Az iparstratégia frissítésével összefüggésben az Európai Bizottság számos olyan területen végzett részletes vizsgálatot, amelyek Európa érdekei szempontjából stratégiai jelentőségűek. Ezek a vizsgálatok a lehetséges stratégiai függőségek jellegére és hatására, valamint az azok orvoslását célzó – egyes esetekben már folyamatban lévő – szakpolitikai válaszintézkedésekre összpontosítottak. Ezek az értékelések nem tekinthetők az EU összes lehetséges stratégiai függőségére irányuló kimerítő elemzésnek – inkább a számos fontos területet érintő értékelések első szakaszát jelentik.
A fémek és ásványi anyagok a mindennapi életünk részét képezik. Az európai ipar klímasemlegességre való átállásával fennáll a veszélye annak, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést felválthatja a nem energetikai nyersanyagoktól való függés. Az erőforrásokhoz való hozzáférés alapvető fontosságú a teljes uniós ipar számára, és központi szerepet játszik Európa azon törekvésében, hogy megvalósítsa a zöld megállapodás célkitűzéseit és biztosítsa az uniós gazdaság digitális átalakulását.
Mivel az EU nem termel ki annyi nyersanyagot, amennyi szükséges lenne a keresletünk kielégítéséhez, az uniós iparnak a kiélezett verseny jellemezte világpiacon kell pótolnia a hiányzó mennyiséget.
A Bizottság a kritikus fontosságú nyersanyagok 2020. évi listáján 30 ilyen anyagot azonosított. Ezek azok a nyersanyagok, amelyek gazdasági szempontból kiemelkedő fontosságúak, és az ellátás tekintetében magas kockázatot jelentenek.
A ritkaföldfémeket olyan mágnesekben használják, amelyek biztosítják az elektromos autók mozgását és szélturbinákat működtetnek.
A fénykibocsátó diódás (LED) technológiához galliumra és indiumra van szükség.
A szilíciumfémet félvezetőkben használják.
A hidrogén-üzemanyagcellákban és elektrolizátorokban a platinacsoporthoz tartozó fémekre van szükség.
Számos stratégiai ágazat és technológia a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférésen alapul.
Egyes nyersanyagok globális ellátása erősen koncentrálódik bizonyos országokra.
- Az EU ritkaföldfém-ellátásának 98%-a Kínából származik.
- Az Unió a borát nevű ásvány mintegy 98%-át Törökországból szerzi be.
- Az EU platinaszükségletének 71%-át Dél-Afrikából elégíti ki.
- Egyetlen vállalat látja el az EU-t hafniummal, illetve stronciummal.
A kobalt, a ritkaföldfémek és a volfrám globális termelésének több mint 70%-ára exportkorlátozás vonatkozik.
2030–2050 között a megújuló energiaforrásokból származó kulcsfontosságú nyersanyagok iránti kereslet és az elektromos közlekedés iránti igény többszörösen növekedni fog.
A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó 2020. évi cselekvési tervében az EU különböző intézkedéseket határozott meg az ellenállóképes nyersanyag-ellátási lánc fejlesztésének támogatása céljából. Az erőforrás-biztonság elérése érdekében diverzifikálni kell mind az elsődleges, mind a másodlagos forrásokból származó ellátást, csökkenteni kell a függőségeket, valamint javítani kell az erőforrás-hatékonyságot és a termelés körforgásos jellegét, ideértve a fenntartható terméktervezést is. E téren a Bizottság legfontosabb intézkedései a következők:
Európai Nyersanyagszövetség
A 2020-ban létrehozott szövetség célja, hogy ellenállóképes nyersanyag-ellátási láncot építsen ki, különös tekintettel a ritkaföldfém-mágnesekre és -motorokra. Ennek érdekében a Szövetség már azonosította a tagállamok és az ipar beruházási projektjeit azzal a céllal, hogy elősegítse a ritkaföldfém-mágnesek nagyobb mennyiségű gyártását az EU-ban.
A nyersanyagokkal kapcsolatos projekteket támogató egyéb intézkedések
- Két közös európai érdeket szolgáló fontos projekt az akkumulátor-értékláncra vonatkozóan
- Beruházási lehetőségek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében
- 300 millió euró a nyersanyagokkal kapcsolatos kutatásra és innovációra a Horizont Európa keretében
- Stratégiai nemzetközi partnerségek a kritikus fontosságú nyersanyagok diverzifikált és fenntartható ellátásának biztosítása érdekében
- A „termék mint szolgáltatás” üzleti modell támogatása a nyersanyagok újrahasznosításának és újrafelhasználásának ösztönzése érdekében
- A nyersanyagok nyomon követése a technológia és a harmonizált adatszolgáltatási követelmények révén
- Az engedélyezési eljárás javítása a kiszámíthatóság biztosítása és a magas szintű környezetvédelmi normák érvényre juttatása érdekében
- Az Unió fenntartható nyersanyagellátására vonatkozó elvek kidolgozása
A gyógyszerek rendkívül fontosak a társadalom számára. Terápiás lehetőségeket kínálnak a betegségek diagnosztizálására, kezelésére és megelőzésére, és fontosak a népegészségügyi veszélyek – többek között a Covid19 és bármely jövőbeli világjárvány – kezeléséhez. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a polgárok megfizethető áron biztonságos, hatékony és jó minőségű gyógyszerekhez jussanak. Mindazonáltal a Bizottság elemzései azt mutatják, hogy az EU az egészségügyi ökoszisztéma számos forrása és terméke tekintetében függ a külföldi ellátási láncoktól.
A gyógyszerellátási láncokat az összetettségük miatt potenciális zavarok fenyegetik, amelyek az ellátási lánc bármely részében, az EU-n belül és kívül is felléphetnek. E zavarok különböző formában jelentkezhetnek, ideértve például a kereskedelmi vitákat, a kibertámadásokat, a koordinálatlan készletfelhalmozást, az exportkorlátozásokat, a logisztikai zavarokat, a telephelyek bezárását, a helyszíni baleseteket vagy a helyes gyártási gyakorlatnak való meg nem felelést.
A gyógyszerellátási lánc ma már a világ egyik legintegráltabb ellátási lánca. Különösen nagy regionális koncentráció figyelhető meg a generikus gyógyszerhatóanyagok gyártása terén. Emellett tovább növekszik az Indiában és Kínában gyártott generikus gyógyszerhatóanyagok aránya.
A generikus gyógyszerhatóanyagok globális termelési értékének megoszlása (2015)
- 66% – Ázsia és a csendes-óceáni térség (India és Kína)
- 24% – Európai Unió
- 3% – Észak-Amerika
- 7% – a világ többi része
Az EU jelentős termelési kapacitással rendelkezik. Mindazonáltal nem eléggé világos, hogy az EU milyen mértékben támaszkodik harmadik országok kapacitásaira a gyógyszerhatóanyagok gyártásához szükséges eljárások és inputok tekintetében. Fontos meghatározni azokat a népegészségügyi szempontból releváns kritikus termékeket, amelyek előállításához az EU nem rendelkezik elegendő kapacitással. Ennek érdekében a Bizottság elindította a következő kezdeményezést:
Strukturált párbeszéd a gyógyszerellátás biztonságáról
Az európai gyógyszerstratégiában bejelentettek szerint az Európai Bizottság strukturális párbeszédet indított a gyógyszerellátási lánc érintett állami és magánszereplőivel, a következők céljából:
- egyfelől a sebezhetőségek és a potenciális függőségek jobb megértése,
- másfelől a gyógyszerellátási láncok ellenálló képességének megerősítését és az Unión belül a betegek biztonságos gyógyszerellátásának biztosítását célzó intézkedések meghozatala.
Az akkumulátorok kulcsfontosságúak az EU zöld és digitális átállásához: elengedhetetlenek ahhoz, hogy az európai zöld megállapodással összhangban az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Ezen túlmenően az akkumulátoroknak köszönhetően a vállalkozások világelsőkké válhatnak a tiszta termékek és technológiák terén. Az akkumulátorok különösen fontos szerephez jutnak az elektromos járművek gyártásánál. Egyre gyakrabban használnak akkumulátorokat energiatárolásra és más ipari alkalmazásokban, például gépekben, szerszámgépekben vagy villás emelőtargoncákban.
Bár különböző akkumulátortechnológiák léteznek, a lítium-ion a különböző jól bevált és kiforrott akkumulátortechnológiákhoz képest kiemelkedő teljesítményének köszönhetően számos akkumulátortípus kulcsfontosságú alkotórésze.
A lítium-ion akkumulátorcellák globális termelési kapacitása 2018-ban
A termelési kapacitás növelését elősegítő tényezők
|
A lítium-ion akkumulátorok immár 300%-kal több energiát képesek tárolni, mint 1991-ben. | Csökkenő költség (2010-ben 1100 USD/kWh -> 2019-ben 156 USD/kWh) |
|---|---|---|
 |
A globális kereslet 2016-ban 90 gigawattóra (GWh) volt – ez a mennyiség 2040-re várhatóan 4000 GWh-ra nő. | Az európai kereslet 2028-ra várhatóan eléri a 400 GWh-t |
Fő kérdések
Az EU az akkumulátor-nyersanyagok mindössze 1%-át állítja elő. A mobilitási és energiatárolási ágazat szükségleteinek kielégítéséhez az EU-nak a következő nyersanyagokra van szüksége:
- 2030-ra a jelenlegi lítiummennyiség 7–18-szorosa
- 2030-ra a jelenlegi kobaltmennyiség 2–5-szöröse
- 2050-re a jelenlegi lítiummennyiség 16–57-szerese
- 2050-re a jelenlegi kobaltmennyiség 3–15-szöröse
- A feldolgozott anyagok és összetevők 84%-a Ázsiából érkezik.
- A feldolgozott anyagok és összetevők 8–9%-a származik az EU-ból.
- Az EU-ban több, akkumulátor-alapanyagok gyártására irányuló beruházást jelentettek be, de további beruházásokra van szükség.
Tekintettel a lítium-ion akkumulátorok fontosságára, a Bizottság stratégiai cselekvési tervet fogadott el az európai értéklánc kialakítása érdekében. Ennek eredményeként az elmúlt években a következő kezdeményezések révén jelentős mértékű köz- és magánberuházást sikerült mozgósítani:
Európai Akkumulátorszövetség
A 2017-ben létrehozott Európai Akkumulátorszövetség egy innovatív, versenyképes és fenntartható európai akkumulátor-értéklánc kialakításának támogatására szolgál. Segíti különösen az uniós akkumulátorgyártással kapcsolatos kapacitáshiány kezelését. Várható eredményei a következők:
- 2025-ig legalább 15 óriásgyár építése az EU-ban,
- 2025-ig 6 millió elektromos jármű áramellátását biztosító akkumulátorcella (360 GWh) előállítása.
Európa 2024-re a lítium-ion akkumulátorcellák második legnagyobb gyártójává válhat. A globális termelési kapacitásból való részesedésünk 2024-re 14,7%-ra, 2029-re pedig 16,6%-ra nőhet, szemben a 2019. évi 5,9%-kal.
Összes beruházás
 Elektromos közlekedés |
Csak 2019-ben 60 milliárd eurós beruházás történt az európai elektromos közlekedés értékláncába, főként magánforrásokból. |
Ez 3,5-ször több, mint a Kínában erre a célra fordított összeg. |
 Kutatás |
Mintegy 270 millió euró az uniós kutatási programokból 2019–2020 között |
Javaslat 925 millió euró elkülönítésére a Horizont Európa keretében az ipari akkumulátor-értékláncra irányuló új európai partnerség számára |
 Közös európai érdeket szolgáló fontos projektek |
A közös európai érdeket szolgáló fontos projektekhez nyújtott első támogatások: 3,2 milliárd euró összegű állami támogatás, amely várhatóan további 5 milliárd eurót generál a magánszektor beruházásai révén |
A közös európai érdeket szolgáló fontos projektekhez nyújtott második támogatások: 2,9 milliárd EUR összegű állami támogatás, és várhatóan további 9 milliárd euró a magánszektor beruházásai révén |
Egyéb folyamatban lévő kezdeményezések
- Az akkumulátorokra vonatkozó új jogszabályi keret, amely várhatóan 2022-ben lép hatályba
- Az EU kritikus fontosságú nyersanyag-értékláncai ellenálló képességének megerősítése
- Az akkumulátorokkal összefüggő kutatások Horizont Európa keretében történő finanszírozásának hatékony végrehajtása
- Az akkumulátorokkal foglalkozó képzett európai munkaerő fejlesztése
A megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén kulcsfontosságú lesz az uniós ipar dekarbonizációjával és versenyképességével kapcsolatos legfőbb kihívások kezeléséhez. Az EU vezető szerepet tölt be számos tiszta hidrogéntechnológia terén: az elektrolizátorok gyártóinak mintegy fele európai. Az EU azonban függ a kulcsfontosságú összetevőkhöz szükséges nyersanyagok importjától és a megújulóenergia-ellátástól.
A hidrogént széles körben alkalmazzák az ökoszisztémákban, például a vegyiparban és a finomítási gyártási ágazatokban, de ugyanakkor a mobilitás, az energiatárolás és a fűtés területén is. A hidrogén egységnyi tömegre vetített energiatartalma magas, így hatékonyan alkalmazható például a nehézteher-szállításhoz. Ehhez azonban először energiaköltséggel ki kell vonni – akár földgázból, akár vízelektrolízis útján.
A megújulóelektrolizátor-kapacitás célzott növelése
Az európai hidrogén-ökoszisztéma létrehozásának szakaszai
- 2024-ig
Támogatni fogjuk a legalább 6 GW megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátorok telepítését az EU-ban, valamint azt, hogy akár egymillió tonnát elérő mennyiségben megújuló hidrogén előállítására kerüljön sor.
- 2025 és 2030 között
Célunk, hogy ebben az időszakban a hidrogén integrált energiarendszerünk szerves részévé váljon, ami azt jelenti, hogy legalább 40 GW megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátorok lépjenek működésbe, és akár tízmillió tonna mennyiségben lehessen megújuló hidrogént előállítani.
- 2030-tól
2030-tól kezdve a megújuló hidrogén a nehezen szén-dioxid-mentessé tehető ágazatok mindegyikében széles körben bevezetésre kerül.
A főbb ágazatok (pl. acél- és vegyipar vagy nehézteher-szállítás) dekarbonizációjához nagy mennyiségű és kiszámíthatóan szállított tiszta hidrogénre van szükség. Ha rövid távon akadozik a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén ellátása, illetve hiányzik az infrastruktúra, a továbbfeldolgozó vállalatok késve hozzák meg beruházási döntéseiket.
- A szükséges villamos energia 2030-ig történő biztosításához 80–120 GW napenergia- és szélenergia-termelési kapacitás összekapcsolása szükséges.
Az EU függ a hidrogénalapú gazdasághoz szükséges kulcsfontosságú alkotóelemek (például az elektrolizátorok vagy az üzemanyagcellák) előállításához nélkülözhetetlen nyersanyagok behozatalától.
- Az üzemanyagcellák és az elektrolizátorok gyártásához, illetve a hidrogén tárolására szolgáló technológiák alkalmazásához kb. 30 féle nyersanyagra van szükség. Ezek közül 13 kritikus fontosságú nyersanyagnak minősül.
- Európai Akkumulátorszövetség: Amint azt a 2020. márciusi iparstratégiában bejelentette, a Bizottság létrehozta az Európai Tisztahidrogén-szövetséget. Folyamatban van egy olyan beruházás és projekttervezet megvalósítása, amely végrehajtja az uniós hidrogénstratégiát.
- Uniós finanszírozás: A hidrogén-értéklánc kialakításához több program is hozzájárulhat, így például a Horizont Európa keretében létrehozandó, a tiszta hidrogénnel foglalkozó európai partnerség, továbbá az Innovációs Alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Méltányos Átállást Támogató Alap.
- Közös európai érdeket szolgáló fontos projektek: Több tagállam részvételével jelenleg is folynak a megbeszélések egy vagy több potenciális, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt kialakításáról.
- Együttműködés harmadik országokkal: A tiszta hidrogénre vonatkozó kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos globális együttműködés, szabványok és fogalommeghatározások alapvető fontosságúak lesznek a globális, szabályokon alapuló hidrogénpiac kialakításához.
- Függőségek: A nyersanyagokra vonatkozó cselekvési terv és az Európai Nyersanyagszövetség keretében folyamatban vannak azok a nyersanyagokkal kapcsolatos intézkedések, amelyek célja az üzemanyagcellák és elektrolizátorok terén fennálló függőségek csökkentése.
A félvezetők működtetik az általunk minden nap használt intelligens eszközöket és szolgáltatásokat. A félvezetők lehetővé teszik a kulcsfontosságú iparágak számára az innovációt és a globális versenyt, és ennek eredményeként Európa a legerősebb processzorok tervezőjévé és gyártójává válhat. A korlátozott termelési kapacitás, a magas belépési költségek és az egyenlő versenyfeltételek hiánya miatt azonban fennáll a veszélye, hogy az EU nem képes teljes mértékben kihasználni a digitális átállásban rejlő lehetőségeket.
Az elmúlt időszakban a gépjárműiparban tapasztalt félvezetőhiány is jól mutatja, hogy az EU-nak milyen kihívásokkal kell megbirkóznia. A félvezető chipek valamennyi digitális termék és szolgáltatás alapvető építőelemei. Így megtaláljuk azokat többek között a gépjárművekben, a repülőgépekben, az orvosi berendezésekben, a mobiltelefonokban, a hálózatokban és a szuperszámítógépekben.
Fő kérdések
A legfejlettebb chipek tervezése és fejlesztése ma akár 1 milliárd euróba is kerülhet. Egy élvonalbeli gyártóüzem létrehozásához 20 milliárd euró összegű beruházásra is szükség lehet. 2020-ban a legfejlettebb chipeket mindössze két gyártó, a TSMC (Tajvan) és a Samsung (Dél-Korea) állította elő.
Az EU nagy mértékben függ az Egyesült Államoktól az általános tervezési eszközök tekintetében, Ázsiától pedig a fejlett chipek gyártását illetően.
A geopolitikai feszültségek és az egyenlő versenyfeltételek hiánya árt a versenynek ezen a területen. A chipek fejlesztése és gyártása egyre inkább függ a jelentős állami támogatásoktól.
Az EU globális árbevételből való részesedése összességében körülbelül 10%, a számítástechnikai és kommunikációs szegmens esetében pedig körülbelül 6%.
- A technológiák megerősítése: A közös európai fellépéseknek és kezdeményezéseknek nagy hangsúlyt kell fektetniük a hatékony és energiahatékony adatkezelés, a kommunikáció, az infrastruktúra és a mesterséges intelligencia számos alkalmazása szempontjából kulcsfontosságú processzorok és félvezető technológiák kapacitásainak újraépítésére.
- Közös európai erőfeszítés: 2020 decemberében számos tagállam együttes nyilatkozatban állapodott meg arról, hogy együttműködnek az ökoszisztéma megerősítése és az ipari jelenlétnek a teljes ellátási láncra való kiterjesztése érdekében.
- A processzorokkal és félvezető technológiákkal foglalkozó szövetség: A Bizottság most készíti elő e szövetség elindítását, amelynek célja az érdekelt felek széles körének összefogása lesz. A szövetség elősegíti majd a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását a mikroelektronika területén.
- Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: A félvezetők azon területek közé tartoznak, amelyek esetében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében beruházásokat lehet finanszírozni, összhangban az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Az európai helyreállítási és rezilienciaépítési tervek 20%-ának a digitális átállásra kell irányulniuk.
- Szabályozási keret: Az EU és a tagállamok által pénzügyileg támogatott vállalatok felvásárlása hatással volt az ágazatra. A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló uniós rendelet lehetőséget kínál annak felmérésére, hogy egy adott külföldi befektetés mennyire kockázatos a biztonság és közrend szempontjából. A Bizottság nemrégiben javaslatot nyújtott be az egységes piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendeletre – ez új eszközt kínál annak értékeléséhez, hogy a külföldi kormányok által nyújtott támogatások mennyiben torzítják az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételeket.
- Az ellátási láncok ellenálló képessége: Az ipar-, kutatási és kereskedelempolitikák koherens kombinációja megkönnyítheti az alternatív ellátási források felé történő diverzifikáció folyamatát, és a globális partnerekkel való partnerség és együttműködés révén megerősítheti a meglévő ellátási láncokat.
Az adatok egyre inkább stratégiai eszközzé válnak minden szervezet számára. A felhőalapú számítástechnikai technológiák lehetővé teszik olyan technológiák működését, mint a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és az 5G/6G. Ezek az uniós iparágak és a közszféra zöld és digitális jövője szempontjából stratégiai jelentőségű kulcsfontosságú alaptechnológiák. Európa számára a következő évtizedben egyedülálló piaci lehetőség kínálkozik arra, hogy az előttünk álló változásokat kiaknázva megerősítse adatkezelési technológiáit, különösen a pereminformatikával kapcsolatban.
A felhőalapú technológiák lekérhető, rugalmas és olcsóbb adattárolást és -kezelést tesznek lehetővé. Ezek központosított adatközpontokban, szétszórtan elhelyezkedő létesítményekben vagy a felhasználóhoz közeli összekapcsolt eszközökön (pereminformatika) működnek. A vállalkozások, a közigazgatás és a polgárok által nap mint nap igénybe vett számos szolgáltatás felhőalapú számítástechnikán alapul.
Milyen lehetőségei vannak az EU-nak, hogy autonómmá váljon?
2025-re várhatóan az összes generált adat ekkora hányadát a peremen fogják feldolgozni, a jelenlegi domináns piaci szereplők nélkül
A szoftverszolgáltatások erőteljes növekedése komoly lehetőséget jelent az európai szolgáltatóknak arra, hogy javítsák pozícióikat.
Az 5G hálózatokon alapuló és a többfelhős számítástechnika (kockázatcsökkentő eszköz) további lehetőséget jelent
Az elmúlt években tapasztalt némi növekedés ellenére a felhőalapú szolgáltatások igénybevétele még mindig alacsony az EU-ban. Az Eurostat adatai szerint, jóllehet 2018-hoz képest némi javulás mutatkozik, 2020-ban az uniós vállalkozásoknak mindössze 36%-a használt felhőszolgáltatásokat, főként egyszerű szolgáltatások, például e-mailek és fájlok tárolása céljára.
A legnagyobb uniós székhelyű felhőszolgáltató az európai piacon termelt összbevétel kevesebb mint 1%-át adja. Összehasonlításképpen, a világ 4 vezető felhőszolgáltatójának (Amazon Web Services, Microsoft Azure, Google Cloud és Alibaba Cloud) árbevétele 2021-ben a globális árbevétel több mint 80%-át fogja kitenni. Ezeknek az óriásszolgáltatóknak a piaci pozíciója és nagyságrendje miatt a többi versenytárs piacra lépése kevésbé nyereséges, és Európa nem képes megerősíteni vezető szerepét.
Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy a felhőszolgáltatásokba való uniós beruházások, illetve az USA és Kína ilyen célú beruházásai között a becslések szerint évi 11 milliárd eurós hiány áll fenn.
A felhőszolgáltatások felhasználóinak a gyakorlatban nagyon korlátozott a lehetőségük – mondhatni, nincs is lehetőségük – arra, hogy felhőszolgáltatót váltsanak. Emellett a felhasználók aggályosnak tartják a külföldi felhőalapú szolgáltatások használatát a személyes adatok védelme, a kiberbiztonság vagy az alkalmazandó joggal kapcsolatos kérdések miatt.
- Az ipari adatokkal, a perem- és felhőtechnológiával foglalkozó új szövetség létrehozása: A Bizottság jelenleg dolgozik e szövetség elindításán, amelynek feladata lesz, hogy összefogja az érdekelt felek széles körét annak érdekében, hogy elősegítse Európa ipari pozíciójának megerősítését a felhőalapú számítástechnika és a pereminformatika globális piacán, segítsen lépést tartani az adatfeldolgozási kapacitások növekvő decentralizálásának trendjével, valamint ösztönözze a szövetségbe tömörült és az értékesítőktől független felhőalapú ökoszisztéma létrejöttét.
- Uniós beruházások a felhőalapú számítástechnika európai szövetségébe: Célunk, hogy a 2021–2027 közötti időszakban közös beruházásokat hajtsunk végre az európai adatterekbe és a felhőalapú számítástechnika európai szövetségébe. Az uniós beruházások a Digitális Európa programon, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön és a Horizont Európán keresztül valósulnak meg.
- A magán- és az állami szektor társberuházásai: 2020 októberében valamennyi tagállam együttes nyilatkozatot írt alá, és megállapodtak abban, hogy együttműködnek a meglévő kapacitások fejlesztése, a felhőalapú szolgáltatások következő generációjának kialakítása és a felhőalapú szolgáltatások egész Unióra történő kiterjesztésének ösztönzése érdekében. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a Next Generation EU részeként) a tagállami beruházások fontos csatornája lesz.
- Közös európai érdeket szolgáló fontos projektek: Több tagállam megkezdte azoknak a potenciálisan megvalósítható, közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek az együttes előkészítését, amelyek az új generációs felhőalapú számítástechnikához és pereminformatikához szükséges infrastruktúrára és szolgáltatásokra összpontosítanak.