A versenyképes gazdaság elengedhetetlen Európa virágzásához, a jóléthez, a minőségi munkahelyekhez, a közszolgáltatások finanszírozásához, valamint szociális modellünk és függetlenségünk támogatásához.
Európa globális vezető szerepet tölt be a korszerű gyártás és a tiszta technológiák terén, világszínvonalú egyetemeknek és kutatóintézeteknek ad otthont, és a jelentős gazdaság kereskedelmi partnerségek legnagyobb hálózatával rendelkezik. Növekedését azonban korlátozza a piacok széttagoltsága, a magas energiaköltségek, a szakemberhiány és a szabályozás összetettsége.
Arra összpontosítunk, hogy ezeket a problémákat kezeljük, mégpedig az alábbiak segítségével:
- kiteljesítjük az egységes piacot
- megerősítjük a stratégiai iparágakat
- saját termelésű tiszta energia segítségével csökkentjük az energiaköltségeket
- és az európai szociális modellel összhangban fejlesztjük a versenyképességet
Erősebb egységes piac – a polgárok és a vállalkozások javára
A 450 millió fogyasztót számláló egységes piac az európai növekedés és versenyképesség motorja. A fennmaradó belső akadályok felszámolása és ezáltal az egységes piac kiteljesítése elengedhetetlen Európa függetlensége szempontjából, és egyben a legfontosabb célkitűzésünk.
A szabályok egyszerűsítése
A szükségtelen bürokrácia csökkentése révén megkönnyítjük az egységes piacon való működést. Mindeddig már 12 egyszerűsítési csomagot, illetve számos egyszerűsítési intézkedést terjesztettünk elő a különböző ágazatokban, a gépjárműipartól a vegyiparig.
Együttműködünk a Parlamenttel és a Tanáccsal az egyszerűsítési menetrend további megvalósítása érdekében, hogy a vállalatok több erőforrással rendelkezzenek az innovációhoz, a növekedéshez és a minőségi munkahelyek létrehozásához.
A javasolt egyszerűsítési intézkedések adminisztratív költségekben mérve várhatóan évente legalább nettó 17 milliárd euró összegű megtakarítást eredményeznek majd az európai vállalkozások számára.
Célul tűztük ki, hogy minden vállalkozás esetében legalább 25%‑kal, a kis- és középvállalkozások esetében pedig legalább 35%‑kal csökkentjük az adminisztratív terheket.
A széttagoltság csökkentése révén tudjuk a leggyorsabban fokozni a versenyképességet, és elérni, hogy Európa valóban független legyen. Mit tettünk eddig ennek érdekében?
Előterjesztettük a versenyképességi iránytűben meghatározott kezdeményezések többségét, most pedig a megvalósításra helyezzük a hangsúlyt.
Megállapodtunk a Parlamenttel és a Tanáccsal az „Egy Európa, egy piac” ütemtervről, amelynek célja, hogy 2027 végéig előrelépést érjünk el a kulcsfontosságú reformok terén – már most is jelentős előrehaladást tettünk.
Az EU Inc.: egységes európai részvénytársasági keret
Az egységes szabályozás hiányának leginkább az európai vállalkozók és innovatív vállalkozások látják kárát. Egyetlen piac helyett 27 jogrendszer és több mint 60 társasági forma között kell eligazodniuk. Előterjesztettük az EU Inc. kezdeményezést, hogy vállalkozásaink részesülhessenek a ténylegesen egységes piac előnyeiből.
Szöveges változat
EU Inc. – új harmonizált társasági jogi rendszer
- Gyors és olcsó – regisztráció 48 órán belül. Legfeljebb 100 eurós költség.
- Egyszerű – teljes mértékben digitális. Egyszeri információszolgáltatás. Központi uniós céginformációs nyilvántartás.
- Alacsony kockázatú – egyszerűsített és digitális fizetésképtelenségi eljárás az induló innovatív vállalkozások számára.
- Vonzó a befektetők számára – egyszerű részvényátruházás és tőzsdei hozzáférés.
- Vonzó a munkavállalók számára – könnyebb hozzáférés a munkavállalói részvényopciókhoz.
- Erős garanciák – továbbra is erős szabályok védik a munkavállalókat.
Innovatív Unió – A jövő iparágainak vezető szereplője
Európa gyökeres technológiai és ipari átalakuláson megy keresztül. A mesterséges intelligenciától és a kvantumtechnológiától kezdve a tiszta technológiákon át a biotechnológiáig globális verseny folyik a jövőbeli jólétet és erőviszonyokat meghatározó iparágak alakítása terén. Ahhoz, hogy Európa továbbra is függetlenül léphessen fel és versenyképes maradhasson, biztosítani kell, hogy e technológiáknak ne csak az alkalmazására, hanem a tervezésére, fejlesztésére és gyártására is Európában kerüljön sor.
Európa világelső ipari és technológiai vállalatokkal, élvonalbeli kutatással, növekvő számú induló innovatív vállalkozással és magasan képzett munkaerővel rendelkezik. A következőket kell tennünk:
jobban ki kell használnunk ezeket az adottságokat, hogy segítsük a vállalkozások elindítását, növekedését és globális bajnokokká válását.
meg kell erősítenünk az európai technológiák és tiszta termékek iránti keresletet a beruházások vonzása érdekében.
Az ipar felgyorsításáról szóló jogszabály
2026 márciusában előterjesztettük az ipar felgyorsításáról szóló jogszabályt annak érdekében, hogy
A jogszabály célja, hogy a gyártás uniós GDP-n belüli arányát a 2024. évi 14,3%‑ról 2035-re 20%‑ra növelje.
A tiszta és innovatív európai termékek iránti nagyobb kereslet biztosítja a vállalkozások számára az Európán belüli beruházásokhoz és növekedéshez szükséges biztonságot.
A hagyományos iparágak támogatása és dekarbonizációjuk elősegítése
Az olyan iparágak, mint az energiaszektor, a vegyipar és az acélgyártás egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve a magas energiaköltségek, a fokozott globális verseny és a külföldi versenytársaknak nyújtott támogatások okozta piaci torzulások miatt.
Fontos, hogy Európa ne csak az innováció kontinense legyen, hanem egy olyan kontinens is, amely épít és termel. Ennek érdekében:
Mesterséges intelligencia (MI) és digitális technológia
Európa jövőbeli sikerének előfeltétele, hogy vezető szerepet töltsön be a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia terén, és ezt élénk ipari tevékenység támogassa. A következő innovációs hullámot az fogja meghatározni, hogy a digitális képességeket hogyan tudjuk a fizikai világban alkalmazni. Az értékteremtés érdekében a technológiákat – így a mesterséges intelligenciát – össze kell kapcsolni azokkal a fizikai rendszerekkel, amelynek javítására hivatottak.
a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére vonatkozó stratégiával támogatjuk az európai ipart a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú ágazatokba való bevezetésében az egészségügytől a korszerű gyártásig és a gyógyszerekig;
kialakítjuk a globális versenyhez szükséges infrastruktúrát: 19 MI-gyár kiépítése már folyamatban van, és 2026 júliusában közzétettük az első európai MI-gigagyárakra vonatkozó pályázati felhívást is, hogy bővíteni lehessen az élvonalbeli MI-modellek tanításához és a nagy léptékű innováció támogatásához szükséges számítástechnikai kapacitást;
a digitális omnibusz csomag révén egyszerűsítjük a szabályokat, így Európa vonzóbb hellyé válik az innováció és a beruházók számára;
a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló uniós rendelet révén megerősítjük Európa szuverenitását és versenyképességét a felhő és a mesterséges intelligencia ökoszisztémájában.
A technológiai vezető szerep emellett szükségessé teszi a kritikus inputokhoz való megbízható hozzáférést. Ezért
Szöveges változat
Az európai technológiai szuverenitási csomag
A technológiai szuverenitási csomag Európa versenyképességét, stratégiai autonómiáját és geoökonómiai pozícióját hivatott megerősíteni.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Az európai ipari kapacitás és autonómia növelése az ellátási lánc egészében.
- A választék növelése a végfelhasználók számára.
- A digitális technológiák kínálatának biztosítása.
- A kritikus technológiák, infrastruktúrák, szolgáltatások és adatok fejlesztése, ellenőrzése és bővítése.
- A kulcsfontosságú stratégiai technológiákra vonatkozó szabványok meghatározása.
A csomag a következőket tartalmazza:
- Csiprendelet 2.0
- A felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló uniós rendelet
- A nyílt forráskódra vonatkozó uniós stratégia
- Az energiaágazatbeli digitalizációra és mesterségesintelligencia-használatra vonatkozó stratégiai ütemterv
Az energiafüggetlenség megvalósítása
Mivel Európa ebben az évtizedben már második alkalommal szembesült globális energiasokkhatással, minden eddiginél egyértelműbb, hogy energiafüggetlenségre van szükség.
Az eszkalálódó közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása a globális olaj- és gázárak meredek emelkedéséhez vezetett, ami közel 50 milliárd euró többletköltséget okozott Európának, és megmutatta, hogy a határainkon túli geopolitikai instabilitás hogyan válhat az európai családokat és vállalkozásokat sújtó gazdasági nehézséggé.
Az elmúlt években az EU jelentős lépéseket tett a tiszta energiára való átállás felgyorsítása, a kibocsátások csökkentése és az ingadozó energiapiacoknak való kitettség mérséklése érdekében. Ezek az erőfeszítések azt eredményezték, hogy Európát a korábbiaknál felkészültebben érte a mostani válság.
AccelerateEU
2026 áprilisában mutattuk be az AccelerateEU elnevezésű intézkedéscsomagot, amelynek célja:
Az intézkedéscsomag a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és az energiaigényes iparágaknak nyújtott rövid távú támogatást olyan strukturális intézkedésekkel ötvözi, amelyek célja az ingadozó fosszilistüzelőanyag-piacoktól való függőség csökkentése.
A megújuló energiaforrások részaránya Európa villamosenergia-szerkezetében a 2021. évi 36%‑ról 2025‑re 47%‑ra nőtt. Csak a napenergia gyors bővülésének köszönhetően a becslések szerint naponta mintegy 110 millió eurót sikerült megtakarítani a Hormuzi-szorosnál kialakult válság idején a szükségtelenné vált gázimport kiváltásával.
Fel kell gyorsítanunk a villamosítást is, hogy a közlekedés, a fűtés és az ipari folyamatok tiszta európai villamos energiával működjenek, ne pedig importált fosszilis tüzelőanyagokkal. 2026 júliusában villamosítási cselekvési tervet dolgoztunk ki annak érdekében, hogy Európa legyen az első „elektromos meghajtású” kontinens.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS)
Az energetikai átálláshoz megfelelő piaci ösztönzőkre is szükség van, ezért kezdeményeztük az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) felülvizsgálatát.
Szöveges változat
Az EU ETS és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás
Az ETS 2005-ös bevezetése óta
- az érintett ágazatokban 50%-kal csökkent az üvegházhatásúgáz-kibocsátás,
- a rendszer több mint 280 milliárd eurót generált, amelyet az innovációba, a korszerűsítésbe és az ipari dekarbonizációba forgattunk vissza.
Az EU gazdasága tovább növekszik
Uniós szinten ezeket a bevételeket visszaforgatjuk a tiszta innovációba és az ipari átalakulásba.
A későbbiekben a tagállamoknak az ETS-ből származó nemzeti bevételeik 50%‑át az ETS-ágazatok dekarbonizációjára kell fordítaniuk. Ez hozzájárul annak biztosításához, hogy az európai ipartól származó bevételeket visszaforgassák az európai vállalkozások támogatására, segítve őket a jövő tiszta iparágainak kiépítésében.
Mezőgazdaság
Az európai mezőgazdasági termelők alapvető szerepet játszanak jólétünk és önállóságunk szempontjából. Biztosítják a biztonságos és jó minőségű élelmiszerekkel való megbízható ellátást, munkahelyek millióit támogatják az agrár-élelmiszeripari ágazatban, és fenntartják az európai identitás részét képező vidéki közösségeket és tájakat.
Mivel a gazdálkodók egyre fokozódó nyomással szembesülnek, amelyek a növekvő inputköltségekre, a globális versenyre, valamint az éghajlatváltozás és a geopolitikai kihívások egyre jelentősebb hatásaira vezethetők vissza, a következők révén támogatjuk őket:
a mezőgazdaság generációs megújulására vonatkozó stratégia révén fokoztuk a támogatásunkat – a stratégia célja a fiatal és új mezőgazdasági termelők számának megkétszerezése 2040-re;
tovább egyszerűsítettük a közös agrárpolitikát, csökkentve az adminisztratív terheket és megkönnyítve a támogatáshoz való hozzáférést;
új szabályok révén megerősítettük a gazdálkodók pozícióját az élelmiszer-ellátási láncban, és biztosítottuk, hogy méltányosabban részesedjenek az általuk létrehozott értékből;
műtrágyákra vonatkozó cselekvési tervet terjesztettünk elő, hogy biztosítsuk a megfizethető árú műtrágyákhoz való hozzáférést, megerősítsük a belföldi termelést, növeljük a gazdasági biztonságot és megszilárdítsuk függetlenségünket. 540 millió eurót mozgósítottunk – amely a tagállamok hozzájárulásával akár 1,5 milliárd euróra is növelhető –, hogy pénzügyi támogatást nyújtsunk a mezőgazdasági termelők műtrágyabeszerzéseihez;
állattenyésztési stratégiát fogadtunk el az élelmezésbiztonság megerősítése, a vidéki közösségek támogatása és a reziliensebb mezőgazdasági rendszerhez való hozzájárulás érdekében;
fehérjeforrásokra vonatkozó tervet dolgoztunk ki az EU-ban előállított fehérjék termelésének és felhasználásának növelésére.
A polgárok szerepvállalásának növelése és szociális modellünk megerősítése
A versenyképesség teremti meg polgáraink jólétének alapját, és ez biztosítja szociális modellünk fenntarthatóságát. A versenyképesség javítását célzó törekvéseink Európa egyedülálló szociális modelljére, valamint a munkavállalók és a munkáltatók közötti szociális párbeszéd erős hagyományára épülnek. Emellett abban is segítjük az embereket, hogy megszerezzék a versenyképesebb globális gazdaságban való boldoguláshoz szükséges készségeket.
A geopolitikai feszültségek és a technológiai változások közepette azonban sok európai aggódik amiatt, hogy merre tart a mesterséges intelligencia, és milyen hatásai lesznek, hiszen sok vállalat már most szerkezetátalakításon megy keresztül, és minden iparág intenzív globális versennyel néz szembe. Európának az élére kell állnia ennek a mély és gyors változásnak, ugyanakkor biztosítania kell, hogy senki se maradjon le.
A készségek uniója
A készségek a versenyképességünk és az emberek biztonságérzete szempontjából is központi szerepet játszanak. A készségek uniójának célja, hogy olyan képességekkel vértezze fel az európaiakat, amelyekkel sikeresek lehetnek a változó gazdaság környezetben.
- több mint10.00millió embervett részt továbbképzési és átképzési kezdeményezésekben 2020 óta
- 3.90millió embervett részt ilyen kezdeményezésekben csak 2025-ben
A készséggarancia segítségével támogatni fogjuk a munkavállalókat abban, hogy a mélyreható átalakuláson áteső ágazatokból olyan növekvő, stratégiai jelentőségű ágazatokba váltsanak, ahol munkaerőhiány tapasztalható. Ez a következőket jelenti:
több beruházás a továbbképzésbe és az átképzésbe
a vállalkozások támogatása abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával párhuzamosan a munkaköröket is kiigazítsák
Mindezek mellett azon dolgozunk, hogy Európa jobban tudja hasznosítani tehetséges és szorgalmas polgárainak képességeit. A szabad mozgás Uniónk egyik legnagyobb erőssége, a munkavállalók azonban még mindig szükségtelen akadályokkal szembesülnek, amikor más tagállamban vállalnak munkát. Ilyenek akadályok lehetnek például:
A küszöbön álló, a méltányos munkaerő-mobilitásról szóló csomag célja, hogy felszámolja a szükségtelen akadályokat, és megkönnyítse az emberek számára, hogy a tudásukat ott hasznosítsák, ahol arra a legnagyobb szükség van.
Minőségi munkahelyek
A versenyképesség egyik záloga a minőségi munkahely. A minőségi munkahelyek növelik a termelékenységet, vonzzák a tehetségeket, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa olyan képzett munkaerővel rendelkezzen, amelyre a globális versenyben való helytálláshoz szüksége van. A Bizottság ezért a szociális partnerekkel együtt kidolgozta a minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemtervet a méltányos bérek, a jó munkafeltételek, a szigorú egészségügyi és biztonsági normák, valamint a munkahelyek és az ágazatok közötti zökkenőmentesebb átmenet támogatása érdekében.
Ez az oldal az elmúlt évben elért eredmények közül csak néhányat sorol fel.
További információkért töltse le a brosúrát (PDF).
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 11 szeptember 2026