A szakemberhiány leküzdése az EU-ban © Sharne T/peopleimages.com - stock.adobe.comUnió-szerte számos ágazatban és egy sor különböző készségszinten hiány van szakemberekből. Napjainkban a munkáltatók nem találnak megfelelő munkavállalókat az általuk meghirdetett álláshelyekre. Egy közelmúltban végzett uniós felmérés tanúsága szerint ez különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára jelent problémát.A munkaerő- és szakemberhiányt az EU elsősorban a belső uniós munkaerő-potenciál maximalizálása révén kívánja mérsékelni. Ez azonban nem fogja a problémát teljes mértékben megoldani. Arra is szükség van, hogy az EU szakképzett és tehetséges külföldi munkavállalókat vonzzon a területére.A kihívás kezelése érdekében, valamint azzal a céllal, hogy segítsen a tagállamoknak a tehetséges munkavállalókért folytatott globális versenyben, a Bizottság három intézkedési javaslatot terjesztett elő a képzett és tehetséges munkavállalók mobilitására vonatkozó csomag keretében. Ezek az intézkedések arra irányulnak, hogy: megkönnyítsék az EU-n kívüli munkavállalók uniós munkahelyekre történő toborzását;felgyorsítsák a nem uniós országokban szerzett szakmai képesítések és az ott elsajátított készségek elismerését;mindenkire kiterjedően előmozdítsák a tanulási célú mobilitást.Az intézkedéscsomag arra a felismerésre épül, hogy rendkívül fontos partneri viszonyt kiépíteni a nem uniós országokkal ahhoz, hogy a mobilitás mindkét fél számára előnyösnek bizonyuljon. Miért van szükség uniós fellépésre? 2023 szeptemberében rekordalacsony (6%) volt a munkanélküliségi ráta. 2022-re 2,9%-ra nőtt a betöltetlen álláshelyek aránya, ami több mint kétszerese a 2012-es adatnak. A demográfiai változások tovább fogják súlyosbítani az EU előtt álló munkaerőpiaci kihívásokat. A munkaképes korú népesség száma 2022 és 2030 között 265 millióról 258 millióra fog csökkenni. Az EU-n kívüli munkavállalók felvételének megkönnyítése A Bizottság uniós tehetségbázis létrehozását javasolja, hogy a nem uniós országok munkavállalói könnyebben nyerhessenek felvételt uniós álláshelyekre a hiányszakmákban és olyan területeken, ahol erre kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon. Az uniós tehetségbázis létrehozásában a tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt. A tehetségbázis uniós platform formájában működik majd a tagállamok támogatásával. A platform elő fogja segíteni, hogy az EU-n kívüli szakképzett munkavállalók és az uniós munkaadók gyorsabban és könnyebben „egymásra találjanak”, egyúttal pedig információkkal szolgál mind az álláskeresők, mind a munkáltatók számára a munkaerő-felvételi eljárásokról, valamint az élet- és munkakörülményekről. Ezen túlmenően a tehetségbázis abban is segít, hogy a nem uniós állampolgárokat ne zsákmányolják ki az uniós munkaerőpiacon. Az EU és a kulcsfontosságú partnerországok közötti kapcsolatok javítása érdekében az uniós tehetségbázis ún. tehetséggondozási partnerségek létrejöttét is támogatni fogja. Ezek a partnerségek arra irányulnak majd, hogy előmozdítsák a munkavállalási, illetve a képzési célú mobilitást, a legális migrációs lehetőségek bővítését és az irreguláris migráció vonzerejének csökkentését. A nem uniós országokban megszerzett szakmai képesítések és készségek gyorsabb elismerése A Bizottság javaslatokat terjesztett elő azzal a céllal, hogy a nem uniós országok állampolgárai számára megkönnyítse képesítéseik és készségeik elismerését. A javasolt intézkedések korszerűsíteni fogják a jelenlegi elismerési rendszert, és azt jobban hozzá fogják igazítani a más tagállamba költöző uniós polgárokra vonatkozó elismerési rendszerhez. A cél az, hogy gyorsabban megszülessenek az elismerési határozatok, és ennek köszönhetően hamarabb be lehessen tölteni az üres álláshelyeket az uniós hiányszakmákban. A rendszer ajánlásokat fog tartalmazni a megfelelő nemzeti hatóságok kapacitásainak fejlesztésére vonatkozóan az eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében, javítva a nem uniós országok által kibocsátott képesítések kompatibilitását és az álláskeresők készségeinek felmérését. A tanulási célú mobilitás lehetőségének biztosítása mindenki számára A Bizottság azt szorgalmazza, hogy a tagállamok az EU-n belüli tanulási célú mobilitást tegyék az oktatás és képzés szerves részévé – az iskolai oktatástól és a szakképzéstől kezdve a felső- és felnőttoktatáson át az ifjúsági csereprogramokig. A Bizottság javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy növekedjen a mobilitási tapasztalatot szerző uniós polgárok aránya. A cél az, hogy arányuk a különböző célcsoportokban 2030-ra elérje vagy meghaladja: a 25%-ot a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében; a 20%-ot a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók körében; a 15%-ot a szakképzésben részt vevő tanulók körében. A Bizottság arra is törekszik, hogy az EU vonzóbb célpontot jelentsen azoknak a nem uniós polgároknak a számára, akik külföldön szeretnének tanulmányokat folytatni. Háttér-információk Ha nem lépünk fel összehangoltan az uniós szakemberhiány leküzdéséért, a jelenlegi tendenciák alááshatják a zöld és digitális átállást, csökkenthetik az EU versenyképességét, és gyengíthetik a közszolgáltatásokat a már amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő területeken, így például az egészségügyben és a tartós ápolás-gondozás terén. Ezért olyan fontos ez az intézkedéscsomag, mely a képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomaggal és az új migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatban folyó munkára épít, és azáltal, hogy középpontjában a munkaerő- és szakemberhiány felszámolására irányuló stratégiai megközelítés kidolgozása áll, hozzájárul a készségek európai évének égisze alatt kitűzött célok megvalósításához. Dokumentumok General publications2023. november 15.Legal documents on the Skills and Talent mobility package Kapcsolódó linkek A készségek európai éveTanulmányok EurópábanEurobarométer felmérés a kkv-kat sújtó szakemberhiányról
© Sharne T/peopleimages.com - stock.adobe.comUnió-szerte számos ágazatban és egy sor különböző készségszinten hiány van szakemberekből. Napjainkban a munkáltatók nem találnak megfelelő munkavállalókat az általuk meghirdetett álláshelyekre. Egy közelmúltban végzett uniós felmérés tanúsága szerint ez különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára jelent problémát.A munkaerő- és szakemberhiányt az EU elsősorban a belső uniós munkaerő-potenciál maximalizálása révén kívánja mérsékelni. Ez azonban nem fogja a problémát teljes mértékben megoldani. Arra is szükség van, hogy az EU szakképzett és tehetséges külföldi munkavállalókat vonzzon a területére.A kihívás kezelése érdekében, valamint azzal a céllal, hogy segítsen a tagállamoknak a tehetséges munkavállalókért folytatott globális versenyben, a Bizottság három intézkedési javaslatot terjesztett elő a képzett és tehetséges munkavállalók mobilitására vonatkozó csomag keretében. Ezek az intézkedések arra irányulnak, hogy: megkönnyítsék az EU-n kívüli munkavállalók uniós munkahelyekre történő toborzását;felgyorsítsák a nem uniós országokban szerzett szakmai képesítések és az ott elsajátított készségek elismerését;mindenkire kiterjedően előmozdítsák a tanulási célú mobilitást.Az intézkedéscsomag arra a felismerésre épül, hogy rendkívül fontos partneri viszonyt kiépíteni a nem uniós országokkal ahhoz, hogy a mobilitás mindkét fél számára előnyösnek bizonyuljon.
2023 szeptemberében rekordalacsony (6%) volt a munkanélküliségi ráta. 2022-re 2,9%-ra nőtt a betöltetlen álláshelyek aránya, ami több mint kétszerese a 2012-es adatnak. A demográfiai változások tovább fogják súlyosbítani az EU előtt álló munkaerőpiaci kihívásokat. A munkaképes korú népesség száma 2022 és 2030 között 265 millióról 258 millióra fog csökkenni.
A Bizottság azt szorgalmazza, hogy a tagállamok az EU-n belüli tanulási célú mobilitást tegyék az oktatás és képzés szerves részévé – az iskolai oktatástól és a szakképzéstől kezdve a felső- és felnőttoktatáson át az ifjúsági csereprogramokig. A Bizottság javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy növekedjen a mobilitási tapasztalatot szerző uniós polgárok aránya. A cél az, hogy arányuk a különböző célcsoportokban 2030-ra elérje vagy meghaladja: a 25%-ot a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében; a 20%-ot a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók körében; a 15%-ot a szakképzésben részt vevő tanulók körében. A Bizottság arra is törekszik, hogy az EU vonzóbb célpontot jelentsen azoknak a nem uniós polgároknak a számára, akik külföldön szeretnének tanulmányokat folytatni.
