A védőoltások halálos betegségek ellen védik az embereket és a közösségeket. A vakcinázásnak köszönhetjük, hogy ma már nincs himlő, és hogy több más betegség – köztük a gyermekbénulás – is szinte teljesen eltűnt. TartalomTartalom Mi a védőoltások szerepe? A védőoltások segítenek abban, hogy immunrendszerünk legyőzze az egészségünkre leselkedő gyakori fertőző betegségeket. A beoltott emberek az esetek túlnyomó többségében nem kapják el a betegséget. Időnként előfordul, hogy valaki a védőoltás ellenére is megbetegedik, de ebben az esetben a tünetek enyhébbek, és a gyógyulás is gyorsabb. Néhány példa védőoltással megelőzhető betegségekre: hepatitis B humán papillomavírus-fertőzés (HPV) influenza kanyaró, mumpsz és rubeola gyermekbénulás tetanusz tuberkulózis (TBC) Mindenkinek jobb A beoltott személy kevésbé hajlamos a fertőző betegséget átadni másoknak, tehát a védőoltás azoknak az egészségét is védelmezi, akik nem kaphatnak védőoltást, köztük: a csecsemőkét, a gyermekekét, az idősekét, az immunhiányos emberekét, például a rákbetegekét. Ők mind hasznát látják annak, ha mások védőoltásban részesülnek, mivel kellő átoltottság esetén a betegség nem tud továbbterjedni a közösségben. A közösségi vagy más néven nyájimmunitás eléréséhez sok embert kell beoltani. Ha elég sokan kapnak védőoltást, a fertőzési lánc megszakad. Milyen átoltottság szükséges ehhez? Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint például kanyaró ellen az emberek 95%-át kell beoltani ahhoz, hogy megelőzhessük a betegség elterjedését a közösségben. A vakcinázás csökkenti a betegségek okozta terheket A védőoltások azáltal, hogy csökkentik a megbetegedések számát, enyhítik a betegségek társadalmi és pszichológiai hatásait, és csökkentik a kórházakra és az egészségügyi rendszerekre nehezedő terheket. Ez azt jelenti, hogy erőforrásainkat más betegségek – például a rák vagy az Alzheimer-kór – leküzdésére fordíthatjuk. Hogyan fejtik ki hatásukat a Covid19-oltóanyagok? Az oltóanyagok felkészítik immunrendszerünket (szervezetünk természetes védekező rendszerét) arra, hogy felismerje a kórokozót és kivédje a támadást. A védettség kialakítása A Covid19-oltóanyagokkal kapcsolatos kutatások túlnyomó többsége arra irányul, hogy a koronavírusra jellemző fehérje vagy annak egy része védőhatást váltson ki a szervezetünkben. Amikor az ember megkapja az oltást, az immunválaszt vált ki. A legtöbb Covid19-oltóanyagból két adagra van szükség a védettség kialakításához. Ha a beoltott személy később megfertőződik a koronavírussal, immunrendszere felismeri a vírust, és már fel van készülve a vírustámadás kivédésére. Az Európai Bizottság által beszerzett vakcinák Nukleinsav-alapú (mRNS-alapú) oltóanyagok BioNTech/Pfizer Moderna Ez a fajta oltóanyag tartalmazza a koronavírus által hordozott „utasítások” egy részét. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet saját sejtjei maguk állítsák elő a vírusra egyedien jellemző fehérjét. A beoltott személy immunrendszere felismeri, hogy ennek az egyedi fehérjének nincs helye a szervezetben, és természetes immunválasszal reagál a Covid19-fertőzésre. Az mRNS-technológia rövid ismertetése Fehérjealapú oltóanyagok Sanofi/GSK Novavax HIPRA Human Health Ez a fajta vakcina olyan fehérjeszakaszokat tartalmaz, amelyek csak erre a vírusra jellemzőek. Ezek a fehérjeszakaszok elegendőek ahhoz, hogy a beoltott személy immunrendszere felismerje és idegen anyagként azonosítsa az egyedi fehérjét, és természetes immunválasszal reagáljon a Covid19-fertőzésre. Vírusvektor-vakcinák AstraZeneca Johnson & Johnson Az ilyen típusú oltóanyag egy másik, ártalmatlan vírust használ a koronavírus által hordozott utasítások átadására. Az instrukciók segítségével a szervezet saját sejtjei elő tudják állítani a vírusra egyedien jellemző fehérjét. A beoltott személy immunrendszere felismeri és idegen anyagként azonosítja az egyedi fehérjét, és természetes immunválasszal reagál a Covid19-fertőzésre. Inaktivált vírusvakcina Valneva A Valneva egy európai biotechnológiai vállalat, amely az élő vírusból vegyi inaktiválás útján inaktivált vírusvakcinát állít elő. Ez egy hagyományos, már 60–70 éve használt oltóanyag-technológia, mely bevált módszereken alapul, és nagyon biztonságos. Az influenza elleni vakcinák többségéhez és számos gyermekkori védőoltás oltóanyagához is ezt a technológiát használják. Ha a beoltott személy szervezetébe később bejut a koronavírus, természetes védekezőrendszere képes lesz felismerni a vírusban található fehérjét. A szervezet immunrendszere készen áll arra, hogy elpusztítsa a vírust, és megakadályozza, hogy az bejusson a sejtekbe és szétterjedjen a szervezetben. További információk a COVID19 elleni védőoltásról Az egyes uniós országok oltási programjáról az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) oltási ütemterveket tartalmazó honlapján, valamint az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országainak védőoltásokról szóló hivatalos honlapjain lehet részletesebben tájékozódni. Sikertörténetek HimlőA védőoltásnak köszönhetően ez az egykor gyakori betegség, mely a fertőzöttek harmadát megölte, teljesen eltűnt. Az utolsó esetet, amikor valaki természetes úton kapta meg a himlőt, 1977-ben jegyezték fel, 1980-ra pedig sikerült felszámolni a betegséget. GyermekbénulásEzt a fertőző betegséget főleg gyermekek kapják meg, és az esetek mintegy 0,5%-ában a fertőzés után gyógyíthatatlan bénulás alakul ki. A gyermekbénulás ellen 1955-ben fejlesztettek ki és vezettek be széles körben védőoltást. 2020 óta a gyermekbénulás nagyon ritka, csak Pakisztánban és Afganisztánban fordult elő néhány eset. KanyaróA kanyaróvírust 1954-ben izolálták a kutatók, a védőoltás bevezetésére pedig 1963-ban került sor. A védőoltásoknak köszönhetően 2000 és 2018 között a kanyaró okozta halálesetek száma világszerte 73%-kal csökkent, vagyis 23 millió halálesetet sikerült megelőzni. Amerikában 2002 óta nem fordult elő a betegség. Európában viszont több országban is felüti időnként a fejét a kanyarójárvány, mivel bizonyos területeken nem elég magas az átoltottsági arány. Dokumentumok 2020. DECEMBER 10.Factsheet: How do COVID-19 vaccines work? 2020. DECEMBER 10.Factsheet: The health benefits of vaccination Kapcsolódó linkek Európai GyógyszerügynökségEurópai tájékoztató portál a védőoltásokról
A védőoltások halálos betegségek ellen védik az embereket és a közösségeket. A vakcinázásnak köszönhetjük, hogy ma már nincs himlő, és hogy több más betegség – köztük a gyermekbénulás – is szinte teljesen eltűnt.
Ha a beoltott személy szervezetébe később bejut a koronavírus, természetes védekezőrendszere képes lesz felismerni a vírusban található fehérjét. A szervezet immunrendszere készen áll arra, hogy elpusztítsa a vírust, és megakadályozza, hogy az bejusson a sejtekbe és szétterjedjen a szervezetben.
HimlőA védőoltásnak köszönhetően ez az egykor gyakori betegség, mely a fertőzöttek harmadát megölte, teljesen eltűnt. Az utolsó esetet, amikor valaki természetes úton kapta meg a himlőt, 1977-ben jegyezték fel, 1980-ra pedig sikerült felszámolni a betegséget.
GyermekbénulásEzt a fertőző betegséget főleg gyermekek kapják meg, és az esetek mintegy 0,5%-ában a fertőzés után gyógyíthatatlan bénulás alakul ki. A gyermekbénulás ellen 1955-ben fejlesztettek ki és vezettek be széles körben védőoltást. 2020 óta a gyermekbénulás nagyon ritka, csak Pakisztánban és Afganisztánban fordult elő néhány eset.
KanyaróA kanyaróvírust 1954-ben izolálták a kutatók, a védőoltás bevezetésére pedig 1963-ban került sor. A védőoltásoknak köszönhetően 2000 és 2018 között a kanyaró okozta halálesetek száma világszerte 73%-kal csökkent, vagyis 23 millió halálesetet sikerült megelőzni. Amerikában 2002 óta nem fordult elő a betegség. Európában viszont több országban is felüti időnként a fejét a kanyarójárvány, mivel bizonyos területeken nem elég magas az átoltottsági arány.
