társadalmi változások, a társadalmi haladás, valamint a tudományos és technológiai fejlemények fényében.

A Charta a nemzeti és nemzetközi alapjogvédelmi rendszerekkel – többek között az emberi jogok európai egyezményével – együtt alkalmazandó.

    A dokumentum tartalma

    A Charta a következő hat cím alatt fejti ki a benne foglalt jogokat és szabadságokat:

    • Méltóság;
    • Szabadságok;
    • Egyenlőség;
    • Szolidaritás;
    • A polgárok jogai;
    • Igazságszolgáltatás.

    A Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatálybalépésével a Charta az EU számára jogilag kötelező erejűvé vált.

    Annak érdekében, hogy tükrözze modern társadalmunkat, a Charta „harmadik generációs” alapjogokat is rögzít, így például a következőkhöz fűződő jogokat:

    • adatvédelem,
    • bioetikai garanciák,
    • átlátható közigazgatás.

    Gyermekjogok

    A gyermekek jogainak előmozdítása és védelme az EU két rendkívül fontos célja, amelyekre a Lisszaboni Szerződés további hangsúlyt helyezett.

    A gyermek jogainak rögzítésével a Charta:

    • elismeri, hogy a gyermekeket közvetlenül vagy közvetve érintő uniós politikákat a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevételével kell kialakítani, végrehajtani és nyomon követni,

    • garantálja a gyermekek jólétéhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogot, valamint

    • elismeri, hogy a gyermekeket óvni kell a bántalmazástól, az elhanyagolástól és jogaik megsértésétől, valamint a jólétüket veszélyeztető helyzetektől.

    A Charta végrehajtásával összhangban az Európai Bizottság támogatja a rasszizmus, az idegengyűlölet és a homofóbia elleni küzdelmet, továbbá a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét.

    Az emberi jogokról szóló egyezmény

    A Charta összhangban áll az emberi jogok európai egyezményével is. Azok a Chartában található jogok, melyek az egyezményből származnak, ugyanazzal a jelentéssel és hatállyal bírnak mindkét dokumentumban.

    A Charta azzal is erősíti az alapvető jogok védelmét, hogy a polgárok számára láthatóbbá és egyértelműbbé teszi azokat.

    Az Európai Bizottság 2010-ben elfogadott egy stratégiát a Chartában foglalt jogok és szabadságok hatékony végrehajtásának nyomon követésére és biztosítására.