Az EU a COP30 konferencián

Az éghajlatváltozási konferencia

Az ENSZ 30. éghajlatváltozási konferenciájának (COP30) a brazíliai Belém adott otthont 2025. november 10. és 21. között.

A Párizsi Megállapodás 10. évfordulóján tartott COP30 konferencián a részes felek – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét aláíró országok és regionális szervezetek –- újból találkoztak, hogy fokozzák a globális hőmérséklet-emelkedés korlátozására irányuló közös erőfeszítéseket.

A konferencia arra is lehetőséget kínált, hogy a részes felek bemutassák új vagy aktualizált éghajlat-politikai tervüket, az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseket felvázoló, úgynevezett nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat, valamint hogy értékeljék a COP29 konferencián tett finanszírozási vállalások terén elért eredményeket.

A legfontosabb eredmények

A COP30 konferencián az EU határozottabb fellépésre ösztönözte a nemzetközi közösséget a kibocsátások csökkentése és a klímaválság hatásaihoz való alkalmazkodás terén.

Ambiciózusabb célok szorgalmazása mellett az EU

megállapodásra jutott arról, hogy milyen globális fellépéssel lehetne tartani az 1,5 °C-os határértéket,
ambiciózus, nemzetileg meghatározott hozzájárulást terjesztett elő, hogy 2035-ig az 1990-es szinthez képest 66,25–72,5%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás,
felszólított arra, hogy 2035-ig háromszorosára kell növelni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozását a COP29 konferencián elfogadott új, számszerűsített kollektív cél keretében,
nyilatkozatot hagyott jóvá, amelyben leszögezte, hogy a szén-dioxid-árazás és a piaci mechanizmusok az éghajlat-politikai fellépés globális előmozdításának kulcsfontosságú eszközei,
támogatta a trópusi erdők megőrzését jutalmazó globális innovatív finanszírozási mechanizmust,
újólag megerősítette elkötelezettségét a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra, a telepített megújulóenergia-kapacitás megháromszorozására és az energiahatékonyság-javulás globális ütemének megkétszerezésére vonatkozó, 2030-ra kitűzött globális kötelezettségvállalások teljesítése mellett, a COP28 konferencián elfogadottaknak megfelelően.

Éghajlat-politikai fellépés az EU-ban

Az EU továbbra is jó úton halad éghajlat-politikai céljainak megvalósítása terén.

A Bizottság javaslatot tett az európai klímarendelet módosítására, és 2040-re a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990-es szinthez viszonyított 90%-os csökkentésére irányuló uniós éghajlat-politikai célt irányoz elő (melyből 85% uniós célérték, 5% pedig nemzetközi karbonkredit).

A 2040-re vonatkozó célokat szem előtt tartva az EU megállapodott a nemzetileg meghatározott hozzájárulásról, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) elé terjesztett. A nemzetileg meghatározott hozzájárulás célja, hogy 2035-ig az 1990-es szinthez képest 66,25–72,5%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

Mindkét célérték arra a meglévő törekvésre épül, hogy 2030-ra legalább 55 %-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és köztes lépést jelent a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló átfogó uniós kötelezettségvállalás megvalósításában.

A nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése 55%-kal 2030-ra

A nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése 90%-kal 2040-re

Klímasemlegesség 2050-re

A Bizottság előterjesztette az európai tisztaipar-megállapodásról szóló tervét, amely konkrét intézkedéseket vázol fel annak érdekében, hogy a dekarbonizáció az európai iparágak növekedésének egyik fő mozgatórugójává váljon.

Emellett a 2028–2034-es időszakra szóló új hosszú távú uniós költségvetésnek ösztönöznie kell az innovatív vállalkozásokat támogató beruházásokat, és meg kell őriznie Európa vezető szerepét a tisztatechnológiai ágazatokban és a körforgásos gazdaságban.

Az EU segít finanszírozni az éghajlatváltozás elleni globális küzdelmet

Az EU az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása, a partnerségek, valamint a szabályokon alapuló kereskedelem és beruházások révén továbbra is támogatja a fejlődő országokat egy olyan tiszta átállás előmozdítása érdekében, amely senkit sem hagy hátra.

Az EU továbbra is a világon a legnagyobb mértékben járul hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. 2024-ben az Európai Unió és 27 tagállama 31,7 milliárd euróval járult hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem közforrásokból történő finanszírozásához, és további 11 milliárd euró összegű magánfinanszírozást mozgósított annak érdekében, hogy támogassa a fejlődő országokat üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk csökkentésében és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.

2025 januárjában az EU útjára indította a globális energetikai átállási fórumot, amely az ambiciózus éghajlat-politikai célok elérése és a tiszta energiára való átállás terén nagyobb kihívásokkal szembesülő országok támogatása érdekében fogja össze partnereit a világ minden részéről.

Az EU kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos megközelítése továbbra is támogatja a fenntartható fejlődést a harmadik országokban azáltal, hogy az új kereskedelmi megállapodásokba belefoglalja a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartására vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalásokat.