Az uniós költségvetés
Az uniós költségvetés európai szinten ötvözi a forrásokat. Az uniós prioritások mellett nagy infrastrukturális és kutatási projekteket is finanszíroz. Támogatja továbbá az Unió határain túlmutató kihívások – például a koronavírus-világjárvány, az éghajlatváltozás vagy a terrorizmusveszély – kezelését.
Az uniós költségvetés kiegészíti a tagállamok nemzeti költségvetését: az átfedéseket elkerülve csak akkor játszik szerepet, ha a forrásokat uniós szinten hatékonyabban lehet felhasználni, mint helyi, regionális vagy nemzeti szinten.
Az uniós költségvetés a szolidaritásról is szól: lehetővé teszi az EU számára, hogy támogassa a kevésbé tehetős tagállamokat gazdasági fejlődésükben, valamint természeti katasztrófa esetén segítséget nyújtson az uniós országoknak.
A szolidaritás jegyében az EU szomszédos vagy más harmadik országokat is támogat, és javítja azok polgárainak életminőségét. Az uniós költségvetés lehetővé teszi az EU számára, hogy megőrizze, sőt megerősítse globális vezető szerepét, és tagállamaival együtt továbbra is a világ vezető fejlesztési és humanitárius segélynyújtója maradjon.
A koronavírus-válság kezelése
Az Európai Bizottság számos válaszintézkedést hozott a koronavírus-világjárvány okozta válsággal kapcsolatban, például:
- a SURE program 100 milliárd eurós keretéből kölcsönöket nyújt rövid távú foglalkoztatási programokra,
- létrehozta a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezést (CRII) és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezést (CRII+), hogy az uniós országok felhasználhassák a kohéziós politikai forrásokat a világjárvány által leginkább veszélyeztetett ágazatok támogatására,
- hat gyógyszeripari vállalattal leszerződve elősegítette a polgárok Covid19-oltóanyagokhoz való hozzáférését,
- a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében 2,7 milliárd euróval segíti az uniós országokat a világjárvány azonnali pénzügyi terheinek enyhítésében,
- a Next Generation EU 806,9 milliárd eurós tesz ki folyó árakon keretével támogatja a zöldebb, digitálisabb és fenntarthatóbb helyreállítást.
Uniós reagálás a koronavírus-világjárványra
Az uniós költségvetésből mindenki részesül
Az uniós költségvetés nem arról szól, hogy annyit vehetünk ki belőle, amennyit beletettünk. Mindig is az erőforrások összevonása, a közös kihívásokkal szembeni fellépés és az uniós hozzáadott érték megteremtése állt a középpontjában. Mindig is az volt a célja, hogy javítsa az európaiak életkörülményeit.
Ezért hibás az a narratíva, amely csak arra összpontosít, hogy az egyes uniós országok mennyit kapnak a költségvetésből, és mennyivel járulnak hozzá, mert nem veszi figyelembe, hogy a tagállamok milyen előnyökre tesznek szert az egységes piacból. Azt sem veszi számításba, hogy a kohéziós politika – az EU fő beruházási szakpolitikája – milyen üzleti lehetőségeket teremt a vállalkozások számára Unió-szerte. Az EU jelentősen hozzájárul a tagállamok gazdaságához, amit ezek a számítások teljes mértékben figyelmen kívül hagynak.
2019-es adatok szerint a tagállamok az egységes piacból összességében hatszor akkora előnyhöz jutnak, mint amennyi hozzájárulást befizetnek. A megtérülés tehát egy a hathoz. A különböző tagállamok megtérülési aránya eltér, egyes tagállamok az átlagnál is több előnyre tesznek szert. Ez annak köszönhető, hogy az egységes piac 450 millió fogyasztóhoz biztosít hozzáférést, és olyan lehetőségeket teremt, amelyeket egyedül egyetlen uniós ország sem tud kínálni.
Az alábbiakban további példákkal illusztráljuk, hogy az uniós költségvetés eddig milyen eredményeket hozott, és mi várható a 2021–2027-es időszakban.
A kutatás és az innováció fokozása
A kutatás és az innováció a jövőbeli növekedés záloga. A Horizont Európa kutatási program továbbra is értékes támogatást nyújt a vezető kutatóknak és innovátoroknak a zöld, egészséges és reziliens Európa megteremtéséhez.
Az európai missziók 2030-ig elérendő céljai a következők: 3 millió felgyógyult rákbeteg, 100 klímasemleges város, egészséges óceánok, tengerek és belvizek, egészséges talaj és élelmiszerek, továbbá az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens régiók.
Európai beruházási terv
2015 óta az Európai Stratégiai Beruházási Alap révén:
- több mint 8,5 millió munkahely kapott támogatást,
- 10 millió háztartás jutott megújuló energiához,
- 15 millió háztartás jutott nagy sebességű internethez.
A 2021–2027-es időszakban az európai beruházási terv utódja, az InvestEU veszi át az európai beruházások támogatását.
Regionális fejlesztés
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):
- finanszírozza az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését az EU-ban,
- támogatja a kisvállalkozások beruházásait,
- elősegíti az európai régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentését,
- előmozdítja a fenntartható fejlődést,
- javítja az áruk, szolgáltatások és beruházások új piacaihoz való hozzáférést,
- közbeszerzési lehetőségeket biztosít az infrastruktúra, az informatika, valamint a kutatás-fejlesztés területén.
EU regional and urban development
Mezőgazdaság és környezetvédelem
A 2021–2027-es időszakban:
- az EU a közös agrárpolitika (KAP) keretében arra fog törekedni, hogy biztosítsa a biztonságos, jó minőségű, megfizethető, tápláló és változatos élelmiszerekhez való hozzáférést, és támogassa a teljes mértékben fenntartható mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre való átállást,
- a LIFE program olyan projekteket finanszíroz, amelyek célja a levegőminőség javítása és a jelenleg veszélyeztetett növény- és állatfajok megőrzése,
- az új Méltányos Átállást Támogató Alap pedig támogatni fogja a klímasemlegességre való átállást azáltal, hogy csökkenti az átállás hatását a leginkább érintett régiókban.
A terrorizmus elleni küzdelem
Az uniós költségvetés növelni fogja a Belső Biztonsági Alap forrásait, hogy az EU jobban tudjon reagálni a biztonsági fenyegetésekre, például:
- információcsere révén,
- közös kockázatértékelések és vizsgálatok elvégzésével,
- valamint a közös fenyegetések kezelése érdekében közös technológiák alkalmazásával és az erőforrások egyesítésével.
Emellett az Európai Védelmi Alap továbbra is elő fogja mozdítani a különböző méretű iparágak közötti védelmi együttműködést.
A migráció által támasztott kihívás kezelése
Egyes uniós országok jobban ki vannak téve a migrációs nyomásnak, mint mások. Az uniós menekültügyi rendszer védelme érdekében ezért a 2021–2027-es időszakban több támogatás jut az EU külső határainak megerősítésére. A tagállamok emellett több uniós forrást kapnak az EU-ba irányuló migráció kezelésének javításához, például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen (Frontex) keresztül.