A készségek európai éve friss lendületet fog adni az egész életen át tartó tanulásnak, mely az álláskeresők és a vállalkozások szempontjából egyaránt előnyös, egyben elő fogja segíteni a zöld és digitális átállást, az innovációt és a versenyképesség javítását.

A versenyképesség javítása, a munkaerőpiaci részvétel növelése és a tehetségek kinevelésének és megtartásának előmozdítása
Ha a munkavállalók rendelkeznek a keresett készségekkel, az hozzájárul a fenntartható növekedéshez, fellendíti az innovációt és javítja a gazdasági szereplők versenyképességét. A készségek európai éve (2023) segíteni fog abban, hogy az Európai Unióban enyhüljön a szakemberhiány, mellyel a cégek – kiváltképp a kis- és középvállalkozások – szembesülnek. Előtérbe állítja az át- és továbbképzés szükségességét, segítve ezzel a munkavállalókat abban, hogy megszerezzék a minőségi állások betöltéséhez szükséges készségeket.
A zöld és digitális átállás új lehetőségeket nyit meg az emberek és az uniós gazdaság előtt.
A szakképzett munkavállalók jobb munkalehetőségek közül válogathatnak majd, és társadalmi szerepvállalásuk is kiteljesedhet. Ez fontos abból a szempontból, hogy a gazdasági helyreállítás, illetve a zöld és digitális átállás társadalmilag méltányos és igazságos legyen.

Beruházásaink során sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakképzésre és a továbbképzésre. Szorosabban együtt kell működnünk a vállalkozásokkal, hiszen ők tudják a legjobban, hogy mire van szükségük. A gazdasági szereplők igényeit pedig össze kell hangolnunk az emberek törekvéseivel. Az is fontos, hogy a vállalkozások szükségleteivel összhangban Európába vonzzuk a megfelelő készségekkel rendelkező szakembereket, hiszen ez is erősíti az európai gazdaságot.
Új lendület az egész életen át tartó tanulásnak
A készségek európai éve friss lendületet fog adni azoknak az erőfeszítéseknek, melyek két, 2030-ra kitűzött uniós szociális cél elérésére irányulnak: egyrészt arra, hogy a felnőttek legalább 60%-a minden évben vegyen részt valamilyen képzésben, másrészt pedig arra, hogy a foglalkoztatottság aránya elérje a 78%-ot a munkaképes korosztályhoz tartozó lakosság körében.
A kezdeményezés hozzá fog járulni a digitális iránytű azon céljainak eléréséhez is, hogy 2030-ra az EU-ban a felnőttek legalább 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel és 20 millió IKT-szakember legyen alkalmazásban.
Jelenleg az uniós vállalkozások több mint háromnegyede számára jelent saját bevallása szerint nehézséget, hogy megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat találjon, ugyanakkor a felnőtteknek mindössze 37%-a vesz részt rendszeresen képzésben.
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató azt jelzi, hogy Európában tíz felnőttből négy, a munkavállalóknak pedig egyharmada nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. A technológiai szakmákban és tanulmányi területeken alacsony a nők aránya: öt informatikai szakemberből csak egy nő, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek körében pedig csak minden harmadik nő.
Hogyan fogjuk mindezt megvalósítani?
Tervünk az, hogy az Európai Parlamenttel, az uniós tagállamokkal, a szociális partnerekkel, a foglalkoztatási szolgálatokkal, a kereskedelmi és iparkamarákkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a munkavállalókkal és a vállalkozásokkal együttműködve lendületet adjunk a készségfejlesztésnek helyi szinten.
Előmozdítjuk a nagyobb, eredményesebb és inkluzív beruházásokat a képzés és a továbbképzés területén.
A szociális partnerekkel és a vállalkozásokkal is együttműködve gondoskodunk arról, hogy a készségek igazodjanak a munkaerőpiaci igényekhez.
Összehangoljuk az emberek törekvéseit és készségeit a munkaerőpiaci lehetőségekkel, főképp a zöld és digitális átállás, valamint a gazdasági helyreállítás tekintetében.
Európába vonzunk megfelelő készségekkel rendelkező, tehetséges szakembereket, többek között a tanulási lehetőségek és a mobilitás elősegítése, valamint a képesítések elismerésének megkönnyítése révén.
A Bizottság kiemelt hangsúlyt fog fektetni a vonatkozó uniós kezdeményezésekre és azok finanszírozására, hogy támogassa az előremutató kezdeményezések széles körű, helyi szintű megvalósítását. Rendezvényeket és figyelemfelhívó kampányokat szervezünk, hogy a partnerek könnyebben tudjanak egymásnak ismereteket átadni a továbbképzés és az átképzés területén.
Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy még többen belépjenek a munkaerőpiacra, különös tekintettel a nőkre és a fiatalokra, mindenekelőtt azokra, akik nem vesznek részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben.
A készségfejlesztés támogatását szolgáló uniós kezdeményezések
A készségek európai éve kapcsán az EU több, korábban elindított kezdeményezésre fog építeni. Az alábbiakban bemutatunk néhányat ezek közül:
- Az európai készségfejlesztési program a készségfejlesztés uniós együttműködési kerete, mely segíti az egyéneket és a vállalkozásokat készségeik gyarapításában, fejlesztésében és kamatoztatásában.
- A készségfejlesztési paktum keretében, mely ezer tagot számlál és 14 nagy léptékű stratégiai ágazati partnerséget tömörít, vállalás született hatmillió ember továbbképzésére.
- Az egyéni tanulási számlákról és a mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlások segítenek abban, hogy az emberek rugalmasabb és célzottabb módon frissítsék, illetve új képességekkel egészítsék ki a készségeiket.
- A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció a digitális készségek hiányát hivatott orvosolni azzal, hogy összefogja az összes érdekeltet a tudatosság növelése és a digitális készségek fejlesztését célzó képzések ösztönzése érdekében.
- A digitális készségek és munkahelyek európai platformja, mely az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében kezdte meg működését, információkat, valamint erőforrásokat – köztük egy önértékelési eszközt – kínál a digitális készségek területén.
- Az uniós tagállamokkal a digitális oktatásról és készségekről folytatott strukturált párbeszéd keretében az érdekeltek megvitatják, hogyan lehet új digitális technológiákat meghonosítani az oktatás területén, és elősegíteni a digitális készségek fejlesztését.
- Az új európai innovációs menetrend egy kiemelt kezdeményezés és egy intézkedéscsomag megvalósítását szorgalmazza azzal a céllal, hogy megteremtse a megfelelő keretfeltételeket a munkavállalók tehetségének kibontakoztatásához.
- Az egyetemekre vonatkozó európai stratégia több intézkedési javaslatot is megfogalmaz annak érdekében, hogy a tanulók széles köre, köztük az egész életen át tartó tanulásban részt vevők magas szintű és időtálló készségeket sajátítsanak el.
- Az uniós tehetségbázis és a kiválasztott harmadik partnerekkel kialakítandó tehetséggondozási partnerségek segíteni fognak abban, hogy a munkaadók és az Európában dolgozni kívánó munkavállalók egymásra találjanak.
A készségek uniós finanszírozása
Jelentős uniós finanszírozás és technikai támogatás áll rendelkezésre a továbbképzésbe és az átképzésbe történő beruházások céljaira:
- A 2021–2027-es időszakra több mint 99 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) az emberekbe való befektetés legfőbb uniós eszköze.
- A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatás nyújtható a tagállami reformokhoz és beruházásokhoz, többek között a készségfejlesztés és a munkahelyteremtés területén.
- A Digitális Európa program 580 millió euróval támogatja a magas szintű digitális készségek elsajátítását, és támogatja egy digitális szakértőkből álló tehetségbázis kialakítását.
- A Horizont Európa – a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések, az Európai Innovációs Tanács és az Európai Technológiai Intézet révén – támogatja a kutatók, a vállalkozók és az innovátorok készségeinek fejlesztését.
- A 26,2 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Erasmus+ program támogatja a szakképzésben részt vevő tanulók és a szakképzést végző szakemberek személyes és szakmai fejlődését, valamint az ezzel foglalkozó intézményeket, és finanszírozást biztosít európai egyetemek számára.
További programok, amelyek egyebek mellett a készségfejlesztést is támogatják: az InvestEU program, az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Igazságos Átmenet Alap, az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszköz, az Európai Szolidaritási Testület, a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program, a Modernizációs Alap, a Technikai Támogatási Eszköz, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz.

Idővonal
- 2023. február 6.
Szavazás az Európai Parlament EMPL bizottságában
- 2022. december 8.
A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) miniszterei megállapodnak a 2023-as évet a készségek európai évének nyilvánító határozatra irányuló javaslattal kapcsolatos tanácsi álláspontról
- 2022. október 12.
A Bizottság elfogadja a készségek európai évére (2023) vonatkozó javaslatát
- 2022. szeptember 14.
Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében azt javasolja, hogy 2023 legyen a készségek európai éve
- 14 September 2022
President von der Leyen proposes in her State of the Union address to make 2023 the European Year of Skills
Aktualitások
- A tehetségpotenciál kiaknázása Európában: új lendület az uniós régióknak
- Munkaerő-migráció: a Bizottság és a tagállamok fokozzák az együttműködést az uniós munkaerőhiány kezelése érdekében
- Szakmai gyakorlat: a Bizottság elemzi az európai minőségi keretrendszer hatását
- Sajtóközlemény: A Bizottság megkezdi a készségek európai évével kapcsolatos munkát
- Sajtóközlemény: A készségfejlesztési paktum második évfordulója idején 1000 tagra bővül