REFIT – a minél egyszerűbb, költségkímélőbb és időtállóbb uniós jogszabályokért

Mi a REFIT?

A REFIT a Bizottság minőségi jogalkotási programjának a része. A REFIT révén a Bizottság gondoskodik arról, hogy a lakosság és a vállalkozások javát szolgáló uniós jogszabályok valóban elérjék a tőlük várt eredményeket. Ennek fontos része, hogy minél egyszerűbbek legyenek a jogi rendelkezések, és a lehető legkevesebb bürokráciával járjon a jogi követelmények teljesítése. A REFIT célja végeredményben tehát az, hogy az uniós jog minél egyszerűbb, minél célzottabb és minél könnyebben betartható legyen.

A polgároknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak – amelyek az EU összes vállalkozásának 99%-át teszik ki – különösen kedvez a REFIT program, mivel őket kiváltképp érinthetik a túlzottan bonyolult előírások és a szabályozásból eredő terhek.

A Bizottság a REFIT-eredménytáblán keresztül figyelemmel kíséri a program révén tett előrehaladást. Az eredménytábla mindegyik REFIT-kezdeményezést annak teljes életciklusán át követi. A szabályozásból eredő terhekről szóló éves felmérésben (Annual Burden Survey) a Bizottság áttekinti, hogy milyen uniós intézkedésekre került sor annak érdekében, hogy egyszerűsödjenek a jogszabályok és csökkenjenek a szabályozási terhek, beleértve a főbb REFIT-kezdeményezéseket, a jövőállósági platform tevékenységeit és 2021 óta az „egy be, egy ki” megközelítés főbb pontjait.

Minőségi jogalkotás: célok és eszközök

REFIT-eredménytábla

A jogszabályok egyszerűsítését célzó uniós erőfeszítések – a szabályozási tervek éves felmérése: 2022

Hogyan működik a REFIT?

A Bizottságnak minden új jogszabálytervezet vagy jogszabály-módosítás előkészítése során figyelmet kell fordítania a jogi keret egyszerűsítésére és a szükségtelen szabályozási költségek csökkentésére, a jogszabály által elérendő szakpolitikai célok veszélyeztetése nélkül.

Az új „egy be, egy ki” elv – miszerint egy új jogszabály életbe léptetésekor egy régit hatályon kívül kell helyezni – kiegészíti a REFIT programot azáltal, hogy figyelembe veszi azokat a költségeket, melyeket a bevezetendő szabályoknak való megfelelés kötelezettsége ró a polgárokra és a vállalkozásokra. A Bizottság számszerűsíti és a lehető legnagyobb mértékben ellentételezi a kiigazítási költségeket, míg az adminisztratív költségeket ellensúlyozzák.

A REFIT-kezdeményezések keretében a Bizottság:

hatásvizsgálatot végez annak megállapítására, hogy melyek a leghatékonyabb eszközök a kitűzött szakpolitikai célok elérésére, és elemzi az előnyben részesített alternatíva REFIT-potenciálját;
értékelések és célravezetőségi vizsgálatok során megvizsgálja, hogyan és milyen mértékben lehet egyszerűsíteni a hatályos uniós jogszabályokat és megszüntetni az indokolatlan szabályozási költségeket;
a Szabályozói Ellenőrzési Testület különös figyelmet fordít az „egy be, egy ki” elv alkalmazására, értékeli a költségbecslések minőségét és az előnyben részesített alternatíva arányosságát, többek között azt is, hogy kellően megvizsgálták-e a terhek csökkentésének lehetőségeit;
az egyszerűsítési és tehercsökkentési potenciált lehetőség szerint számszerűsíti;
jogszabályjavaslatainak indokolásában kitér a javaslat REFIT-vonatkozásaira is, vagyis arra, hogy a jogszabálytervezet kidolgozása során mennyiben játszottak közre a jogi keret egyszerűsítésével, a szabályozási terhek csökkentésével kapcsolatos megfontolások, és hogy a javaslat hogyan tükrözi ezeket;
a Bizottság munkaprogramja magában foglalja a jogszabályoknak a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok számára költségmegtakarítást eredményező felülvizsgálatát.

Az uniós jogszabályokból eredő szabályozási terhek egyszerűsítése és csökkentése közös feladat, tehát azt a Bizottság a többi uniós intézménnyel, a tagállamokkal és az érdekelt felekkel szoros együttműködésben tudja csak sikeresen elvégezni.

A vállalkozásokra és a közigazgatásra nehezedő terhek csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként a Bizottság a 2023 márciusában közzétett, a versenyképességre vonatkozó hosszú távú stratégiájában kötelezettséget vállalt arra, hogy észszerűsíti a jelentéstételi kötelezettségeket és a kapcsolódó szakpolitikai célkitűzések veszélyeztetése nélkül 25%-kal csökkenti ezeket a terheket.

2023. szeptember 12-én a Bizottság a kkv-kat segítő csomaggal egészítette ki ezt a stratégiát, és felvázolta a 2024. évi munkaprogrammal együtt elfogadandó első javaslatokat. A kkv-kat segítő csomag további egyértelmű mérföldköveket határoz meg, amelyeket 2023 végéig el kell érni, és amelyek alapján a gyakorlat 2024-ben és azt követően is folytatódni fog.

Az Ön véleménye is számít

A minőségi jogalkotás alapelvével összhangban a REFIT program a polgárok és az érdekelt felek bevonásán alapul, az ő észrevételeik, meglátásaik figyelembevételével valósul meg.

Jövőállósági platform

A jövőállósági platform a nemzeti, regionális és helyi hatóságoktól, továbbá a polgároktól és az érdekelt felektől gyűjtött összes tudásanyag megjelenítésére hivatott, amely tanáccsal szolgál a Bizottságnak azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni az uniós jogszabályokat.

A tagok észrevételei mellett a jövőállósági platform figyelembe veszi a polgárok és az érdekelt felek által az „Ossza meg velünk véleményét: Egyszerűsítsünk!” portálon keresztül benyújtott javaslatokat is.

Itt tehet javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne egyszerűsíteni, csökkenteni a terheket, és korszerűsíteni a meglévő uniós jogszabályokat.

A hatályos jogszabályokkal és a készülőben lévő új uniós szakpolitikákkal kapcsolatos meglátásait az Ossza meg velünk véleményét portálon is közölheti velünk.

Főbb eredmények

A REFIT-eredménytábla nyomon követi a program 2015 óta elért eredményeit. Az eredménytábla eddig a következőket tartalmazza:
Több mint elfogadott 270, egyszerűsítési és tehercsökkentési intézkedéseket tartalmazó jogalkotási kezdeményezés;
210 véglegesített értékelés és célravezetőségi vizsgálat.

2022-ben 24 értékelés volt folyamatban, 18-at pedig véglegesítettek. Ezenkívül 39 kezdeményezést fogadtak el, amelyek egyszerűsítési és tehercsökkentési intézkedéseket tartalmaztak.

Tájékoztató: Az uniós jogszabályok egyszerűsítésére, korszerűsítésére és a szabályozási terhek csökkentésére irányuló kezdeményezések 2022-ben

Előzmények

2023 – A Bizottság közzéteszi a szabályozásból eredő terhekről szóló 2022. évi éves felmérést, amely többek között az „egy be, egy ki” megközelítés teljes körű végrehajtásának első évéről számol be, és bejelenti, hogy további erőfeszítéseket tesz a vállalatokra és a közigazgatásokra vonatkozó jelentéstételi követelmények észszerűsítése és egyszerűsítése érdekében.

2022 – A Bizottság közzéteszi a szabályozásból eredő terhekről szóló 2021. évi éves felmérést, amely első alkalommal számol be a 2021-ben végrehajtott „egy be, egy ki” kísérleti projektről.

2020 – A Bizottság létrehozza a jövőállósági platformot, mely a tagállamok, a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselőit, valamint az érdekelt feleket tömörítő magas szintű szakértői csoport. A platform együttműködik továbbá a kkv-követek hálózatával és a RegHubbal is.

2017 – A Bizottság közzéteszi az első éves felmérést a szabályozásból eredő terhekről.

2017 – A Bizottság növeli a REFIT program súlyát azáltal, hogy biztosítja, hogy a jogszabályok értékelése és felülvizsgálata során mindig figyelem háruljon az egyszerűsítés és a terhek csökkentésének kérdésére. Minden uniós jogszabály felülvizsgálata a REFIT hatálya alá tartozik, és célja a terhek csökkentése és az egyszerűsítés.

2015 – A Bizottság létrehozza a REFIT-platformot (amelynek mandátuma 2019. október 31-én lejárt).

2015 – A Bizottság tanulmányt tesz közzé (ABRplus), amely azt vizsgálja, hogy a tagállamok hogyan hajtottak végre 12 intézkedést a cselekvési programból, és hogy az ígért eredmények milyen mértékben valósultak meg.

2012– A cselekvési program végére a Bizottság eléri a kitűzött célt, azaz sikerül 25%-kal csökkentenie az uniós jogszabályok által a vállalkozásokra rótt adminisztratív terheket (becsült éves megtakarítás: 30,8 milliárd euró).

2007 – A Bizottság cselekvési programot indít az uniós szabályozásból eredő adminisztratív terhek csökkentésére. Magas szintű munkacsoport jön létre, hogy a végrehajtást tanácsokkal segítse. A munkacsoport ajánlásai között szerepel az elektronikus számlázás megkönnyítése és a mikrovállalkozások mentesítése az uniós számviteli szabályok alól.

2005 – A jogszabályok egyszerűsítését célzó gördülő program 2005 és 2009 között 164 intézkedést foglal magában, és az éves munkaprogram részévé válik.

2002 – A minőségi jogalkotás programjának létrehozásával az EU megteszi az első lépést a szabályozás egyszerűsítése és javítása felé. Ettől kezdve minden új bizottsági kezdeményezés esetében kötelező hatásvizsgálatot végezni és konzultációt folytatni az érdekelt felekkel.