A digitális korra felkészült Európa

Ígéreteink teljesítése

A digitális technológia gyökeresen átalakítja az életünket. 2019-ben az EU digitális stratégiát indított annak érdekében, hogy az emberek és a vállalkozások kiaknázhassák a technológiák új generációját, valamint hogy Európa 2050-re elérje a kitűzött klímasemlegességi célt. 

A stratégia célkitűzése az volt, hogy a 2020-as éveket Európa „digitális évtizedévé” tegye.  Ösztönözte a digitális technológiai innovációt annak érdekében, hogy megőrizzük versenyképességünket, ugyanakkor módszereket is kialakított a negatív kockázatok minimalizálására. Megerősítette Európa digitális szuverenitását, és saját normákat hozott létre, amelyek egyértelműen az adatokat, a technológiát és az infrastruktúrát helyezik előtérbe. 

Európa-szerte az Unió milliárdokat fektetett be a száloptika- és az 5G-hálózat bővítésébe. Összekapcsoltuk a vidéki régiókat, és munkavállalók százezreit ruháztuk fel a digitális jövőhöz szükséges készségekkel. Az elmúlt években Európa minden eddiginél többet tett a polgárokért és a vállalkozásokért a digitális térben.   

Megtartott ígéretek

A polgárok és a vállalkozások jogai online 

• A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nagyobb elszámoltathatóságot ír elő a legnagyobb platformokra vonatkozóan a jogellenes tartalmak, például a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció eltávolítása, valamint a gyermekeket és a választásokat érintő kockázatok kezelése érdekében.
• 2026 végére a digitális személyiadat-tárca lehetővé teszi valamennyi európai polgár számára, hogy olyan biztonságos digitális személyazonossággal rendelkezzen, amely védi a személyes adatokat és az összes tagállamban használható.
• A digitális piacokról szóló jogszabály tisztességes, nyitott és megtámadható digitális piacokat biztosít, mivel lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy megkérdőjelezzék a digitális „kapuőröket”. 

 Mesterséges intelligencia 

• Előterjesztettük az innovációbarát, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, amely segíteni fog annak biztosításában, hogy az EU-ban használt MI-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, etikusak és objektívek legyenek, és emberi ellenőrzés alatt álljanak.
• Azt a célt tűztük ki, hogy évente több mint 1 milliárd eurót fordítsunk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásra és innovációra azzal a céllal, hogy ebben az évtizedben évről-évre egyre több beruházás valósuljon meg a mesterséges intelligencia terén. 

 Adatok 

• Hatályba lépett a 2025 szeptemberétől alkalmazandó adatrendelet, amely ösztönzi az adatokat előállítók közötti adatmegosztást, és versenyképesebbé teszi számításifelhő-piacainkat az adatkormányzási rendelethez, hozzájárulva az adatközvetítőkbe vetett bizalom növeléséhez és az adatmegosztási mechanizmusok megerősítéséhez. 

 Kiberbiztonság 

• Megállapodás született a kiberrezilienciáról szóló jogszabályról. Magas szintű kiberbiztonsági szabványokat határoz meg az EU-ban értékesített valamennyi összekapcsolt eszközre vonatkozóan, a babamonitoroktól, intelligens óráktól és számítógépes játékoktól kezdve a tűzfalakig és routerekig. 
• A 2024-ben elfogadott, kiberszolidaritásról szóló uniós jogszabály Unió-szerte javítani fogja a kiberfenyegetésekre való reagálást. 

 Ipar 

• A csipekről szóló európai jogszabály révén az EU célja, hogy megerősítse versenyképességét, és 2030-ra a jelenlegi duplájára, vagyis 20%-ra emelje részesedését a félvezetők világpiacán. A jogszabály következtében számos köz- és magánberuházási terv született ezen a téren, összesen több mint 80 milliárd euró értékben. 

Világűr 

• Javaslatot tettünk egy olyan, világűrbe telepített biztonságos uniós kommunikációs rendszerre vonatkozó tervre, amely többek között támogathatja a pereminformatikát, a dolgok internetét, az önvezető járműveket, az e-egészségügyet, az intelligens munkavégzést és oktatást, a légi és tengeri közlekedési összekapcsoltságot, valamint az intelligens mezőgazdaságot. 

A digitális készségek fejlesztése  

• A Bizottság olyan programokat indított, mint a Kiberkészségek Akadémiája és a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platform, hogy segítsen az információs és kommunikációs technológiai (IKT) diplomások számának növelésében, és a digitális területeken dolgozók képzésében.
• Emellett Unió-szerte több mint 200 európai digitális innovációs központ működik. Ezek a központok segítik a vállalkozásokat és az állami szervezeteket a digitális kihívások kezelésében és versenyképességük javításában. 

 Tudjon meg többet ezekről az eredményekről