Stratégiai párbeszéd az uniós mezőgazdaság jövőjéről Mezőgazdasági termelőkre szükségünk van és szükségünk is lesz Az európai agrár-élelmiszeripari ágazatnak köszönhetően 450 millió ember jut hozzá biztonságos, egészséges és megfizethető élelmiszerekhez. Európa élelmiszer-önellátása az uniós mezőgazdasági termelőktől függ, akik kulcsfontosságú munkát végeznek a vidéki térségekben a munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés szempontjából. Központi szerepet játszanak Európa zöld átállásában, miközben kihívásokkal is szembesülnek, mint pl. az éghajlatváltozás és a globális verseny. Figyelemreméltó rezilienciáról tesznek tanúbizonyságot a világjárvány, az energiaválság, az Ukrajna elleni agresszív háború és a magas infláció következményei közepette. Mindannyian olyan virágzó élelmiszer- és mezőgazdasági ágazatot szeretnénk látni szerte kontinensünkön, amely mezőgazdasági termelőink és polgáraink javát szolgálja, emellett pedig óvja értékes természeti örökségünket. E jelentés szilárd alapot teremt számunkra ahhoz, hogy új jövőképet alakítsunk ki az európai élelmiszer-ágazatra és mezőgazdaságra vonatkozóan. A termelékenységetkomolyan veszélyezteti az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárásTöbb mint 17 millióandolgoznak az uniós mezőgazdaságban57 évaz uniós mezőgazdasági termelők átlagéletkora A stratégiai párbeszéd lezárása Az új fórum célja az EU mezőgazdasági és élelmiszerrendszerének jövőjével kapcsolatos közös jövőkép kialakításaUrsula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2023. szeptemberi beszédében jelentette be és 2024 januárjában indította el az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet, amelyben 29, az európai agrár-élelmiszeripari ágazatot, a civil társadalmat, a vidéki közösségeket és a tudományos köröket képviselő jelentősebb érdekelt fél vett részt azzal a céllal, hogy közös értelmezést és jövőképet alakítsanak ki az uniós mezőgazdasági és élelmiszerrendszerekkel kapcsolatban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2024. szeptember 4-én átvette a stratégiai párbeszéd zárójelentését Peter Strohschneider professzortól, a csoport elnökétől. A „Közös európai mezőgazdasági és élelmiszeripari kilátások” című jelentésben a szerzők értékelik a kihívásokat és a lehetőségeket, majd ajánlásokat fogalmaznak meg.Bővebben a párbeszédről, a párbeszéd keretében tartott ülésekről és a résztvevőkről Mit tesz az EU a mezőgazdaság terén? Biogazdálkodás HollandiábanAz Európai Bizottság 2023-ban útjára indította az új közös agrárpolitikát (KAP), amely öt éven keresztül támogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek. A KAP költségvetése 300 milliárd euró. A mezőgazdasági termelőket továbbá erőteljesebb ösztönzők buzdítják arra, hogy fenntarthatóbb és ellenállóbb módszereket alkalmazzanak. A mezőgazdasági termelők plusztámogatást kapnak hozamukért, ha szenet is tárolnak.KAP stratégiai terveikben a tagállamok nagyobb összegű támogatást irányoznak elő azoknak a termelőknek, akiknek a leginkább szükségük van rá. Például az uniós közvetlen kifizetések több mint 10%-át (azaz évi 4 milliárd eurót) a kisebb gazdaságok fogják megkapni. Növeltük emellett a természeti katasztrófák és az ársokkok esetén nyújtott szükséghelyzeti támogatások mértékét is.Az EU 2023-ban több mint 500 millió euró összegű rendkívüli támogatást nyújtott a válságok által leginkább sújtott mezőgazdasági termelőknek. Az agrárium szereplőinek aggályaira válaszul a Bizottság bemutatta az uniós gazdák adminisztratív terheit csökkentő lehetőségeket, és olyan intézkedések előkészítésén is dolgozik, amelyek javítják a mezőgazdasági termelők élelmiszerláncon belüli helyzetét, és hatékonyabbá teszik a tisztességtelen forgalmazói magatartás elleni fellépést. Emellett két kérdőívet is közzétett: az első megválaszolásával a mezőgazdasági termelők és az élelmiszerlánc mentén tevékenykedő kisebb beszállítók a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos tapasztalataikat oszthatják meg, a második pedig bizonyos szabályok és eljárások egyszerűsítésével kapcsolatban gyűjti össze a mezőgazdasági termelők észrevételeit.A stratégiai párbeszéd következtetéseire támaszkodva a Bizottság 2025 februárjában felvázolta az uniós mezőgazdasággal és élelmiszer-termeléssel kapcsolatos új jövőképét. A Bizottság célja, hogy a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók javát egyaránt szolgáló szilárdabb, innovatívabb élelmiszerrendszer épüljön ki, továbbá olyan vonzó, versenyképes, reziliens és időtálló ágazat jöjjön létre, amely elismeri az emberek és az élelmiszerek valódi értékét. Kapcsolódó linkek Mezőgazdaság az Európai UnióbanKAP stratégiai tervek (2023–2027)Uniós intézkedések a gazdák által felvetett problémák kezelésére
Az új fórum célja az EU mezőgazdasági és élelmiszerrendszerének jövőjével kapcsolatos közös jövőkép kialakításaUrsula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2023. szeptemberi beszédében jelentette be és 2024 januárjában indította el az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet, amelyben 29, az európai agrár-élelmiszeripari ágazatot, a civil társadalmat, a vidéki közösségeket és a tudományos köröket képviselő jelentősebb érdekelt fél vett részt azzal a céllal, hogy közös értelmezést és jövőképet alakítsanak ki az uniós mezőgazdasági és élelmiszerrendszerekkel kapcsolatban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2024. szeptember 4-én átvette a stratégiai párbeszéd zárójelentését Peter Strohschneider professzortól, a csoport elnökétől. A „Közös európai mezőgazdasági és élelmiszeripari kilátások” című jelentésben a szerzők értékelik a kihívásokat és a lehetőségeket, majd ajánlásokat fogalmaznak meg.Bővebben a párbeszédről, a párbeszéd keretében tartott ülésekről és a résztvevőkről
Biogazdálkodás HollandiábanAz Európai Bizottság 2023-ban útjára indította az új közös agrárpolitikát (KAP), amely öt éven keresztül támogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek. A KAP költségvetése 300 milliárd euró. A mezőgazdasági termelőket továbbá erőteljesebb ösztönzők buzdítják arra, hogy fenntarthatóbb és ellenállóbb módszereket alkalmazzanak. A mezőgazdasági termelők plusztámogatást kapnak hozamukért, ha szenet is tárolnak.KAP stratégiai terveikben a tagállamok nagyobb összegű támogatást irányoznak elő azoknak a termelőknek, akiknek a leginkább szükségük van rá. Például az uniós közvetlen kifizetések több mint 10%-át (azaz évi 4 milliárd eurót) a kisebb gazdaságok fogják megkapni. Növeltük emellett a természeti katasztrófák és az ársokkok esetén nyújtott szükséghelyzeti támogatások mértékét is.Az EU 2023-ban több mint 500 millió euró összegű rendkívüli támogatást nyújtott a válságok által leginkább sújtott mezőgazdasági termelőknek.
