Itt az ideje, hogy megmutassuk a fiatal generációknak: képesek vagyunk egy olyan kontinenst építeni, ahol mindenki önmaga lehet, azt szeretheti, akit akar, és megalkuvás nélkül követheti az álmait.
Egy valóban inkluzív, befogadó társadalomban mindenki megvalósíthatja önmagát és kamatoztathatja a képességeit. A Bizottság ezért minden tevékenysége során kiemelt hangsúlyt fektet az egyenlőségre. Olyan egyenlőségközpontú Unió kiépítésén fáradozik, ahol senki sincs kitéve hátrányos megkülönböztetésnek.
2020–2021-ben a Bizottság öt stratégiát dolgozott ki, hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy – tekintet nélkül a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló különbségekre – mindenki diszkriminációtól mentesen élhessen, megvalósíthassa önmagát és vezető szerepet vállalhasson a társadalomban.
- Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)
- Nemi esélyegyenlőségi stratégia (2020–2025)
- Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)
- Az EU rasszizmus elleni cselekvési terve (2020–2025)
- A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer (2020–2030)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy önmaga legyen
Az uniós jog tilt mindenfajta (például nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló) megkülönböztetést. Sok ember még mindig diszkriminációval szembesül a mindennapokban.
Annak érdekében, hogy az egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való alapvető jogok maradéktalanul érvényesüljenek, a Bizottság rendszeresen előterjeszt olyan új szakpolitikai kezdeményezéseket, amelyek az egyenlőség és a befogadás előmozdítására irányulnak.
Az EU arra törekszik, hogy a világnak ezen a részén mindenki szabadon megválaszthassa, milyen életet szeretne élni, senkinek ne kelljen nemi alapú erőszaktól tartania, és senki ne legyen kitéve előítéletességnek.
A nemek közötti egyenlőség terén az uniós országok jelentős előrehaladást értek el – többek között azáltal, hogy egységes szabályokat hoztak, és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontokat beépítették a különböző szakpolitikai kezdeményezésekbe.
Az uniós országoknak azonban még korántsem sikerült megvalósítaniuk a nemek közötti teljes egyenlőséget, és lassú az előrehaladás ezen a területen. A nemi alapú erőszak továbbra is széles körű probléma. A munkaerőpiacon a nők felülreprezentáltak az alacsonyabban fizetett munkakörökben, és alulreprezentáltak a döntéshozó pozíciókban, és továbbra is átlagosan 13%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfiak. A kutatások azt is mutatják, hogy a nők általában több házimunkát végeznek, mint a férfiak. Ezeknek az egyenlőtlenségeknek a hátterében a nemi sztereotípiák állnak – ez utóbbiak mind a nőket, mind a férfiakat érintik.
A nemek közötti, mindmáig fennálló egyenlőtlenségek felszámolása érdekében a Bizottság 2020-ban meghirdette az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiát.
A nemek közötti egyenlőségre irányuló intézkedések
Az Európai Unió élen jár a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer (LMBTIQ) személyek jogainak védelme terén.
Források: Szivárványtérkép, LMBTIQ egyenlőségi stratégia, 2020–2025-ös eredményjelentés
Sokat teszünk azért, hogy mindenki önmaga lehessen és azt szerethesse, akit akar, az LMBTIQ-személyeket mégis gyakran éri hátrányos megkülönböztetés. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által 2019-ben végzett felmérés azt mutatta, hogy egyre többször szembesülnek az emberek szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel. Ugyanez a felmérés azt is megállapította, hogy a megkérdezett LMBTIQ-személyek kétötöde már elszenvedett zaklatást LMBTIQ-identitása miatt.
Ezért a Bizottság elfogadta az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló, 2020–2025-re vonatkozó stratégiát, mely célzott intézkedéseket határoz meg az LMBTIQ-személyek egyenlőségével és boldogulásával kapcsolatos kihívások kezelésére.
Az LMBTIQ-személyek egyenlőségének előmozdítását célzó intézkedések
„Egyesülve a sokféleségben” – így élünk ezen a kontinensen, mely számos kultúra, hagyomány és nyelv bölcsője.
Ahhoz azonban, hogy az EU maradéktalanul megfeleljen ennek a jelmondatnak, lankadatlanul küzdenünk kell a rasszizmus és az idegengyűlölet, többek között az antiszemitizmus és a muszlimellenes gyűlölet ellen.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége egy sor felmérést végzett a témában, amelyek eredménye azt mutatja, hogy az EU-ban továbbra is nagymértékű a hátrányos megkülönböztetés.
A Bizottság ezért rasszizmus elleni cselekvési tervet fogadott el a 2020 és 2025 közötti időszakra. Egyéb célkitűzései mellett a rasszizmus elleni cselekvési terv:
- szakpolitikai intézkedéseket és finanszírozási programokat vezet be, melyek a munkaerőpiachoz, az oktatáshoz és képzéshez, az egészségügyi ellátáshoz, a szociális védelemhez és a lakhatáshoz való hozzáférés terén tapasztalható rasszizmussal és hátrányos megkülönböztetéssel szembeni küzdelmet szolgálják;
- intézkedéseket irányoz elő a faji és etnikai sztereotípiák leküzdése céljából – ezeket az intézkedéseket a Bizottság a médiával, a civil társadalommal és a kisebbségi faji vagy etnikai háttérrel rendelkező emberek képviselőivel együttműködve fogja megvalósítani;
- arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos hátrányok megszüntetésére vagy ellensúlyozására.
Rasszizmus elleni cselekvési terv (2020–2025)
A fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásának javítása
Forrás: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030) (fogyatékossággal élő személyek körében végzett felmérés)
Az eddig elért eredmények ellenére a fogyatékossággal élő személyek továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek társadalmunkban. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030) azt a célt szolgálja, hogy a fogyatékos emberek jobb életet élhessenek, ugyanúgy élvezhessék jogaikat, mint bárki más, és teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban.
A stratégia részeként az EU 2022-ben csomagot fogadott el a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának javítása céljából. Az EU-ban 42,8 millió munkaképes korú fogyatékos személy él, akik közül csak minden második embernek van állása. Az intézkedéscsomagban foglalt kezdeményezések iránymutatást adnak a munkáltatóknak és a hatóságoknak, egyszersmind megkönnyítik a fogyatékossággal élőknek, hogy belépjenek a munkaerőpiacra.
Az elmúlt években több uniós jogszabály is született annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek EU-szerte könnyebben tudjanak élni a jogaikkal, és jobban hozzá tudjanak férni a szolgáltatásokhoz. Elsősorban a következő jogszabályokról van szó:
- a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai akadálymentesítési irányelv
- és a honlapok akadálymentesítéséről szóló irányelv.
Egyéb kezdeményezések:
- az európai fogyatékossági kártya és a fogyatékossággal élők európai parkolási kártyájának bevezetése;
- a fogyatékos személyek akadálymentes és támogatott lakhatásának előmozdítására vonatkozó ajánlások;
- a fogyatékossággal élők számára kiváló szociális szolgáltatásokat garantáló keretrendszer (2024-re várható).
Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)
Ma a romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét. A 10–12 milliós össznépességből a becslések szerint mintegy 6 millióan uniós polgárok vagy uniós lakosok.
Bár az EU-ban tilos a megkülönböztetés, még mindig sok roma szembesül előítéletekkel és kirekesztő magatartással más társadalmi csoportok részéről.
2020-ban a Bizottság tízéves tervet hirdetett meg a roma közösség egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének EU-szerte történő előmozdítása érdekében. A terv mennyiségi célokat tűzött ki 2030-ra, többek között a következőket:
- a hátrányos megkülönböztetést megtapasztaló romák arányának legalább felére csökkentése;
- a romák és a lakosság többi része közötti szegénységi rés legalább felére csökkentése;
- a szegregált általános iskolákba járó roma gyermekek arányának legalább felére csökkentése a jelentős roma népességgel rendelkező tagállamokban;
- a várható élettartam terén meglévő szakadék legalább felére csökkentése.
A romák egyenlősége, társadalmi befogadása és részvétele az EU-ban
Az Esélyegyenlőségi Munkacsoport
Az egyenlőségközpontú Unió mind az öt stratégiája célzott intézkedéseket (például jogi szabályozást és figyelemfelkeltő tevékenységeket) irányoz elő az egyenlőség más szakpolitikai területeken való általános érvényesítése érdekében.
A Bizottság külön munkacsoportot hozott létre annak elősegítésére, hogy az egyenlőség mindegyik szakpolitikai területen érvényesüljön.