2020. március 10-én a Bizottság lefektette egy olyan iparstratégia alapjait, amely támogatja a zöld és digitális gazdaságra való kettős átállást, globális szinten versenyképesebbé teszi az uniós ipart, és erősíti Európa nyitott stratégiai autonómiáját. Az új iparstratégia bemutatását követő napon történt, hogy az Egészségügyi Világszervezet világjárvánnyá minősítette a Covid19-járványt.

Az iparstratégia most előterjesztett, aktualizált változata nem váltja fel a 2020-as iparstratégiát, és nem is a kiegészítését jelenti az általa elindított – és azóta is tartó – folyamatoknak, amelyekhez célzott erőfeszítésekre van szükség. Az aktualizálás célzott frissítést jelent, amely arra összpontosít, hogy mit kell még tenni, és milyen tanulságokat kell levonni.

A stratégia keretében végrehajtott valamennyi fellépés során szem előtt kell tartani a kis- és középvállalkozásokat mint a különböző gazdasági ökoszisztémák területén megvalósuló innovációk elsődleges hordozóit. Horizontális síkon ez a kkv-kra nehezedő szabályozási terhekre fordított fokozott figyelemben tükröződik. Az új intézkedések jelentős előnyökkel járnak majd a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára, legyen szó akár a megerősített egységes piacról, a kínálati függőség csökkentéséről vagy a gyorsabb zöld és digitális átállásról. A stratégia tartalmaz néhány kifejezetten a kkv-kat célzó intézkedést is; ezek például az ellenálló képesség növelésére, a késedelmes fizetések elleni küzdelemre és a fizetőképesség támogatására irányulnak.

A Covid19-válság tanulságai

A Covid19-válság súlyosan érintette az EU gazdaságát. Ez a hatás a gazdasági ökoszisztémáktól és vállalatok méretétől függően változó. A válság rávilágított a globális értékláncok kölcsönös függőségére, és rámutatott a globálisan integrált és jól működő egységes piac kritikus szerepére.

Bár a válság különbözőképpen érintette az egyes gazdasági ökoszisztémákat és vállalkozásokat, a fő problémák általánosságban a következők: 

• a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgásának korlátozása a határokon;
• a globális ellátási láncok megszakadása, amely befolyásolja az alapvető termékek rendelkezésre állását; 
• keresleti zavarok.

E problémák kezelése érdekében az aktualizált iparstratégia új intézkedéseket javasol a válságból levont tanulságok figyelembevétele és a beruházások fenntartása érdekében. Különösen a következőkre összpontosít:

Az egységes piac rezilienciája

Az egységes piac az EU legfontosabb eszköze, amely biztonságot, teret és globális ugródeszkát kínál az európai vállalkozások számára. A Covid19-világjárvány azonban hatással volt az egységes piac által kínált lehetőségekre. A határok lezárása, az ellátási zavarok és a kiszámíthatóság hiánya hátrányosan érintette a vállalkozásokat és a magánszemélyeket.     

E kérdések megoldása érdekében a Bizottság a következőket javasolta: 

A 14 ipari ökoszisztéma a következő: űripar és védelem, agrár-élelmiszeripar, építőipar, kulturális és kreatív iparágak, digitális eszközök, elektronika, energiaigényes iparágak, megújuló energiaforrások, egészségügy, mobilitás / áru- és személyszállítás, gépjárműipar, proximitásalapú gazdaság, szociális gazdaság és polgári biztonság, kiskereskedelem, textilipar és idegenforgalom

Az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítése

A jelentés emellett részletes elemzést nyújt hat olyan stratégiai területről, ahol az EU függ más országoktól: nyersanyagok, akkumulátorok, gyógyszerhatóanyagok, hidrogén, félvezetők, felhőalapú és peremtechnológiák.

• nyersanyagok,
• akkumulátorok,
• gyógyszerhatóanyagok,
• hidrogén,
• félvezetők,
• felhőalapú és peremtechnológiák.

A kettős átállás felgyorsítása

A 2020. évi iparstratégia tartalmazott egy listát az uniós ipar zöld és digitális átállásának támogatására irányuló intézkedésekről. Ezek közül azóta már sokat elfogadtak vagy elindítottak. A világjárvány azonban jelentősen visszavetette az átalakulás sebességét és mértékét. A fenntarthatóságra és digitalizációra törekvő vállalatok nagyobb valószínűséggel lesznek élenjárók a jövőben. 

A kettős átállás felgyorsítása érdekében a Bizottság a következőket javasolta: