Európa függetlensége a szabadságjogaink védelmén múlik. A szabad döntésen. A szólás szabadságán. A szabad mozgáson. A szabad választásokon. A szabad szerelmen. A vallásszabadságon. Azon, hogy szabadon élünk az egyenlőség Uniójában.
Egy valóban inkluzív, befogadó társadalomban mindenki megvalósíthatja önmagát és kamatoztathatja a képességeit. A Bizottság ezért minden tevékenysége során kiemelt hangsúlyt fektet az egyenlőségre. Olyan egyenlőségközpontú Unió kiépítésén fáradozik, ahol senki sincs kitéve hátrányos megkülönböztetésnek.
E cél érdekében a Bizottság egyenlőségi stratégiák átfogó csomagját fogadta el, hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy – tekintet nélkül a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló különbségekre – mindenki diszkriminációtól mentesen élhessen, megvalósíthassa önmagát és vezető szerepet vállalhasson a társadalomban. E stratégiák közé tartoznak a következők:
- az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiák (2026–2030 és 2020–2025);
- a nemi esélyegyenlőségi stratégiák (2026–2030 és 2020–2025);
- a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030);
- az EU rasszizmus elleni cselekvési terve (2020–2025);
- az EU rasszizmus elleni stratégiája (2026–2030);
- a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer (2020–2030).
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy önmaga legyen
Az uniós jog tilt mindenfajta (például nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló) megkülönböztetést. Sok ember még mindig diszkriminációval szembesül a mindennapokban.
Annak érdekében, hogy az egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való alapvető jogok maradéktalanul érvényesüljenek, a Bizottság rendszeresen előterjeszt olyan új szakpolitikai kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják az egyenlőséget és a befogadást.
Az EU arra törekszik, hogy a világnak ezen a részén mindenki szabadon megválaszthassa, milyen életet szeretne élni, senkinek ne kelljen nemi alapú erőszaktól tartania, és senki ne legyen kitéve előítéletességnek.
71 pontaz EU által elért pontszám a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2024. évi mutató szerint (maximális pontszám: 100)
33,4%a nők aránya az uniós országok nemzeti parlamentjeiben
10 százalékponta nemek közötti különbség a foglalkoztatás tekintetében
A nemek közötti egyenlőség terén az uniós országok jelentős előrehaladást értek el – többek között azáltal, hogy egységes szabályokat hoztak, és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontokat beépítették a különböző szakpolitikai kezdeményezésekbe.
Az uniós országoknak azonban még korántsem sikerült megvalósítaniuk a nemek közötti teljes egyenlőséget, és lassú az előrehaladás ezen a területen. A nemi alapú erőszak továbbra is széles körű probléma. A munkaerőpiacon a nők felülreprezentáltak az alacsonyabban fizetett munkakörökben, és alulreprezentáltak a döntéshozó pozíciókban, és továbbra is átlagosan 13%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfiak. A kutatások azt is mutatják, hogy a nők általában több házimunkát végeznek, mint a férfiak. Ezeknek az egyenlőtlenségeknek a hátterében a nemi sztereotípiák állnak, amelyek a nőket és a férfiakat egyaránt érintik.
Az előző ötéves stratégiára építve a Bizottság 2026-ban új nemi esélyegyenlőségi stratégiát indított annak érdekében, hogy EU-szerte felgyorsítsa az előrehaladást a nemek közötti egyenlőség terén.
A nemek közötti egyenlőség megvalósítására irányuló bizottsági intézkedések
A kontinens, ahol mindenki azt szeret, akit akar
Az Európai Unió élen jár a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer (LMBTIQ+) személyek jogainak védelme terén.
23 uniós országjogszabályban rögzítette a különböző szexuális irányultságú személyek egyenlőségét a foglalkoztatáson túlmenően
Több mint 100 kezdeményezésindult uniós finanszírozással az LMBTIQ+-személyek támogatása céljából
Forrás: Szivárványtérkép, LMBTIQ-egyenlőségi stratégia, 2020–2025-ös eredményjelentés
Sokat teszünk azért, hogy mindenki önmaga lehessen és azt szerethesse, akit akar, az LMBTIQ+-személyeket mégis gyakran éri hátrányos megkülönböztetés. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által 2023-ban végzett felmérés azt mutatta, hogy a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés előfordulása még mindig magas, ám lassan visszaszorulóban van. A zaklatás, a megfélemlítés és az erőszak terén azonban romló tendenciáknak vagyunk tanúi. Ugyanez a felmérés azt is megállapította, hogy a megkérdezett LMBTIQ+-személyek 55%-a már elszenvedett zaklatást LMBTIQ+-identitása miatt.
Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló első stratégiája keretében elért eredményekre építve a Bizottság elindította a 2026–2030-as időszakra szóló LMBTIQ+-egyenlőségi stratégiáját, hogy az LMBTIQ+-személyek védelme és a helyzetük javítása, valamint a társadalom bevonása révén folytassa az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdítását.
A Bizottság intézkedései az LMBTIQ+-személyek jogainak és biztonságának védelméért
„Egyesülve a sokféleségben” – így élünk ezen a kontinensen, mely számos kultúra, hagyomány és nyelv bölcsője.
Ahhoz azonban, hogy az EU maradéktalanul megfeleljen ennek a jelmondatnak, lankadatlanul küzdenünk kell a rasszizmus és az idegengyűlölet, többek között az antiszemitizmus és a muszlimellenes gyűlölet ellen.
A diszkriminációról szóló legutóbbi Eurobarométer felmérésből az derült ki, hogy a polgárok közel kétharmada továbbra is széles körben elterjedt problémának tekinti a faji megkülönböztetést az országában.
Az utóbbi évben az EU előrehaladást ért el a rasszizmus elleni küzdelem terén, kiváltképp a faji megkülönböztetés által támasztott akadályok felszámolásával és azáltal, hogy a rasszizmus elleni erőfeszítéseket beépítette a releváns uniós szakpolitikákba. A 2020–2025-ös időszakra szóló rasszizmus elleni cselekvési tervre építve a Bizottság még hathatósabb stratégiát dolgozott ki, mely fokozza a fellépést a rasszizmus minden formája ellen.
Az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2026–2030-as időszakra
A fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásának javítása
29%-aa fogyatékossággal élő személyeknek ki van téve a szegénység kockázatának
Több mint 50%-ukúgy érzi, hogy fogyatékossága miatt hátrányos megkülönböztetés éri
55%-ukáll alkalmazásban
Forrás: stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030) (felmérés a fogyatékossággal élő személyek körében)
Az eddig elért eredmények ellenére a fogyatékossággal élő személyek továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek társadalmunkban. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030) azt a célt szolgálja, hogy a fogyatékos emberek jobb életet élhessenek, ugyanúgy élvezhessék jogaikat, mint bárki más, és teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban.
A Bizottság számba vette a 2021 óta felmerült új szükségleteket és kihívásokat, például annak szükségét, hogy felkészüljünk a válságokra, valamint a mesterséges intelligencia térhódítását, ami egyszerre jelent lehetőségeket és kihívásokat. Ennek eredményeként 2026 májusában a stratégia módosult – többek között azért, hogy ambiciózusabb célokat tartalmazzon és nagyobb hangsúlyt fektessen az intézkedések eredményes végrehajtására.
A stratégia részeként az EU 2022-ben csomagot fogadott el a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának javítására. Az EU-ban 42,8 millió munkaképes korú fogyatékos személy él, akik közül csak minden második embernek van állása. Az intézkedéscsomagban foglalt kezdeményezések iránymutatást adnak a munkáltatóknak és a hatóságoknak, egyszersmind megkönnyítik a fogyatékossággal élőknek, hogy belépjenek a munkaerőpiacra.
Az elmúlt években több uniós jogszabály is született annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek EU-szerte könnyebben tudjanak élni a jogaikkal, és jobban hozzá tudjanak férni a szolgáltatásokhoz. A két legfontosabb jogszabály a következő:
- a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai akadálymentesítési irányelv
- és a honlapok akadálymentesítéséről szóló irányelv.
Egyéb kezdeményezések:
- az európai fogyatékossági kártya és a fogyatékossággal élők európai parkolási kártyájának bevezetése;
- a fogyatékos személyek akadálymentes és támogatott lakhatásának előmozdítására vonatkozó ajánlások;
- a fogyatékossággal élő személyek számára kiváló szociális szolgáltatásokat garantáló keretrendszer (kidolgozás alatt áll).
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030)
Ma a romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét. A 10–12 milliós össznépességből a becslések szerint mintegy 6 millióan uniós polgárok vagy uniós lakosok.
Bár az EU-ban tilos a megkülönböztetés, még mindig sok roma szembesül előítéletekkel és kirekesztő magatartással más társadalmi csoportok részéről.
2020-ban a Bizottság tízéves tervet hirdetett meg a roma közösség egyenlőségének, valamint társadalmi befogadásának és részvételének EU-szerte történő előmozdítására. A terv mennyiségi célokat tűzött ki 2030-ra, többek között a következőket:
- legalább felére kell csökkenteni a romák körében a hátrányos megkülönböztetést megélők arányát;
- legalább felére kell csökkenteni a romák és az általános lakosság közötti szegénységi rést;
- legalább felére kell csökkenteni a szegregált általános iskolákba járó roma gyermekek arányát a jelentős roma népességgel rendelkező tagállamokban;
- legalább felére kell csökkenteni a várható élettartam terén a romák és az általános lakosság között tapasztalható különbséget.
Az Esélyegyenlőségi Munkacsoport
Az egyenlőségközpontú Unió mind az öt stratégiája célzott intézkedéseket (például jogi szabályozást és figyelemfelkeltő tevékenységeket) irányoz elő az egyenlőség más szakpolitikai területeken való általános érvényesítése érdekében.
A Bizottság külön munkacsoportot hozott létre annak elősegítésére, hogy az egyenlőség mindegyik szakpolitikai területen érvényesüljön.
Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 8 május 2026