November 22. – A Bizottság piaci korrekciós mechanizmus bevezetésére tett javaslatot annak érdekében, hogy védelmet nyújtson az uniós lakosoknak és vállalkozásoknak a túlzottan magas gázárakkal szemben. A bevezetni javasolt mechanizmus ideiglenes, célirányos eszköz, amely automatikus beavatkozást tenne lehetővé a piaci folyamatokba a gázárak szélsőséges megugrásának esetén. Az új mechanizmus célja, hogy mérsékelje az európai gázpiacokon fellépő áringadozásokat, miközben védelmezi a gázellátás biztonságát.
A Bizottság már egy éve foglalkozik az energiaár-emelkedés problémájával. Az energiapiaci helyzet nagyon sokat romlott azóta, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, és energiaforrásait egyre növekvő mértékben fegyverként használja fel.
Az orosz energiaszállítás számottevően visszaesett: míg tavaly az uniós gázimport 45%-a érkezett Oroszországból, addig 2022 szeptemberében ez az arány már csak 14% volt. Ennek ellenére Európának sikerült más forrásokból energiát beszereznie, és a hiány ellensúlyozása érdekében csökkentette keresletét.
Az EU intézkedéseket hozott annak érdekében is, hogy csökkentse a piac volatilitását, illetve hogy az energiaágazat többletbevételeit segítségképpen átirányítsa a polgárokhoz és cégekhez.
Az energiaárakra vonatkozó eszköztárnak köszönhetően a tagállamok számos intézkedést életbe léptettek saját területükön, hogy enyhítsék a lakosságra és az iparra nehezedő árnyomást. Májusban elfogadtuk a REPowerEU tervet, hogy a lehető leghamarabb megszüntessük az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket.
Annak érdekében, hogy a következő évek téli időszakai során garantáljuk az ellátás biztonságát, új gáztárolási minimumkötelezettségeket vezettünk be, és 15%-os gázkereslet-csökkentési célt határoztunk meg az európai kereslet és kínálat közötti egyensúly javítása céljából. Az energiatakarékosságra és a tárolók feltöltésére irányuló erőfeszítések eddig jó eredményeket hoztak.
2022 szeptemberében új intézkedések elfogadására került sor annak érdekében, hogy csökkenjen a villamosenergia-kereslet, és a fel nem használt energiát a lakossági és az ipari fogyasztók hasznosíthassák.
2022. október 18-án a Bizottság új intézkedések bevezetését javasolta a közös gázbeszerzés, az árkorlátozó mechanizmusok alkalmazása és az infrastruktúra átlátható használata, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és a keresletszabályozás terén. Az intézkedések megvalósítása tovább javítja majd a piac stabilitását.
Pixel perfect ikon a www.flaticon.com adatbázisból
Főbb számadatok
Energiaellátásunk diverzifikálása
Az EU több hónapja azon dolgozik a nemzetközi partnerekkel közösen, hogy diverzifikálja az uniós energiaellátást, és elérte, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala rekordszintet érjen el, és a csővezetéken szállított gázból is nagyobb mennyiség érkezzen az EU területére.
Eredmények
- Az Európai Unió háromoldalú egyetértési megállapodást írt alá Egyiptommal és Izraellel arról, hogy a két ország földgázt fog exportálni Európa területére.
- Az EU egyetértési megállapodást kötött Azerbajdzsánnal az országgal kialakítandó energiaügyi stratégiai partnerségről.
- Az USA kötelezettséget vállalt arra, hogy az idei év folyamán több – legalább 15 milliárd köbméter mennyiségű – cseppfolyósított földgázt bocsát az EU rendelkezésére.
- 2022 első felében az EU 19 milliárd köbméterrel növelte a nem Oroszországból származó LNG-importot az előző év azonos időszakához képest. A nem Oroszországból érkező vezetékes import volumene is növekedett: a behozatal 14 milliárd köbméterrel bővült Norvégia, Azerbajdzsán, az Egyesült Királyság és Észak-Afrika irányából.
A kereslet csökkentése
Abból a célból, hogy mérsékelje az ellátáscsökkenés esetén felmerülő kockázatokat és költségeket, az Európai Bizottság európai gázkereslet-csökkentési tervet fogadott el, hogy segítse a tagállamokat gázkeresletük 15%-os csökkentésében.
A terv három pilléren nyugszik, melyeket a következő intézkedések alkotják:
- átállás a gázról alternatív fűtőanyagokra;
- a fogyasztás csökkentésének ösztönzése;
- a fűtés és a hűtés mérséklése.
Ezenfelül a terv nyomán lehetőség nyílik arra, hogy a Bizottság „uniós riasztást” adjon ki, ami kötelező gázfogyasztás-csökkentést von maga után tagállami szinten. Ez jól jelzi, hogy az EU mindent meg fog tenni az ellátásbiztonság és a fogyasztók védelme érdekében.
A Bizottság szorosan figyelemmel követi a keresletcsökkentésre irányuló intézkedéseket. Az előzetes – 15 tagállam jelentésein alapuló – elemzések azt mutatják, hogy 2022 augusztusában és szeptemberében az uniós gázfogyasztás hozzávetőleg 15%-kal volt alacsonyabb az előző 5 év átlagánál. 2023 márciusáig minden hónapban hasonló mértékű fogyasztáscsökkentési erőfeszítésekre lesz szükség. A tagállamok kéthavonta jelentésben fognak beszámolni az általuk elért előrehaladásról. Ha a jelenlegi intézkedések elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság készen áll arra, hogy aktiválja az uniós riasztást, illetve hogy felülvizsgálja a mennyiségi célokat.
A gáztárolás fontos szerepet játszik az EU ellátásbiztonságának garantálásában, a gáztárolókban felhalmozott gáz ugyanis egy átlagos télen az Unió gázfogyasztásának 25–30%-át fedezi.
Egy 2022 júniusában elfogadott új jogszabály előírja, hogy az uniós föld alatti gáztárolókat 2022. november 1-jéig kapacitásuk 80%-áig, a követő években pedig kapacitásuk 90%-áig fel kell tölteni a téli ellátásbiztonság garantálása érdekében.
Közös energiabeszerzés
Az EU energiaellátásának megfizethető áron történő biztosítása érdekében a Bizottság és a tagállamok uniós platformot hoztak létre a gáz, a cseppfolyósított gáz és a hidrogén közös beszerzéséhez. Az EU gáz- és hidrogénbeszerzésének előmozdítását szolgáló platform keretében önkéntes koordinációs mechanizmus valósul meg, melynek révén az EU a lehető legjobban tudja kamatoztatni kollektív politikai és piaci befolyását.
Mára már öt regionális tagállami csoport is létrejött a platformon belül. Az uniós kereslet összevonása és a közös gázbeszerzés lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy kollektív vásárlóerejével élve jobb árakat alkudjon ki, egyszersmind pedig csökkentse annak kockázatát, hogy a tagállamok egymásra licitáljanak a már amúgy is beszűkült piacon. A közös energiabeszerzés az átláthatóságot is javítani fogja, és különösen nagy segítséget jelent majd a kisebb tagállamok számára, amelyek méretüknél fogva kedvezőtlenebb helyzetben vannak vásárlóként.
Az európai háztartások és vállalkozások energiaszámláinak csökkentése
Szeptemberben a Bizottság több intézkedési javaslatot is előterjesztett annak érdekében, hogy segítsen megbirkózni a közelmúltbeli drámai áremelkedésekkel, és hogy enyhítse az európai polgárokra és vállalkozásokra nehezedő nyomást. Ezek közé az intézkedések közé tartoznak a következők:
- a villamosenergia-kereslet csökkentésére irányuló rendkívüli intézkedések, amelyek elő fogják segíteni a fogyasztók villamosenergia-költségeinek csökkenését;
- az energiaágazat többletbevételeinek a végfogyasztók körében történő újraelosztására irányuló intézkedések.
A magas árak letörését célzó lépések sorában a keresletcsökkentés áll az első helyen. Ez visszahathat a villamosenergia-árakra, és lecsillapíthatja a piacokat. A Bizottság javaslatai alapján a tagállamok megállapodtak abban, hogy:
- 10%-os csökkentést céloznak meg a teljes villamosenergia-fogyasztás tekintetében;
- kötelezővé teszik a fogyasztás 5%-os csökkentését a csúcsidőszakokban.
Ha a csúcsidőszakokban 5%-kal csökkentjük a villamosenergia-keresletet, az azt jelenti, hogy télen mintegy 4%-kal kevesebb gázt használunk fel villamosenergia-termelésre, és egyúttal az árnyomást is mérsékeljük.
Az alacsony költségű villamosenergia-termelésből származó bevételek korlátozása
Az inframarginális villamosenergia-termelők kivételesen magas nyereségre tettek szert, mivel a magas gázárak felhajtották a villamos energia nagykereskedelmi árát, saját termelési költségeik viszont alacsonyak maradtak. A Bizottság ezért 180 EUR/MWh összegű átmeneti uniós bevételi plafon megállapítására tett javaslatot többek között a nukleáris technológiával termelt, a lignitből előállított és a megújuló energiaforrásokból kinyert villamos energiára vonatkozóan.
Az árplafon feletti bevételeket a tagállamok kormányai fogják beszedni és az energiafogyasztókhoz átirányítani a magas energiaárak hatásának enyhítése érdekében.
A tagállamok ezeket a bevételeket arra fordíthatják, hogy:
- kompenzálják a villamosenergia-fogyasztókat fogyasztásuk csökkentéséért;
- közvetlen támogatásban részesítsék a fogyasztókat;
- csökkentsék a fogyasztók villamosenergia-költségeit egy bizonyos mennyiségi korlátig;
- előmozdítsák a fogyasztók megújuló energiaforrásokba és energiahatékonyságba eszközölt beruházásait;
- kompenzálják azokat a szolgáltatókat, akik a költségeknél alacsonyabb áron látják el villamos energiával a fogyasztókat.
A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában tevékenykedő vállalatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás
Az olaj-, gáz- és szénvállalatok, valamint a finomítók ugyancsak tetemes nyereségre tettek szert az elmúlt hónapokban, mégpedig elsősorban az Ukrajna elleni orosz invázió által előidézett energiapiaci zavarok következtében, nem pedig üzleti döntéseiknek és beruházásaiknak köszönhetően. Ezeket a vállalatokat a fent említett intézkedések nem érintik. A szolidaritás és a méltányosság érdekében mindegyik energiaforrásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a fogyasztók kevésbé érezzék meg a magas árakat. A Bizottság ezért ideiglenes szolidaritási hozzájárulás bevezetését szorgalmazta, melyet a javaslat értelmében a fosszilis tüzelőanyagok ágazatában 2022-ben keletkezett többletnyereség után kell majd megfizetniük az érintett vállalatoknak.
Hogyan működik majd a szolidaritási hozzájárulás?
- A 2022. és/vagy a 2023. évi többletnyereség után kell majd hozzájárulást fizetni.
- A hozzájárulást a nyereség azon részére kell kivetni, mely több mint 20%-kal meghaladja az előző három év átlagos nyereségét.
- Ezeket a bevételeket a tagállami kormányok fogják beszedni.
- Becslések szerint az intézkedésnek köszönhetően mintegy 25 milliárd euró keletkezik, amit az energiaszámlák csökkentésére lehet majd fordítani.
Az uniós szolidaritás elmélyítése
A szolidaritás az Unió sarokköve és hatékony fellépésének záloga. Noha már öt év eltelt azóta, hogy az ellátásbiztonsági rendeletről megállapodás született, a tagállamok mindössze 6 kétoldalú szolidaritási megállapodást írtak alá a lehetséges 40-ből. Az előrehaladás túl lassú, ezért a Bizottság alapértelmezett szolidaritási szabályok megállapítására irányuló javaslatot terjesztett elő. A javaslat értelmében ezek a szabályok biztosítani fogják, hogy ha valamelyik tagállam vészhelyzettel szembesül, méltányos ellentételezés fejében gázt kapjon a többiektől.
A szolidaritási kötelezettség azokra a tagállamokra is kiterjedne, amelyek nem rendelkeznek vezetékes kapcsolattal, LNG-létesítményeket viszont működtetnek, feltéve, hogy a gáz elszállítható abba a tagállamba, ahol szükség van rá.
Beruházás az infrastruktúra fejlesztésébe
LNG-terminálok és földgáz-rendszerösszekötők létesítésére irányuló beruházásainknak köszönhetően ma már mindegyik tagállam legalább két forrásból gázhoz tud jutni, a szomszédos államok között pedig az ellenirányú áramlás is megoldható. A földgázellátás biztonságáról szóló rendelet értelmében a tagállamoknak nemzeti megelőzési cselekvési terveket és vészhelyzeti terveket kell életbe léptetniük, súlyos vészhelyzet esetén pedig szolidaritási mechanizmus garantálja a szomszédos országok „védett fogyasztóinak” ellátását.
Eredmények
- 2022. május 1-jén állt kereskedelmi üzembe – részben az Európai Bizottság Európai Hálózatfinanszírozási Eszközének támogatásával – a Lengyelország–Litvánia földgázrendszer-összekötő, amely jelentősen bővíti a balti gázpiac egészének ellátási lehetőségeit, és növeli ellenálló képességét.
- 2022. október 1-jén felavatták a Görögország–Bulgária gázrendszer-összekötőt.
A megújuló energiaforrások szolgáltatják a lehető legolcsóbb és legtisztább energiát, és mivel az Európai Unióban is rendelkezésre állnak, csökkentik energiaimport-szükségletünket. Ha tovább bővítjük a megújuló energiaforrások használatát a villamosenergia-termelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben, az felgyorsítja függetlenedésünket, lendületet ad a zöld átállásnak, és idővel csökkenti az árakat. A Bizottság javaslatot tett arra, hogy az EU növelje 40%-ról 45%-ra a megújuló energiaforrások részesedésére vonatkozó 2030-as uniós célértéket.
A REPowerEU terv végrehajtásával a teljes megújulóenergia-termelési kapacitás 2030-ra eléri az 1236 GW-ot, szemben az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban előirányzott 1067 GW-tal.
A lakosság és a vállalkozások támogatása: Közelmúltbeli példák
- A Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján jóváhagyta azt a lengyel támogatási programot, amely részleges kompenzációt biztosít az energiaigényes vállalkozásoknak a közvetett kibocsátási költségekből eredő magasabb villamosenergia-árakért.
- Az a 220 millió euró összegű spanyol intézkedés is zöld utat kapott a Bizottságtól, mely a Cobra Instalaciones y Servicios, S.A. számára volt hivatott támogatást nyújtani megújuló hidrogén előállításához. Az intézkedés hozzájárul az uniós hidrogénstratégiában és az európai zöld megállapodásban meghatározott mennyiségi célok eléréséhez, egyúttal pedig – a REPowerEU tervvel összhangban – csökkenti az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és felgyorsítja a zöld átállást.
- A Bizottság az uniós támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján arra a 150 millió eurós finn kapacitásmechanizmusra is rábólintott, amely a finnországi villamosenergia-biztonság megőrzését szolgálja. Az intézkedés a villamosenergia-ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez is hozzá fog járulni – összhangban az uniós zöld megállapodással –, és annak a REPowerEU tervben megfogalmazott célkitűzésnek a megvalósítását is elősegíti, miszerint csökkentenünk kell az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket.
Energiatakarékossági intézkedések – időrendi áttekintés
- 2022. november 22.
A Bizottság új uniós eszköz bevezetését javasolja a túlzott mértékű gázáremelkedések megfékezése érdekében
- 2022. szeptember 30.
Az energiaügyi miniszterek megállapodása a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti intézkedésről szóló rendeletről
- 2022. szeptember 14.
Javaslat új vészhelyzeti rendeletre az EU-beli magas gázárak mérséklése és a téli ellátásbiztonság garantálása érdekében
- 2022. július 26.
Az energiaügyi miniszterek megállapodása a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló rendeletről
- 2022. július 20.
A koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat, valamint a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című bizottsági közlemény
- 2022. június 27.
A gáztárolásról szóló rendelet elfogadása
- 2022. május 18.
A Bizottság bemutatja a REPowerEU tervet
- 2022. március 23.
A földgázellátás biztonságáról szóló rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslat, valamint az „Ellátásbiztonság és megfizethető energia” című bizottsági közlemény
- 2022. március 8.
A „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” közlemény
- 2021. október 13.
„Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára” című közlemény
Dokumentumok