Digitális megoldások a világjárvány idején

A koronavírus-válság kapcsán az Európai Bizottság digitális stratégiája egyre fontosabbá vált, mivel digitális eszközöket használtak a vírus terjedésének nyomon követésére és megfékezésére, a kutatás támogatására és a diagnosztikai stratégiák, kezelési eljárások és oltóanyagok kifejlesztésére, valamint az online szolgáltatások zavartalan és biztonságos használatának általános biztosítására az európaiak számára. 

Különösen a járványügyi korlátozások időszakában a társadalmi és gazdasági tevékenységek túlnyomó része a digitális szférába helyeződött át, és a polgárok és vállalkozások számára elengedhetetlenné vált az internet és a konnektivitás. Ebben a rendkívüli időszakban a széles sávú hálózatoknak és a digitális infrastruktúrának köszönhetően folytathattuk a tanulást és a munkát, és a digitális szférában kapcsolatot tudtunk tartani szeretteinkkel. A vállalkozásoknak nyújtott bizalmi szolgáltatások, valamint az e-kormányzati és e-egészségügyi eljárások biztosították a közszolgáltatások folytonosságát és elérhetőségét, a megbízható biztonsági rendszerek pedig védték a személyazonosságunkat az internetes tevékenységek kapcsán. 

Országos szintű kontaktkövető és figyelmeztető alkalmazásokat tettek bárki számára elérhetővé, aki telepíteni és használni kívánta azokat. Az alkalmazások figyelmeztették a felhasználót, ha olyan személy közelében tartózkodott, akinek a bejelentett adatok szerint pozitív lett a koronavírustesztje. Az appok tagországokon átívelően is használhatók voltak. Riasztás esetén az alkalmazások fontos információkat tudtak eljuttatni az egészségügyi hatóságoktól a felhasználókhoz, így például felhívhatták a figyelmüket arra, hogy tanácsos teszteltetniük magukat, vagy karanténba vonulniuk, és tájékoztatták őket arról, kihez fordulhatnak. A koronavírus elleni küzdelemben a tagállamok többsége kontaktkövető és figyelmeztető alkalmazást vezetett be. 

A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében mintegy 10 millió eurót bocsátottak rendelkezésre e nemzeti alkalmazások összekapcsolására annak érdekében, hogy gátat vessenek a koronavírus-fertőzés határokon átnyúló terjedésének, és életeket mentsenek. 

Az interoperabilitást biztosító átjárószolgáltatás az egész EU-ra kiterjedően biztosította a tagállami kontaktkövető alkalmazások közötti biztonságos információcserét, mely decentralizált architektúrán és a személyes adatok magas szintű védelmén alapul. A sikeres kísérleti szakaszt követően a rendszer október 19-én kezdte meg működését. 

Összesen 19 országos mobilalkalmazást kapcsoltak rá a rendszerre. Ezeket az appokat EU-szerte összesen 74 milliószor töltötték le.  

Kontaktkövető mobilalkalmazások az EU tagállamaiban 

A mesterséges intelligencia és nagy teljesítményű számítástechnika elemzési képessége kiválóan hasznosítható volt a koronavírus terjedési mintáinak feltérképezésében. Segítségükkel a népegészségügyi intézmények nyomon követhették a koronavírus terjedését, és gyorsan hatékony válaszstratégiákat dolgozhatnak ki. 

Az egészségügyi ágazatban a mesterséges intelligencia szerepet játszik a betegekkel való érintkezés során használt robotok és egyéb eszközök működtetésében is, és ezáltal segít minimalizálni a fizikai kontaktusokat. 

Koronavírus-válaszintézkedések: adatok, mesterséges intelligencia és szuperszámítógép 

Három jelentős európai szuper-számítástechnikai központ foglalkozott koronavírus-oltóanyagok, valamint diagnosztikai és kezelési eljárások kutatásával és kifejlesztésével. 

Összehasonlították a koronavírus fehérjeszerkezetéről készült digitális modelleket és összevetették azokat egy több ezer létező gyógyszert tartalmazó adatbázissal annak feltárása céljából, hogy az aktív molekulák mely kombinációi reagálnak a vírusra. A szuperszámítógépekkel végzett munka kiegészítette a hagyományos, próba-szerencse alapú klinikai vizsgálatokat. Egy gyógyszeripari vállalat és számos nagy biológiai és biokémiai intézet azzal segítette a közös erőfeszítéseket, hogy hozzáférést biztosítottak a gyógyszeradatbázisaikhoz. A 3 millió euró összegű uniós finanszírozásban részesülő Exscalate4CoV projekt egy uniós támogatással létrejött szuperszámítógépes platform segítségével kutatásokat végzett annak feltárására, hogy az ismert molekulák milyen lehetséges hatást gyakorolhatnak a koronavírus szerkezetére. Ez a szuperszámítógép mindössze hatvan óra alatt több mint 71 milliárd gyógyszermolekulát elemzett (másodpercenként 5 millió szimulációval), amelyek ahhoz a felfedezéséhez vezettek, hogy a raloxifén hatékony gyógyszer a koronavírus terjedése elleni küzdelemben. 

2020. június 5-én az Európai Bizottság az Európai Űrügynökséggel együttműködésben új platformot indított a koronavírus elleni, Föld-megfigyelés-alapú gyors fellépés érdekében. A RACE platform a műholdas adatok segítségével vizsgálta a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések hatását, valamint figyelemmel kísérte a korlátozások feloldása utáni helyreállítást helyi, regionális és globális szinten. 

Az EU űrprogramja – több mint 30 műholdjával, kiváltképp a Föld-megfigyelési komponensén, a Kopernikuszon és műholdas navigációs rendszerén, a Galileón keresztül – ingyenes és nyílt információkat szolgáltatott, amelyekkel nyomon követhetők és csökkenthetők voltak a koronavírus-járvány hatásai.  

A válság kezdete óta az uniós műholdak figyelemmel kísérték a forgalmi torlódásokat a tagállamok közötti határátkelőhelyeken, és feltérképezték az egészségügyi létesítményeket, kórházakat és más kritikus infrastruktúrákat. A mesterséges intelligenciával elemzett műholdas adatok olyan modelleket biztosítottak az uniós és tagállami szerveknek, amelyek lehetővé tették a helyzet jobb megértését és hatékonyabb kezelését. 

Az űrtechnológia szerepe a koronavírus leküzdésében 

Föld-megfigyelés-alapú gyors fellépés a koronavírus ellen

Mivel szerte az EU-ban a szociális érintkezést korlátozó intézkedéseket vezettek be a koronavírus-járvány elleni küzdelem jegyében, a vállalkozások, az intézmények és a polgárok áthelyezték tevékenységüket az online térbe. Drasztikusan megnőtt az internetkapacitás iránti igény – akár távmunkáról, e-tanulásról vagy szabadidős online tevékenységekről volt szó –, és ez jelentősen megterhelte a hálózatokat. 

A hálózati torlódások megelőzése érdekében és azért, hogy mindenki részesülhessen a digitális szolgáltatások előnyeiből, az Európai Bizottság cselekvésre szólította fel a távközlési szolgáltatókat és a felhasználókat, és találkozott a streamingplatformok vezető tisztviselőivel. A Bizottság arra ösztönözte a streamingplatformokat, hogy nagy felbontású tartalom helyett szabványos tartalmakat kínáljanak, a távközlési szolgáltatóknak azt ajánlotta, hogy hozzanak intézkedéseket a folyamatos forgalom lehetővé tétele érdekében, a felhasználóknak pedig azt tanácsolta, hogy beállításaik módosításával csökkentsék az adatfelhasználást, a wifi használatát is beleértve. 

A Bizottság és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) külön jelentéstételi mechanizmust hozott létre az egyes tagállamok internetes forgalmának nyomon követésére, hogy reagálni lehessen a kapacitásproblémákra. 

A Covid19-világjárvány és a szociális érintkezések korlátozása megváltoztatta a munkahelyi és üzleti kommunikáció, valamint a kutatás és az innováció módját. A Bizottság segíteni kívánja a munkaadók, a munkaerő-felvételi szolgálatok és a pedagógusok tevékenységét, és biztosítani kívánja, hogy az európaiak fel legyenek vértezve a Covid19 utáni időszakban szükséges digitális készségekkel. Ezért 2020. július 13-án új iránymutatást tett közzé a digitális kompetenciák fejlesztésére, melyben leírja a gyakorlati lépéseket, a fő teendőket, továbbá tanácsokkal és online segédanyagokkal szolgál a digitális felhasználóknak. Az iránymutatás megkönnyíti a digitális kompetenciákban rejlő lehetőségek maximális kiaknázását az oktatásban, a munkaerőpiacon és a vállalkozók körében egyaránt. A digitális készségek fejlesztése az európai készségfejlesztési program részét képezi, amely az európai munkavállalók továbbképzésére és átképzésére vonatkozó, 2020. július 1-jén elfogadott ötéves terv. 

A koronavírus-járvány Európa-szerte jelentős zavarokat okozott az oktatásban. Új tanítási és tanulási módszereket kellett alkalmazni, amelyek innovatív, kreatív és inkluzív megoldásokon alapulnak. 

Az Európai Bizottság elfogadta az Erasmus+ 2020. évi éves munkaprogramjának felülvizsgálatát, amely további 200 millió euró összegű finanszírozást biztosít a digitális oktatást és képzést, a digitális ifjúsági munkát, valamint a kreatív készségeket és a társadalmi befogadást támogató projektek számára. 

Az oktatási és képzési tevékenységek folytonosságának biztosítása érdekében az online tananyagok széles választékát bocsátotta rendelkezésre: 

• Online platformok 
• Uniós finanszírozású projektek keretében kidolgozott oktatási anyagok 
• Digitális tanulási segédanyagok eszköztára 
• SELFIE – ingyenes iskolai önértékelési eszköz, melynek célja, hogy az intézmények a lehető legjobban kiaknázzák a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket. Az eszköz névtelenül összegyűjti a diákok, a tanárok és az intézményvezetők véleményét a digitális technológiák használatáról, majd kiértékeli, melyek az adott iskola erős és gyenge pontjai ezen a területen. A SELFIE 31 nyelven áll rendelkezésre. 
• Programozási ismeretek elsajátítása otthon – a digitális készségek fejlesztését segítő oktatási segédanyagokkal rendelkező platform 

^{Felelősségkizáró nyilatkozat: Az oldal tartalma legutoljára 2023 szeptemberében frissült.}