Az Európai Unió emberközpontú és fenntartható digitális jövő megalapozásán munkálkodik, mely nagyobb jólétet biztosít majd az uniós polgároknak és vállalkozásoknak.
A digitális évtizedre vonatkozó szakpolitikai program, amely konkrét célkitűzéseket és célértékeket határoz meg 2030-ra, iránymutatásul szolgál Európa digitális átalakulásához:
IKT-szakemberek: 20 millió fő, továbbá a nemek arányának közelítése egymáshoz
Digitális alapkészségek: a népesség legalább 80%-a
Technológiaalkalmazás: az uniós cégek 75%-a használ felhőszolgáltatásokat, mesterséges intelligenciát vagy nagy adathalmazokat
Innovátorok: a növekvő innovatív vállalkozások erősítése és a finanszírozás bővítése annak érdekében, hogy az EU-ban megduplázódjon az „unikornisok”, azaz a legalább 1 milliárd USD értékű induló vállalkozások száma
Kései csatlakozók: a digitális intenzitás tekintetében a kkv-k több mint 90%-a eléri legalább az alapszintet
Konnektivitás: gigabites internet-hozzáférés mindenkinek
Csúcstechnológiát képviselő félvezetők: az EU részesedésének megkétszerezése a világ össztermeléséből
Adatok – peremhálózat és felhő: 10 000 klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópont
Számítástechnika: az első kvantumgyorsulással rendelkező számítógép
Kulcsfontosságú közszolgáltatások: 100%-ban online
E-egészségügy: a polgárok 100%-a hozzáférjen online az egészségügyi adataihoz
Digitális személyazonosság: a polgárok 100%-a hozzáférjen digitális azonosítóhoz
Digitális évtized szakpolitikai program
A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program éves együttműködési ciklust hoz létre a közös célkitűzések és célszámok elérése érdekében. Az irányítási keret alapját a Bizottság és a tagállamok részvételére épülő éves együttműködési mechanizmus képezi.
Az együttműködési mechanizmus alkotóelemei:
- a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatón (DESI) alapuló strukturált, átlátható és megosztott nyomonkövetési rendszer a 2030-as mennyiségi célok megvalósítása terén tett előrelépés mérésére;
- éves jelentés, amelyben a Bizottság kiértékeli az előrehaladást, és ajánlásokat fogalmaz meg az intézkedések tekintetében – a digitális évtized helyzetéről szóló első jelentést 2023 szeptemberében tette közzé a Bizottság;
- a digitális évtizedre vonatkozó, kétévente közzéteendő kiigazított stratégiai ütemtervek, amelyekben a tagállamok felvázolják a 2030-as célok elérése érdekében elfogadott vagy előirányzott intézkedéseket;
- a több országra kiterjedő projektek végrehajtását támogató mechanizmus, az ún. európai digitális infrastruktúra-konzorcium.
A Bizottság uniós szintű megvalósítási pályákat dolgozott ki. A kiindulási megvalósítási pályák felvázolják, hogyan fog az EU előrehaladni a jövőben a jelenlegi tendenciák alapján, a tervezett megvalósítási pályák pedig kijelölik azt az utat, amelyet az éves előrehaladásnak követnie kell ahhoz, hogy az EU 2030-ig elérje a kitűzött célértékeket. A becsült tendenciák és az ideális pálya közötti különbség alapján a Bizottság nyomon tudja követni, mennyiben maradnak el a megtett lépések a szükséges erőfeszítésektől.
A technológiai, gazdasági és társadalmi fejlemények számbavétele érdekében a Bizottság 2026-ig felülvizsgálja a célértékeket.
Több országot érintő projektek
A digitális célkitűzések és célszámok elérése érdekében az Európai Bizottság fel fogja gyorsítani és elő fogja segíteni olyan nagyszabású, több országra kiterjedő projektek létrejöttét, amelyeket a tagállamok külön-külön nem tudnának önállóan megvalósítani.
Olyan projektekről lehet szó, amelyek:
- európai uniós költségvetésből – pl. a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből –, valamint tagállami és magánszektorból származó pénzforrásokat használnak fel;
- az EU nélkülözhetetlen kapacitásaiban feltárt hiányosságokat orvosolják;
- támogatják az összekapcsolt, átjárható és biztonságos digitális egységes piac kiépítését.
A Bizottság összeállította a több országra kiterjedő projektek első listáját. A listán szereplő projektek többek között az adatinfrastruktúrába, az alacsony energiaigényű processzorokba, az 5G-s kommunikációs hálózatokba, a nagy teljesítményű számítástechnikába, a biztonságos kvantumkommunikációba, a közigazgatásba, a blokkláncba, a digitális innovációs központokba, a digitális készségekbe és a kiberbiztonságba hivatottak beruházni.
A több országra kiterjedő projektekről szóló első helyzetjelentést 2023 szeptemberében tette közzé a Bizottság.
Digitális jogok és elvek
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2022. december 15-én – Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével és Petr Fialával, a Tanács soros elnökségét ellátó Csehország miniszterelnökével együtt – aláírta a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatot.
A nyilatkozat, melyet a Bizottság 2022 januárjában terjesztett elő, kifejezésre juttatja, hogy az EU elkötelezetten dolgozik a digitális átállás biztonságos és fenntartható megvalósításán, és arra törekszik, hogy a digitalizáció – az EU alapértékeivel és alapvető jogaival összhangban – az embereket helyezze a középpontba.
A digitális technológiáknak védelmezniük kell az emberek jogait, támogatniuk kell a demokráciát, és biztosítaniuk kell, hogy minden digitális szereplő felelősségteljesen és biztonságosan járjon el. Az EU világszerte előmozdítja ezeket az értékeket.
Tisztességes online környezetet kell biztosítani az embereknek, védeni kell őket az illegális és káros tartalmaktól, és fel kell őket készíteni arra, hogyan kezeljék az új és kialakulóban lévő technológiákat, például a mesterséges intelligenciát.
Fontos, hogy a digitális környezet biztonságos legyen és védelmet nyújtson. A gyermekektől az idősekig minden felhasználót védelmezni kell, és fel kell ruházni azokkal a képességekkel, amelyek birtokában megfelelően tud cselekedni a digitális környezetben.
A technológiának nem megosztania, hanem egyesítenie kell az embereket. Mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjen az internethez, digitális készségekre tegyen szert, digitális közszolgáltatásokban részesüljön és méltányos munkafeltételek mellett végezze a munkáját.
Lehetővé kell tenni a polgárok számára, hogy minden szinten részt vegyenek a demokratikus folyamatokban, és saját maguk döntsenek arról, kik és hogyan használják fel személyes adataikat.
A digitális eszközöknek támogatniuk kell a fenntarthatóságot és a zöld átállást. Az embereknek ismerniük kell az általuk használt eszközök környezeti hatását és energiafogyasztását.
A nyilatkozatban felvázolt digitális jogok és elvek kiegészítik a már létező – például az Európai Unió Alapjogi Chartájában gyökerező – jogokat, valamint az adatvédelemről és a magánélet védelméről szóló jogszabályokat. Referenciakeretként szolgálnak a polgárok számára digitális jogaikkal kapcsolatban, és iránymutatást nyújtanak az uniós tagállamoknak és a cégeknek az új technológiák alkalmazására vonatkozóan. Azt hivatottak elősegíteni, hogy az EU-ban mindenki a lehető legjobban kamatoztathassa a digitális átalakulás kínálta lehetőségeket.
A digitális elvek végrehajtásának első értékelését a digitális évtized helyzetéről szóló 2023. évi jelentés tartalmazza.
A Bizottság emellett éves rendszerességgel Eurobarométer felmérést is végez a tagállami nyomonkövetési intézkedések ellenőrzése céljából. Az első ilyen Eurobarométer felmérés közzétételére 2023 júniusában került sor.