Konzultáció
Az Európai Bizottság – összhangban a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás minimumszabályaival az érdekeltek részvétele és az álláspontjukra való nyitottság tekintetében – kiterjedt konzultációs stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy biztosítsa az érdekeltek széles körű részvételének lehetőségét a kezdeményezéshez kapcsolódó teljes szakpolitikai ciklus során.
Ez a stratégia egy sor nyilvános és célzott konzultáción alapult. Az Európai Bizottság ennek során arra törekedett, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet kapjon, ezért valamennyi érdekelt fél (vállalkozások, fogyasztók, nemzeti hatóságok, jogászok és tudományos szakemberek) számára lehetőséget biztosított a véleménynyilvánításra a témában.
A széles körű konzultációs folyamat részeként nyilvános konzultációra, a főbb érdekelt feleknek és az uniós országoknak szóló célzott konzultációkra, valamint a fogyasztók és a vállalkozások körében végzett felmérésekre került sor.
1. Nyilvános konzultáció
2. A fő érdekelteknek szóló célzott konzultációk:
a. Az online és digitális vásárlásokra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályokkal foglalkozó, érdekelt feleket tömörítő konzultációs csoport 2015 elején alakult 22 szervezet részvételével, melyek – a fogyasztóktól és a kis- és középvállalkozásoktól a kiskereskedőkön, az e-kereskedelem szereplőin, az online platformokon, a gyártókon és a jogi szakmák képviselőin át a marketingszakemberekig, a tartalomfejlesztőkig és a tartalomszolgáltatókig bezárólag – az érdekeltek széles spektrumát képviselik. Az érdekelt feleket tömörítő konzultációs csoport azt a feladatot kapta, hogy segítsen a Bizottságnak azonosítani a digitális tartalom és az anyagi javak online vásárlása kapcsán jelentkező szerződésjogi akadályokat, és vitassa meg, milyen lehetséges megoldások kínálkoznak. A csoport 2015. január és december között hét alkalommal ülésezett.
b. Műhelytalálkozók EU-országokkal: Három műhelytalálkozóra került sor uniós országokkal. Az első műhelytalálkozón (2015. június 5.) elsősorban arról volt szó, hogy a Bizottság milyen átfogó szempontok mentén valósítsa meg ezt az új kezdeményezést, és a résztvevők megvitatták a digitális tartalommal kapcsolatos fő szerződésjogi kérdéseket.
A második műhelytalálkozón (2015. július 6.) az anyagi javak online értékesítésével kapcsolatos kérdésekről vitáztak. A harmadik műhelytalálkozó (2015. október 6.) a bizottsági szolgálatok által mérlegelt, tervezetként meglévő szabályok részletesebb megvitatásának jegyében telt. A releváns kérdések a fogyasztóvédelmi együttműködési bizottság 2015. április 28-i ülésén a nemzeti végrehajtó hatóságokkal, valamint a fogyasztóügyi hálózat (Consumer Policy Network) 2015. május 5–6-i ülésén a fogyasztóügyért felelős nemzeti hatóságokkal is megvitatásra kerültek.
c. Több kétoldalú találkozóra került sor azokkal az uniós országokkal, amelyek megkezdték az előkészítő munkát a digitális tartalmak jogi szabályozása terén. Emellett kétoldalú szakmai találkozók is létrejöttek más EU-országokkal.
d. Az Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport digitális egységes piaccal foglalkozó alcsoportja, mely a tagállami fogyasztói szervezetek 12 képviselőiből áll, ajánlásokat adott ki arra vonatkozóan, hogyan lehet kiküszöbölni a digitális tartalom és az anyagi javak online vásárlása kapcsán jelentkező szerződésjogi akadályokat. A csoport kiváltképp a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelv és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv felülvizsgálatát javasolta, továbbá hangsúlyozta a jogszabályok jobb végrehajtását, és nem tartotta tanácsosnak, hogy két külön szabályrendszer létezzen egyrészt az offline, másrészt az online tranzakciókra vonatkozóan.
e. Részletes interjúkra került sor 2015. június és augusztus között különböző EU-országok olyan vállalkozásaival, amelyek határokon átívelő e-kereskedelmet folytatnak, illetve aziránt érdeklődnek.
3. Fogyasztói és üzleti felmérések
A Bizottság felmérések útján közvetlen konzultációt folytatott a fogyasztókkal. A digitális egységes piaci stratégia keretében a Bizottság 2015-ben két felmérést végzett a digitális egységes piacot és a határokon átívelő e-kereskedelmet hátráltató fő akadályokról:
- egy, az összes 28 EU-országra kiterjedő fogyasztói felmérést, melynek során több mint 23 ezer válaszadót kérdeztünk online vásárlási szokásaikról az egyes EU-országokban és határokon átívelően, mind az anyagi javak, mind a digitális tartalom tekintetében, valamint Norvégiában és Izlandon. A fogyasztókat arról is kérdeztük, hogy meglátásuk szerint mely tényezők segítik, illetve hátráltatják a határokon átívelő vagy belföldi online vásárlást;
- és egy 26 EU-országra kiterjedő felmérést a vállalkozások körében, melynek során 8705 válaszadót kérdeztünk meg online értékesítési és vásárlási tevékenységeikről belföldön és határokon átívelően egyaránt, valamint a határokon átnyúló értékesítéssel és vásárlással kapcsolatos tapasztalataikról, az általuk tapasztalt problémákról és a határokon átívelő online értékesítés mellőzésének fő okairól.
Egy, a fogyasztói digitálistartalom-alapú termékekről szóló, 15 EU-országra kiterjedő gazdasági tanulmány részeként ezer fogyasztót kérdeztünk meg arról, milyen típusú problémákkal szembesülnek digitális tartalmak online vásárlásakor. Ezen túlmenően a Bizottság más úton is konzultált a gazdasági élet szereplőivel: 15 EU-országban országonként 20–30 vállalkozást – köztük kkv-ket – kérdezett ki külön-külön a témában. Az interjúk során a cégeket arra kértük, hogy azonosítsák azokat a fő problémákat, amelyekkel a digitális tartalmak fogyasztók részére történő – belföldi, illetve határokon átívelő – értékesítése/szolgáltatása során szembesülnek.