Az erős szociális Európa a jólét alapja
Az uniós polgárok és vállalkozások csak akkor tudnak boldogulni, ha a gazdaság az érdekeiket szem előtt tartva működik. Az erős szociális Európa nemcsak polgáraink gazdasági és fizikai jólétének, hanem a versenyképes és méltányos gazdaságnak is az alapját képezi. Ehhez kulcsfontosságú a képzett, innovatív munkaerő, amely képes a zöld és a digitális átálláshoz való alkalmazkodásra.
Az elmúlt négy évben az Európai Unió példátlan kihívásokkal szembesült, amelyek jelentős hatást gyakoroltak az európai munkahelyekre, oktatásra, gazdaságra, jóléti rendszerekre és társadalmi életre, számos új akadályt gördítve a fejlődés útjába és kiélezve az egyenlőtlenségeket. Az egymást követő társadalmi-gazdasági csapások ellenére az EU – saját és tagállamai határozott fellépésének köszönhetően – továbbra is reziliens: munkanélküliségi rátája még soha nem volt ilyen alacsony, és nőtt a foglalkoztatás.
Az Európai Unió olyan erős szociális gazdaságot épít, amely méltányos, inkluzív, bőségesen nyújt lehetőségeket, és valamennyi uniós polgár igényeit kielégíti.
A világjárvány leküzdésével, a szükséges reformok előkészítésével, valamint a zöld és digitális kettős átállás felgyorsításával úgy vélem, elérkezett az ideje a szociális szabálykönyv kiigazításának is. Olyan szabálykönyvet szeretnénk, amely lehetővé teszi a nemzedékek közötti szolidaritást. Olyan szabálykönyvet szeretnénk, amely jutalmazza a munkavállalóikról gondoskodó vállalkozókat, amely a munkahelyekre összpontosít, lehetőségeket teremt, amely egyformán fontosnak tekinti a készségfejlesztést, az innovációt és a szociális védelmet.
Egy méltányosabb Európa építése
A szociális jogok európai pillére húsz kulcsfontosságú alapelvet és jogot rögzít, amelyek elengedhetetlenek a méltányosabb és jobban működő munkaerőpiacok és a szociális védelmi rendszerek biztosításához. A pillérhez tartozó, 2021-ben előterjesztett cselekvési terv az elveket a polgárok javát szolgáló gyakorlati intézkedésekké alakítja. A terv a következőkre összpontosít:
- több és jobb munkahely megteremtése
- annak lehetővé tétele, hogy mindenki fejleszthesse a sikerhez szükséges készségeit
- annak garantálása, hogy a lehetőségekhez mindenki egyenlő mértékben fér hozzá
- a szegénység elleni küzdelem és egy befogadóbb társadalom létrehozása
Annak érdekében, hogy továbbra is Unió-szerte konkrét, tartós és előnyös eredmények szülessenek, a Bizottság három kiemelt célt határozott meg 2030-ra:
Forrás: A szociális jogok európai pillérének megvalósítását szolgáló cselekvési terv
Az uniós országok és kormányok vezetői a 2021. évi portói szociális csúcstalálkozón elkötelezték magukat e három cél mellett. Ennek kapcsán mindegyik uniós ország/mindegyikük bemutatta, hogy nemzeti szinten hogyan járul hozzá e célok eléréséhez.
Beruházás a készségekbe és az oktatásba
A tiszta energiára való átállás és a digitális átállás az új készségek iránti kereslet növekedését is jelenti Európában. A tiszta energiára való átállás például olyan ágazatokban teremt új európai munkahelyeket, mint a szél- és napenergia, az elektromos járművek és a hőszivattyúk.
A hosszú távú fenntartható növekedés és versenyképesség szempontjából fontos, hogy a munkaerő készségei megfeleljenek a piac igényeinek.
Forrás: A készségek európai éve – Tények és adatok
Ennek ellenére a munkaerő- és készséghiány továbbra is aggodalomra ad okot. Ez különösen az építőipar, az egészségügy, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területét érinti. A technológiai szakmákban és tanulmányi területeken alacsony a nők aránya: öt informatikai szakemberből csak egy nő, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek körében pedig csak minden harmadik nő.
E hiányok kezelése, valamint a tiszta és digitális átállás támogatása érdekében 2023-at az EU a készségek európai évének nyilvánította. Ez erősíti a munkaerőt és a társadalmat azáltal, hogy kezeli az Európai Unión belüli készséghiányt és előmozdítja az uniós készségfejlesztési programot. Emellett segíti az embereket a minőségi munkahelyekhez szükséges megfelelő készségek elsajátításában, és támogatja a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – a szakemberhiány kezelésében.
A készségek európai évének egyik fő eredménye a munkaerő- és szakemberhiány kezelésére irányuló cselekvési terv, amelyet a Bizottság 2024 márciusában terjesztett elő. Ez a terv meghatározza azokat a kulcsfontosságú intézkedéseket, amelyeket az EU-nak, a tagállamoknak és a szociális partnereknek rövid és középtávon meg kellene hozniuk.
2019 februárjában Renata úgy döntött, új életet kezd. Ekkor már tizenhárom éve dolgozott egy olyan pozícióban, ahol előléptetésre nem számíthatott, ezért szakmát váltott: Az egészségügyben akartam dolgozni; de mivel eddig gazdasági területen voltam, attól féltem, már lekéstem arról, hogy szakmát váltsak.”
Először szkeptikus volt, de beiratkozott a szociális és közösségi gondozók képzésére irányuló Social and Community Care Traineeship képzésre. Képzése alatt a dublini St. James Kórházban végzett szakmai gyakorlatot, majd felajánlották neki álmai állását, ahol hasznosíthatja új készségeit és a megszerzett tudást.
Európa-szerte mindenkinek – a nagyvárosoktól a távolabbi, vidéki területekig – joga van a képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz. Ezt kell megvalósítanunk. A vállalkozásoknak olyan munkavállalókra van szükségük, akik rendelkeznek a tiszta és digitális átálláshoz szükséges készségekkel, a (leendő) munkavállalóknak pedig megfelelő oktatásban és képzésben kell részesülniük ahhoz, hogy boldogulni tudjanak.
A készségekre és az oktatásra vonatkozó követelmények kezelése érdekében a Bizottság bevezette/létrehozta az alábbiakat:
Munkalehetőségek fiataloknak
A fiatalok gyakran nehezen találják meg első munkahelyüket. Az EU ezért finanszírozással és kezdeményezésekkel – többek között az ifjúsági foglalkoztatást támogató csomag keretében megerősített ifjúsági garanciával – igyekszik megkönnyíteni a dolgukat. 2013 óta az ifjúsági garancia programok keretében hozzávetőlegesen 50 millió fiatal kapott állásajánlatot, illetve részesült további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben és/vagy gyakornoki képzésben.
Több és jobb munkahely teremtése
A lakosság és a vállalkozások támogatása a világjárvány alatt
A világjárvány súlyos következményekkel járt az emberekre, a társadalmunkra és a gazdaságunkra nézve. A Covid19-válság idején a munkavállalók és a munkáltatók megsegítésére irányuló gazdasági szükséghelyzeti intézkedések és kezdeményezések révén a Bizottság azonnali intézkedéseket hozott, és uniós finanszírozást mozgósított. Létrehozta a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt (SURE), hogy segítse a tagállamokat a munkahelyek és a vállalkozások védelmében, valamint felvértezze a polgárokat a munkanélküliség és a jövedelemkiesés kockázatával szemben.
A SURE-nek köszönhetően:
Forrás: SURE
A SURE-hoz hasonló kezdeményezések döntő fontosságúak voltak a világjárvány negatív gazdasági és társadalmi hatásainak csökkentéséhez – 2020-ban mintegy 1,5 millió embert mentettek meg a munkanélküliségtől –, valamint az EU példátlan válságokkal szembeni rezilienciájának megerősítéséhez.
Az uniós finanszírozás hatása a lakosságra és a vállalkozásokra
A Next Generation EU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az uniós költségvetés központi elemei, ami jól mutatja, hogy az uniós kiadások az egész Európai Unió javát szolgálják. Ezek az alapok a vállalkozói készség, a versenyképesség és az iparosítás támogatásával ösztönzik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést.
Az uniós költségvetés számos területen – többek között az egészségügy, az oktatás, a közlekedés és az energetikai infrastruktúra területén – segíti a munkahelyteremtést és támogatja a projekteket. Például az uniós kohéziós politikai programok 2027-ig várhatóan további 1,3 millió munkahelyet teremtenek az EU-ban. A kohéziós politika részeként az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) az EU fő eszköze az emberekbe való befektetés, a szociálisabb és befogadóbb Európa építése, valamint a szociális jogok európai pillérének megerősítése terén. Unió-szerte segíti a foglalkoztatással, a szociális kérdésekkel, az oktatással és a készségekkel kapcsolatos szakpolitikák kialakítását. Hozzájárul továbbá a tagállamok és a régiók közötti társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Az uniós finanszírozás különböző finanszírozási programokon keresztül érhető el, többek között az InvestEU révén, amely előmozdítja a fenntartható beruházásokat, az innovációt és a munkahelyteremtést. A kisvállalkozások és a projektek az InvestEU portálon keresztül férhetnek hozzá a beruházási lehetőségekhez. Unió-szerte számos vállalat részesült már ilyen finanszírozásban.
Megfelelő minimálbérek az EU-ban
A Bizottság kiáll amellett, hogy az EU-ban minden munkavállaló méltányos és a megélhetéshez elegendő bért kapjon. 2022 októberében az EU irányelvet fogadott el, amely keretet hoz létre a megfelelő minimálbérek Unió-szerte történő biztosításához, miközben előmozdítja a kollektív tárgyalásokat és a szociális párbeszédet. Annak biztosítása, hogy a munkahelyek megfelelő bért fizessenek, elengedhetetlen a munkavállalók és családjaik tisztességes munka- és életkörülményeinek biztosításához, valamint a méltányos és reziliens gazdaságok kiépítéséhez és az inkluzív növekedés támogatásához.
A platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítása
Minden uniós munkavállaló számára biztosítani kell, hogy élvezhesse az őt megillető munkavállalói jogokat, valamint megkapja a neki járó szociális juttatásokat. 2021 decemberében a Bizottság irányelvre tett javaslatot a digitális platformokon keresztül dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében. Ezek az új intézkedések segíteni fognak a platform-munkavállalók foglalkozási viszonyának helyes meghatározásában, lehetővé téve számukra, hogy élvezzék az őket megillető munkavállalói jogokat. Emellett az új intézkedések szabályozni fogják és átláthatóbbá teszik az algoritmusok használatát az emberierőforrás-menedzsmentben. Ezáltal a munkavállalók tájékoztatást kaphatak az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek használatáról a felvételük, a munkakörülményeik és a keresetük tekintetében.
Az új szabályok bevezetésével az EU kötelezettséget vállal arra, hogy a folyamatosan változó digitális környezetben prioritásként kezelje a méltányosságot, az elszámoltathatóságot és a munkavállalói jogok védelmét.
2024. január 31-én az Európai Bizottság, az EU Tanácsának belga elnöksége és az európai szociális partnerek Val Duchesse-ben, a szociális partnerek csúcstalálkozóján nyilatkozatot írtak alá, amelyben kötelezettséget vállaltak a szociális párbeszéd megerősítésére az EU-ban.
A felek célja a gazdaságaink és munkaerőpiacaink fő kihívásainak együttes kezelése, a munkaerő- és szakemberhiány kezelésére összpontosítva. Kötelezettségvállalásaik közé tartozik a munkakörülmények javítása, több ember bevonása a munkaerőpiacra, valamint a képesítések elismerésének megkönnyítése.
A lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása
Egyenlő bér, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly
Az egyenlő munkáért járó egyenlő bér az EU egyik alapelve, és a nemek közötti bérszakadék kezelése a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia egyik központi eleme. A bérek átláthatóságára vonatkozó uniós szabályok révén az EU megerősíti a férfiak és nők egyenlő munkáért járó egyenlő díjazásának elvét.
Az EU ezenkívül elkötelezett a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatása iránt is. E célból elfogadta a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvett, amely ösztönzi a gondozási és munkavégzési feladatok nők és férfiak közötti egyenlő megosztását, ugyanakkor további jogokat, például rugalmas munkafeltételeket is biztosít.
Forrás: Tájékoztató a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló új jogokról
A munkahelyi egészségvédelem és biztonság megerősítése
A munkahelyi egészségvédelem és biztonság az egyik olyan terület, ahol az EU a legnagyobb hatást gyakorolta; a fenntartható és egészséges munkaerőhöz jó munkakörülményekre van szükség. A Bizottság a 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretében első alkalommal fogadott el ambiciózus „zéró-elképzelés” megközelítést a munkával összefüggő halálesetek teljes felszámolása érdekében. Öt javaslatot terjeszt elő a munkavállalóknak a foglalkozási eredetű rákos megbetegedésekkel és egyéb súlyos betegségekkel szembeni védelme érdekében, jelentősen csökkentve például az azbesztnek és az ólomnak való kitettséget a munkahelyen.
A 2023. májusi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi csúcstalálkozó megerősítette az EU biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének hatékonyságát. Ezenkívül a résztvevők olyan, egyre nagyobb aggodalomra okot adó problémákat is azonosítottak, amelyek további megfontolásokat igényelnek, mint például a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi mentális egészség, valamint az éghajlatváltozás hatásai.
A fogyatékossággal élő személyek lehetőségekhez való hozzáférésének javítása
Az Európai Unióban körülbelül 87 millióan élnek a fogyatékosság valamilyen formájával. A fogyatékossággal élők jelentős akadályokkal szembesülnek az oktatás, a képzés, a foglalkoztatás, a szociális védelem, a lakhatás és az egészségügy terén. Bár az EU jelentős mértékben hozzájárult a hozzáférésük javításához, további előrelépésre van szükség. Az esélyegyenlőség Unión belüli növelése érdekében a Bizottság új stratégiát fogadott el a fogyatékossággal élő személyek jogairól (2021–2030). Ez a stratégia figyelembe veszi a fogyatékosságok sokféleségét, és arra törekszik, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban.
A stratégia részeként az EU 2022-ben csomagot fogadott el a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának javítása céljából. Az EU-ban 42,8 millió munkaképes korú fogyatékos személy él, akik közül csak minden második embernek van állása. Az intézkedéscsomagban foglalt kezdeményezések iránymutatást adnak a munkáltatóknak és a hatóságoknak, egyszersmind megkönnyítik a fogyatékossággal élőknek, hogy belépjenek a munkaerőpiacra.
A Bizottság 2023. szeptemberi javaslatát követően a Parlament és a Tanács megállapodásra jutott az egységes európai fogyatékossági kártya bevezetéséről, valamint a fogyatékossággal élő személyek európai parkolási kártyájának továbbfejlesztéséről.
A szegénység elleni küzdelem és egy befogadóbb társadalom létrehozása
Az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelem
Mindenki megérdemli, hogy minden életszakaszban méltóságteljes életet élhessen. A szegénység és a társadalmi kirekesztés akadályozza e jog érvényesülését, és nekünk, akik a társadalom részei vagyunk, meg kell találnunk e problémák leküzdésének módját. Például szilárd szociális védőhálókat kell létrehoznunk, amelyek megfelelő jövedelemtámogatást nyújtanak azoknak, akiknek erre égető szükségük van. Továbbá biztosítanunk kell a támogató és alapvető szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférést, és segítenünk kell a munkaképes személyeket az álláskeresésben. Az EU 2023 januárjában ajánlást fogadott el, hogy támogassa a tagállamokat e célok elérésében.
A hajléktalanság felszámolása
A megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés Unió-szerte egyre nagyobb problémát jelent. A 2021. június 21-én Lisszabonban tartott magas szintű konferencián az európai vezetők elindították a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformját, és aláírták a hajléktalanság elleni küzdelemről szóló lisszaboni nyilatkozatot. Ezek célja az adatgyűjtés és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése a hajléktalanság drasztikus csökkentése érdekében.
A gyermekszegénység ördögi körének megtörése
Egyetlen gyermeknek sem lenne szabad szegénységben élnie Európában. Annak érdekében, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett gyermekek ténylegesen hozzáférjenek az olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz, mint az egészségügy és az oktatás, az EU elfogadta az uniós gyermekjogi stratégiát és az európai gyermekgaranciát.
Az európai gyermekgarancia célja, hogy generációkon átívelően megtörje a szegénység és a társadalmi kirekesztés ördögi körét. Biztosítani fogja, hogy a tagállamok ingyenes és hatékony hozzáférést nyújtsanak a rászoruló gyermekek számára a következőkhöz:
- koragyermekkori nevelés és gondozás
- oktatás és iskolai tevékenységek
- tanítási naponként legalább egy egészséges étkezés
- egészségügyi ellátás
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) a „School Stationery Kits” kezdeményezésen keresztül támogatja a kiszolgáltatott helyzetben lévő családokat Írországban.
Eddig több mint 120 000 tanszercsomagot osztottak ki a FEAD élelmiszersegélyében részesülők és a menedékkérők gyermekeinek (a nemzetközi menekültvédelmi program részeként), valamint a hajléktalan szükségszálláson lévő gyermekeknek. 2020-ban a kezdeményezés hatályát kiterjesztették a roma és utazó családok, valamint a Dublin belvárosában lévő, leginkább rászoruló iskolák támogatására.
Következő lépések
Bár az elmúlt években jelentős előrelépés történt a szociálisabb Európa megteremtése felé, sok még a teendőnk.
A haladás biztosítása érdekében a Bizottság 2025-ben felül fogja vizsgálni a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervet. A felülvizsgálat nyomán fogjuk kidolgozni azokat a lépéseket, amelyeket a 2030-as céljaink elérése és a szociális jogok európai pillére elveinek teljes körű végrehajtása érdekében meg kell tennünk.