Az EU szolidáris Ukrajnával – időrendi áttekintés

A Bizottság új intézkedéseket javasol, hogy segítse az ukrán menekülteket az átmeneti védelemből való kilépésben.

Az EU elfogadja az Oroszországgal szembeni 17. szankciócsomagot.

Megállapodás születik az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék Európa Tanácson belüli létrehozásáról.

Az EU és Ukrajna 2025. december 31-ig meghosszabbítja a közúti fuvarozásról szóló megállapodásukat.

A Bizottság folyósítja az Ukrajna-eszköz keretében előirányzott rendszeres kifizetés részét képező harmadik összeget.

Az EU elfogadja az Oroszországgal szembeni 16. szankciócsomagot.

Lefektetik annak a különleges törvényszéknek az alapjait, amely felelősségre fogja vonni Oroszországot az Ukrajna elleni agressziójáért.

Az EU Ukrajna rendelkezésére bocsátja az immobilizált orosz vagyoni eszközökből származó bevételek 1,5 milliárd euró összegű első részletét.

A Bizottság kedvező értékeléssel zárja az arra vonatkozó vizsgálatot, hogy teljesítette-e Ukrajna az Ukrajna-eszköz keretében folyósítandó, csaknem 4,2 milliárd eurós első rendszeres kifizetés feltételeit.

22 európai és 7 ukrán távközlési szolgáltató meghosszabbítja azt az általuk korábban aláírt önkéntes megállapodást, amelynek köszönhetően az Ukrajnából érkezett menekültek megfizethető áron tarthatják a kapcsolatot otthon maradt szeretteikkel.

A Tanács megállapodik arról, hogy meghosszabbítja 2026 márciusáig az Ukrajna elleni orosz agresszió elől menekülők átmeneti védelmét.

Az EU megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

Az EU elfogadja az Oroszországgal szembeni – gazdasági jellegű és magánszemélyek elleni – szankciók 14. csomagját.

A Bizottság azt indítványozza, hogy az EU 2026 márciusáig hosszabbítsa meg az Ukrajna elleni orosz agresszió elől menekülő emberek átmeneti védelmét.

Az EU még egy évvel meghosszabbítja az Ukrajnának nyújtott kereskedelmi támogatást.

A Bizottság további 1,5 milliárd euró támogatást nyújt Ukrajnának az Ukrajna-eszköz keretében.

A Bizottság folyósítja Ukrajnának az Ukrajna-eszköz keretében nyújtandó támogatás első, 4,5 milliárd eurós részletét.

Ursula von der Leyen elnök Kijevben személygépkocsikat ad át az ukrán biztonsági erőknek, hogy azok könnyebben stabilizálják a helyzetet és kivizsgálhassák a háborús bűncselekményeket a megszállás alól felszabadított területeken.

A Bizottság bejelenti, hogy 83 millió euró kezdeti humanitárius segélyt nyújt az Oroszország Ukrajna elleni háborúja által sújtott emberek megsegítésére 2024-ben.

Az EU elfogadja az Oroszországgal szembeni – gazdasági jellegű és magánszemélyek elleni – szankciók 13. csomagját.

Az EU vezetői hozzájárulnak ahhoz, hogy az Unió rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának az ún. Ukrajna-eszköz révén. Az új pénzügyi eszköznek köszönhetően Ukrajna vissza nem térítendő támogatások és hitelek formájában kap majd pénzügyi segítséget, melynek összege 2027-ig az 50 milliárd eurót is elérheti.

A 2023. évi bővítési csomag keretében a Bizottság ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a Tanács kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

A Bizottság újabb, 1,5 milliárd euró összegű támogatást folyósít Ukrajnának. Ezzel a kifizetéssel 13,5 milliárd euróra emelkedik a „makroszintű pénzügyi támogatás plusz” csomag keretében idén Ukrajnának juttatott támogatás összege.

A Bizottság azt indítványozza, hogy az EU 2025 márciusáig hosszabbítsa meg az Ukrajna elleni orosz agresszió elől menekülő emberek átmeneti védelmét.

Az Unióba irányuló ukrán gabona- és egyéb élelmiszerexportra vonatkozó korlátozó intézkedések lejártával Ukrajna vállalja, hogy megfelelő intézkedéseket vezet be az uniós behozatal újbóli ugrásszerű növekedésének megelőzése céljából.

Az EU további korlátozó intézkedéseket vezet be Belaruszra vonatkozóan.

Az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ megkezdi működését Hágában.

A Bizottság célzott eszköz létrehozását javasolja Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és modernizálásának támogatására.

Az EU elfogadja az Oroszországgal szembeni – gazdasági jellegű és magánszemélyek elleni – szankciók 11. csomagját.

A Bizottság 1,5 milliárd eurót folyósít Ukrajnának az ország támogatását célzó „makroszintű pénzügyi támogatás plusz” csomag keretében. Ezzel a részlettel 9 milliárd euróra emelkedik az az összeg, amelyet a 2023-ra tervezett, 18 milliárd euró összegű támogatásból már megkapott Ukrajna.

Az EU vészhelyzeti eszközöket és pénzforrásokat mozgósít, hogy támogassa a válságkezelési intézkedéseket a Nova Kahovka-i gát lerombolását követően.

A Bizottság és Ukrajna megállapodást ír alá, mely szerint az ország társul az infrastrukturális projektek számára pénzforrásokat biztosító Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz. Ezzel Ukrajna még szorosabban kapcsolódik az EU egységes piacához.

A Bizottság újabb, 1,5 milliárd euró összegű segélyt folyósít Ukrajnának az ország részére megítélt makroszintű pénzügyi támogatás részeként. Ezzel a részlettel 7,5 milliárd euróra emelkedik az az összeg, amelyet eddig már folyósított a Bizottság a 2023. évre előirányzott 18 milliárd eurós támogatási csomagból.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke Kijevbe látogat, és bejelenti az Oroszország elleni 11. szankciócsomagot.

Az EU Tanácsa 1 milliárd euró összegű támogatási intézkedésről állapodik meg, melynek pénzügyi hátterét az Európai Békekeret biztosítja.

A Bizottság újabb pénzügyi segélyt juttat Ukrajnának 1,5 milliárd euró összegben a makroszintű pénzügyi támogatás részeként.

Ukrajna csatlakozik az uniós polgári védelmi mechanizmushoz, az EU szolidaritási eszközéhez, mely a mechanizmusban részt vevő országoknak hivatott segítséget nyújtani katasztrófa esetén.

A Tanács az Európai Békekeret égisze alatt 1 milliárd euró összegű támogatási csomagot fogad el az ukrán fegyveres erők támogatására. Ezzel az intézkedéssel az Európai Békekeret részeként Ukrajnának nyújtott teljes uniós hozzájárulás már 4,6 milliárd eurót tesz ki.

A Bizottság újabb makroszintű pénzügyi támogatást folyósít Ukrajnának, ezúttal 1,5 milliárd euró összegben.

Az uniós tagállamok megállapodnak abban, hogy felgyorsítják az Ukrajnának szánt lőszerek közös beszerzését és szállítását.

Új európai Bauhaus: kapacitásépítési program indul Ukrajna újjáépítésére.

Egy éve biztosít átmeneti védelmet az EU az Ukrajna elleni orosz agresszió elől menekülőknek.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke üdvözli, hogy létrejött az Ukrajna elleni agressziós bűncselekmények kivizsgálását és az elkövetők büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi központ.

Az Enel energiavállalat bejelenti, hogy 5700 fotovoltaikus napelemet adományoz Ukrajnának egy, az Európai Bizottsággal közösen indított projekt keretében. Ez a kezdeményezés egy szélesebb körű uniós erőfeszítés részét képezi, mely olyan, hálózaton kívüli megoldásokról hivatott gondoskodni, amelyek villamos energiával tudják ellátni a legfontosabb, polgári célra használt középületeket Ukrajnában.

Az EU megállapodik az Oroszországgal szembeni szankciók tizedik csomagjáról.

Az ukrán ellenállás egy éve – Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozza: az EU Ukrajna és az ukrán nép iránti elkötelezettsége és szolidaritása megingathatatlan.

A Bizottság azt javasolja, hogy az EU további egy évre hosszabbítsa meg az Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok, kvóták és piacvédelmi intézkedések felfüggesztését.

EU–Ukrajna csúcstalálkozónak ad otthont Kijev.

A biztosi testület Kijevbe utazik, ahol a felek bejelentik az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás növelését és az EU és Ukrajna közötti ágazati együttműködés elmélyítését.

Az EU adományozói platformot hoz létre Ukrajna helyreállításának elősegítéséért.

A Bizottság uniós szolidaritási kampányt indít „Iskolabuszokat Ukrajnának” néven.

Az Európai Bizottság és partnerei egymilliárd eurót mozgósítanak a globális élelmezésbiztonság és Ukrajna gazdasága szempontjából kulcsfontosságú szolidaritási folyosók javítására.

A Bizottság stabil és kiszámítható támogatási csomag elfogadására irányuló javaslatot terjeszt elő. A csomag, melynek összege elérheti a 18 milliárd eurót, 2023-ban hivatott segítséget nyújtani Ukrajnának.

Berlin nemzetközi szakértői konferenciának ad otthont, melynek Ukrajna helyreállítása, újjáépítése és modernizációja a témája. Az eseménynek az Európai Bizottság és – a G7-ek elnökeként – Németország a házigazdája.

A Bizottság újabb, 2 milliárd euró összegű kivételes makroszintű pénzügyi támogatást folyósít Ukrajnának.

A Tanács további támogatási intézkedéseket fogad el, melyek értelmében az EU az Európai Békekeret forrásaiból plusztámogatást nyújt az ukrán fegyveres erők képességeinek és rezilienciájának megerősítésére. Ennek eredményeképpen az Európai Békekeretből Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulás már összesen 3,1 milliárd eurót tesz ki.

A Tanács megállapodik az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási misszió létrehozásáról. A misszió Ukrajna katonai képességének fokozásához kíván hozzájárulni, hogy az ország hatékony katonai műveletekkel meg tudja védeni a polgári lakosságot, valamint az ország területi integritását a nemzetközileg elismert határokon belül, továbbá hogy ténylegesen gyakorolhassa szuverenitását.

Az EU elfogadja az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciócsomagot.

A Bizottság azt javasolja, hogy az EU nyújtson további 5 milliárd euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást hitelek formájában Ukrajnának. A kölcsön a 2022 májusában bejelentett, 9 milliárd euróig terjedő rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatási csomag második része.

A Bizottság az EU és az Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás teljes felfüggesztését javasolja. Javaslatának oka, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következtében az EU biztonsága és tagállamainak nemzetbiztonsága egyre nagyobb kockázatoknak és fenyegetéseknek van kitéve.

Az EU egészségügyi evakuálási központot nyit meg Lengyelországban, hogy az ukrán betegeket könnyebben át lehessen szállítani Lengyelországon. A központ feladata, hogy az Ukrajnából érkező betegek számára biztonságos szállást nyújtson, mielőtt továbbszállítanák őket egy másik európai országba, hogy ott kórházi kezelést kapjanak.

A Tanács két támogatási intézkedést fogad el, amelyeket az Európai Békekeret finanszíroz majd. Az intézkedésekkel az EU fokozottan támogatni fogja az ukrán fegyveres erőket abban, hogy – az ország területi integritásának és szuverenitásának védelme, valamint a polgári lakosságnak a folytatódó orosz katonai agresszióval szembeni védelme érdekében – tovább erősítsék képességeiket és rezilienciájukat. E két intézkedés eredményeképpen az Európai Békekeretből Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulás már összesen 2,5 milliárd eurót tesz ki.

A Tanács úgy határoz, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be további 54 személlyel és 10 szervezettel szemben, válaszul az Ukrajnával szembeni indokolatlan és igazolhatatlan orosz katonai agresszióra.

A Bizottság és az ukrán kormány megállapodást ír alá, miszerint Ukrajna társul az uniós egészségügyi cselekvési programhoz. A megállapodás értelmében Ukrajna egészségügyi célú uniós pénzforrásokhoz juthat, melyek megkönnyítik az ország egészségügyi hatóságainak, hogy reagáljanak az azonnali szükségletekre, és elősegítik az ukrán egészségügyi rendszer hosszú távú helyreállítását.

A Bizottság új intézkedéscsomagra irányuló javaslatot fogad el. Az előirányzott intézkedések az Oroszországgal szemben eddig hozott hat, példa nélküli és széles körű uniós szankciócsomag eredményességét hivatottak fenntartani és megerősíteni. A javasolt intézkedéscsomag új behozatali tilalmat vezet be az orosz aranyra, egyúttal megerősíti a kettős felhasználású termékek és a fejlett technológiák exportellenőrzését. A Tanács néhány nappal később, július 21-én jóváhagyja ezeket az intézkedéseket.

A Bizottság új, 1 milliárd euró összegű, Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatási műveletre tesz javaslatot, amely a 2022. május 18-i bizottsági közleményben bejelentett és az Európai Tanács 2022. június 23–24-i ülésén jóváhagyott, 9 milliárd euró összegig terjedő rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatási csomag első része. (A támogatást augusztus elején folyósítják Ukrajnának.)

A Bizottság határozatot fogad el, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy ideiglenesen eltekintsenek a háború által sújtott ukrán állampolgároknak szánt élelmiszerek, takarók, sátrak, elektromos generátorok és más létfontosságú felszerelések harmadik országokból történő behozatala után fizetendő vámoktól és hozzáadottérték-adótól. Ez a tagállamok által kért intézkedés 2022. február 24-től visszamenőleges hatállyal alkalmazandó, és 2022. december 31-ig lesz érvényben.

A Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata bejelenti, hogy június 30-án beindul a villamosenergia-kereskedelem Ukrajna és az EU között. Erre a fejleményre az ukrán és a moldovai hálózatnak az európai kontinentális hálózattal való sikeres, márciusi vészhelyzeti szinkronizálása nyomán kerülhetett sor. A kereskedelem beindítása fontos lépés a két ország energiarendszerének az EU energiarendszerébe való integrációja felé.

A Bizottság mozgósítja a rescEU új vészhelyzeti tartalékait azt követően, hogy Ukrajna orvosi felszereléseket, védőeszközöket és speciális felszereléseket kért a – többek között vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos – népegészségügyi kockázatok kezelésére.

Az EU tagjelölti státuszt ad Ukrajnának és Moldovának.

A Bizottság ismerteti véleményét Ukrajna uniós csatlakozás iránti kérelméről, és azt ajánlja a Tanácsnak, hogy az ország kapjon tagjelölti státuszt azzal a kikötéssel, hogy több területen reformot hajt végre.

A Bizottság iránymutatást tesz közzé az uniós tagállamoknak arról, miképp segíthetik az Ukrajnából érkezők munkaerőpiaci integrációját, és hogyan támogathatják a képzéshez és a felnőttoktatáshoz való hozzáférésüket. Az iránymutatás konkrét példákat is hoz olyan uniós finanszírozású projektekre, amelyek segítik az elhelyezkedést.

Ursula von der Leyen elnök Kijevben találkozik Zelenszkij elnökkel, és megbeszéléseket folytat Ukrajna uniós tagság iránti kérelméről, az ezzel kapcsolatos bizottsági vélemény előkészítése keretében. 

Az EU bejelenti, hogy további 205 millió euró összegű humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. Ezzel az EU által – az Ukrajna elleni jogellenes orosz invázióra válaszképpen – nyújtott teljes humanitáriussegély-finanszírozás és természetbeni támogatás több mint 700 millió euróra emelkedik. Ebből 13 millió euró a szomszédos Moldovában megvalósuló projekteket segíti.

Az EU az Európai Innovációs Tanács révén 20 millió euróval támogatja az ukrán induló vállalkozásokat.

A Bizottság uniós platformot hoz létre az átmeneti védelem és a megfelelő védelem kedvezményezettjeire vonatkozó információcsere céljából. A platform lehetővé teszi a tagországoknak, hogy valós időben információt cseréljenek a regisztrált személyekről annak érdekében, hogy azok, akik Ukrajnából elmenekültek, ténylegesen élhessenek jogaikkal valamennyi tagállamban. A platform egyben lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy kiszűrjék a kettős vagy többszöri regisztrációkat, és fellépjenek az esetleges visszaélésekkel szemben.  

Az Európai Tanács rendkívüli ülésén az uniós vezetők megállapodnak az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról. 

Az uniós korlátozó intézkedések végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy e korlátozó intézkedések megsértése uniós dimenziójú bűncselekménynek minősüljön, továbbá javaslatot tesz a vagyonvisszaszerzésre és -elkobzásra vonatkozó szabályok megerősítésére. Rendkívül fontos, hogy az uniós korlátozó intézkedések maradéktalanul érvényre jussanak, és hogy ezeknek az intézkedéseknek a megsértése ne legyen kifizetődő. A Bizottság javaslatai azt hivatottak biztosítani, hogy a korlátozó intézkedéseket megsértő személyek és szervezetek vagyonát a jövőben ténylegesen el lehessen kobozni.

A Bizottság 600 millió euró összegű sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatást folyósít Ukrajna sürgető finanszírozási igényeinek kielégítésére. Ez a pénzügyi támogatás arra szolgál, hogy Ukrajna továbbra is működtetni tudja az alapvető szolgáltatásokat és ki tudja elégíteni a mindennapi szükségleteket. Ez a kifizetett összeg a Bizottság által 2022. január végén bejelentett 1,2 milliárd euró összegű pénzügyi támogatási csomag utolsó részlete. 

A Bizottság – azonnali uniós válaszintézkedések gyanánt – 9 milliárd euró összegig terjedő új makroszintű pénzügyi támogatást jelent be 2022-re Ukrajna finanszírozási hiányának kezelésére, valamint hosszabb távú újjáépítési keretre tesz javaslatot. 

A Bizottság telefonos segélyvonalat helyez üzembe, melyen az Ukrajna elleni orosz invázió elől menekülők tájékoztatást, illetve segítséget kaphatnak ukrán vagy orosz nyelven.

A Bizottság cselekvési tervet készít szolidaritási folyosók létrehozására, amelyek révén Ukrajna exportálni tudja gabonáját, valamint hozzájuthat a számára szükséges javakhoz, a humanitárius segélyektől kezdve a takarmányig és műtrágyáig.

A Bizottság a Lengyelország és Svédország által közösen összehívott nemzetközi donorkonferencián új, 200 millió eurós segélycsomagot jelent be a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő ukrajnaiak támogatására.

A Bizottság több mint 3,5 milliárd euró összegű előleget fizet ki a tagállamoknak, hogy segítse őket az ukrajnai háború elől menekülők fogadásában. A kohéziós célú REACT-EU helyreállítási csomag forrásaiból származó összegeket a tagállamok az EU-ban tartózkodó menekültek megsegítését célzó, szintén a kohéziós politika részét képező CARE fellépés keretében kapják meg.

A Bizottság javaslatot tesz arra, hogy az EU egy évre függessze fel a behozatali vámokat az Ukrajnából az Unióba érkező összes import tekintetében. A javasolt rendelet előirányozza továbbá az ukrán acélexportra vonatkozó összes uniós dömpingellenes és védintézkedés felfüggesztését, szintén egy évre. Ez a nagyszabású javaslat az EU-ba irányuló ukrán export fellendítését célozza, és az ukrajnai termelők, gyártók és exportőrök nehéz helyzetét hivatott enyhíteni.

Az EU további 50 millió euró humanitárius finanszírozást különít el az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború érintettjeinek megsegítésére: 45 millió eurót ukrajnai humanitárius projektekre fordít, a fennmaradó 5 millió eurót pedig Moldova kapja. Ez azt jelenti, hogy az EU immár 143 millió euróval támogatja a háború miatti humanitárius beavatkozást. Ez az összeg annak az egymilliárd eurós támogatási csomagnak a része, amelyet az Európai Bizottság ajánlott fel a „Kiállás Ukrajna mellett” elnevezésű kampány során.

A „Kiállás Ukrajna mellett” elnevezésű globális adományozói rendezvény és kampány során 9,1 milliárd eurót sikerült összegyűjteni az orosz invázió elől menekülő, Ukrajnában vagy más országokban tartózkodó emberek megsegítésére. Az Európai Bizottság felajánlása 1 milliárd euró. Ezen túlmenően az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank bejelenti, hogy további 1 milliárd euró kölcsönt ad az invázió miatt otthonukat elhagyni kényszerülők szükségleteinek kielégítésére.

Az Ukrajna és népe elleni brutális orosz agresszióra válaszul az EU megegyezik az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések ötödik csomagjáról. A korábbi négy csomaggal együtt ezek a szankciók tovább fokozzák a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, hogy Oroszország ne tudja finanszírozni az Ukrajna elleni invázióját. Ezek az intézkedések szélesebb körűek és célzottabbak, hogy még súlyosabb problémákat okozzanak az orosz gazdaságban. Az EU a szankciókat összehangolta a nemzetközi partnerekkel.

Uniós és ukrajnai székhelyű távközlési szolgáltatók együttes nyilatkozatot írnak alá az azzal kapcsolatos összehangolt erőfeszítéseikről, hogy megfizethető, illetve ingyenes, stabil barangolási szolgáltatásokat és nemzetközi hívásokat tegyenek lehetővé az EU és Ukrajna viszonylatában. Az együttes nyilatkozat célja, hogy az Európába menekülni kényszerült ukrán állampolgárok könnyebben tarthassák a kapcsolatot a hazájukban maradt családtagjaikkal és barátaikkal.

A Bizottság ajánlást tesz közzé az ukrajnai orosz invázió elől menekülők felsőfokú és szakmai képesítéseinek elismeréséről. A dokumentum iránymutatást és gyakorlati tanácsokat nyújt a tagállamok számára gyors, méltányos és rugalmas elismerési eljárások bevezetéséhez.

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelenti az Oroszországgal szembeni uniós szankciók ötödik körét. Az új, szélesebb körű és szigorúbb korlátozó intézkedések hat pillérre épülnek, amelyek érzékenyen érintik az orosz gazdaságot és folyamatos nyomást gyakorolnak az orosz kormányra.

Az EU Ukrajnával közös nyomozócsoportot hoz létre a háborús bűncselekményekkel és az emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékok összegyűjtésére és e cselekmények kivizsgálására. Az EU készen áll arra, hogy nyomozócsoportokat küldjön a helyszínre az ukrán ügyészség munkájának támogatására. 

A Bizottság összehangolt közelítésmódról fogad el javaslatot, melynek célja, hogy az ukrajnai háború elől menekülők a fogadó országtól függetlenül egyforma feltételekkel válthassák át hrivnyabankjegyeiket a helyi valutára.

A Bel- és Igazságügyi Tanács rendkívüli ülésén Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök, Ylva Johansson belügyi biztos és Gérald Darmanin miniszter, az EU Tanácsa francia elnökségének képviseletében 10 pontból álló tervet terjeszt elő, amelynek célja az Ukrajna elleni háború elől menekülők befogadására irányuló európai koordináció szorosabbá fűzése.

Az Európai Bizottság és Kanada kormánya bejelenti, hogy a Global Citizen nemzetközi érdekérvényesítő szervezettel partnerségben globális adománygyűjtő kampányt indítanak az ukrajnai invázió elől menekülők támogatására.

A Bizottság nagy vonalakban ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyek a tagállamokat hivatottak támogatni abban, hogy ki tudják elégíteni az Ukrajna elleni háború elől menekülők szükségleteit. A határon, a menekültek fogadásában és a polgári védelem keretében nyújtott segítség formájában megvalósuló azonnali támogatáson túl az EU további intézkedésekkel segíti a tagállamokat. A tagállamoknak ugyanis gondoskodniuk kell arról, hogy a befogadottak ténylegesen élhessenek az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, lakhatáshoz és munkához való jogukkal.  

A Bizottság útnak indítja az Európai Kutatási Térség Ukrajna számára elnevezésű portált, amely információkhoz és támogatási szolgáltatásokhoz ad egy helyen hozzáférést az Ukrajnában dolgozó és az Ukrajnából elmenekült kutatók számára.

Szorosabb együttműködésbe kezd nemzetközi partnereivel a „Freeze and Seize” („Befagyasztás és lefoglalás”) munkacsoport, melyet a Bizottság azért hozott létre, hogy uniós szinten koordinálja a jegyzékbe vett orosz és belarusz oligarchák elleni szankciók végrehajtását.  A munkacsoport az újonnan létrehozott „Russian Elites, Proxies, and Oligarchs (REPO, „Orosz elit, szövetségesek és oligarchák”)” munkacsoporttal közösen fogja folytatni a munkát. A REPO keretében az EU a G7 országaival, valamint Ausztráliával működik együtt.

Az uniós állam-, illetve kormányfők március 10–11-i nem hivatalos találkozója nyomán a Tanács úgy dönt, hogy egy gazdasági és egyedi szankciókból álló negyedik csomaggal sújtja Oroszországot az Ukrajna elleni katonai agresszió miatt. Ezek a szankciók tovább növelik a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, és nagyban megnehezítik Oroszország számára, hogy finanszírozni tudja Ukrajna elleni invázióját.

A Bizottság 300 millió euró összegű sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatást folyósít Ukrajnának. Ukrajna több részletben 1,2 milliárd eurót kap az ország megsegítését szolgáló új vészhelyzeti makroszintű pénzügyi támogatási program keretében. A most rendelkezésre bocsátott összeg a 600 millió eurót kitevő első részlet első fele. A program arról tanúskodik, hogy az EU lankadatlanul támogatja Ukrajnát.

A Tanács úgy határoz, hogy további célzott szankciókat vezet be az Ukrajnában kialakult helyzet miatt, valamint arra válaszul, hogy Belarusz részt vesz az agresszióban. A csomag újabb 160 személlyel szemben tartalmaz korlátozó intézkedéseket. A szankciók hatálya alá tartozó személyek jegyzékének bővítése a szintén a Tanács által elfogadott, Belaruszt és Oroszországot sújtó ágazati intézkedésekkel együtt minden kiskaput megszüntet, és megszilárdítja a korábban életbe léptetett intézkedéseket, melyeket az EU Oroszországgal szemben hozott az Ukrajna elleni katonai agresszióra válaszul.

A Bizottság nagy vonalakban ismerteti azt a jelentős uniós támogatást, melyet az EU az Ukrajnában dúló háború elől menekülők megsegítésére, valamint az őket befogadó uniós országok számára rendelkezésre bocsát. Az európai szolidaritás közvetlen humanitárius segítségnyújtással, sürgősségi polgári védelmi segítségnyújtással, a határon nyújtott támogatással, valamint az EU-ban azonnali védelmet biztosító, egyértelmű jogállás megadásával segíti az otthonukat a háború miatt elhagyni kényszerülő embereket.

A Bizottság javaslatot fogad el, melyben kohéziós fellépést szorgalmaz az európai menekültek megsegítéséért. A mechanizmus lehetővé teszi a tagállamoknak és a régióknak, hogy sürgősségi támogatást nyújtsanak az Oroszország Ukrajna elleni inváziója elől menekülő emberek részére.

A Bizottság felfüggeszti az orosz szervezetekkel folytatott kutatási, tudományos és innovációs együttműködést. A Bizottság a Horizont Európa program keretében nem fog új szerződéseket vagy megállapodásokat kötni orosz szervezetekkel. A Bizottság ezenfelül az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz határokon átívelő együttműködési programjai, illetve a balti-tengeri térségre vonatkozó Interreg program keretében folyó együttműködést is felfüggeszti Oroszországgal és szövetségesével, Belarusszal.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentését követően az Európai Unió Tanácsa úgy határoz, hogy EU-szerte felfüggeszti a Russia Today és a Szputnyik állami tulajdonú dezinformációs médiumok terjesztését. A szankciók a műsortovábbítás és a terjesztés valamennyi eszközére kiterjednek, így a kábeles és műholdas terjesztésre, az IPTV-re, a webes platformokra, a weboldalakra és az alkalmazásokra. A felfüggesztés a kapcsolódó licencekre, engedélyekre és forgalmazási megállapodásokra is vonatkozik. Az intézkedések az összes uniós tagállamban azonnali hatállyal, közvetlenül alkalmazandók.

A Bizottság az átmeneti védelemről szóló irányelv életbe léptetését javasolja, hogy gyors és hatékony segítséget lehessen nyújtani az Ukrajnában dúló háború elől menekülő embereknek. A javaslat szerint az EU átmeneti védelmet ad azoknak, akik a háború elől menekülnek. Ez azt jelenti, hogy a menekültek tartózkodási engedélyt kapnak, valamint hozzáférhetnek az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz.

Az Európai Unió megállapodik arról, hogy kizárja a legfontosabb orosz bankokat a SWIFT-hálózatból, a világ domináns pénzügyi üzenetküldő rendszeréből. Ez az intézkedés megakadályozza, hogy a szóban forgó bankok gyorsan és hatékonyan bonyolítsák pénzügyi tranzakcióikat világszerte. Ez a határozat az EU és nemzetközi partnerei, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közötti szoros együttműködés eredménye.

A Bizottság bejelenti, hogy az ENSZ sürgősségi segélyezési felhívására válaszul indított intézkedések keretében további 90 millió eurót fordít sürgősségi segélyprogramokra, melyek az Ukrajna elleni háború sújtotta civil lakosságnak hivatottak segítséget nyújtani. Ez az összeg az Ukrajnában maradt, illetve a Moldovába menekült emberek megsegítésére szolgál.

A Bizottság ezenkívül az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül küldött anyagi támogatás célba juttatását is koordinálja. A kezdeményezés, melyben jelenleg 20 tagállam vesz részt, többek között 8 millió alapvető orvosi ellátási és polgári védelmi termékkel segíti Ukrajnát.

Moldova is életbe léptette a mechanizmust, hogy segítse a területére érkező ukránokat. Ausztria, Franciaország és Hollandia már vállalta, hogy sürgősségi támogatást nyújt Moldovának, segítséget ajánlva többek között szálláshelyek létrehozásához és a menekültek orvosi ellátásához.

A Bizottság további támogatási intézkedéseket javasol Ukrajna megsegítésére, és szankciók bevezetését indítványozza Oroszországgal szemben. Többek között azt javasolja, hogy az EU:

• finanszírozza fegyverek és egyéb felszerelések beszerzését és eljuttatását Ukrajnába;
• zárja le légterét valamennyi orosz tulajdonú, orosz lajstromozású vagy orosz ellenőrzés alatt álló légi jármű előtt [február 28. óta hatályos intézkedés];
• tiltsa be az állami tulajdonú Russia Today és Szputnyik médiaszolgáltatók, valamint leányvállalataik működését az EU területén [március 2. óta hatályos intézkedés].

A Bizottság új csomagot javasol a fehéroroszországi Lukasenka-rezsim ellen is, az ország legfontosabb ágazatait célozva. A javasolt intézkedések célja korlátozni a kettős felhasználású termékek exportját, valamint szankcionálni azokat a belorusz állampolgárokat, akik segítik az orosz háborús erőfeszítéseket.

Oroszország Ukrajna elleni agressziójára válaszul a Bizottság – Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal, Kanadával, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal egyeztetve – új intézkedéseket javasol. Az intézkedések célja:

• kizárni fontos orosz bankokat a SWIFT-hálózatból;
• letiltani az orosz központi bank tranzakcióit, és befagyasztani az összes eszközét [február 28. óta hatályos intézkedés];
• célba venni az orosz oligarchák eszközeit [február 28. óta hatályos intézkedés].

A február 24-i Európai Tanács következtetései nyomán a Tanács egyedi és gazdasági intézkedésekből álló csomagot fogad el, mely a következő öt pillérre épül:

• a pénzügyi ágazatra irányuló, az orosz bankpiac 70%-át, valamint a kulcsfontosságú állami tulajdonú vállalatokat, köztük a védelem területén működő szervezeteket sújtó szankciók, melyek eredményeként Oroszország nem fog tudni hozzáférni a legfontosabb tőkepiacokhoz;
• energiaágazati szankciók, melyek megtiltják bizonyos olajfinomítással kapcsolatos áruk és technológiák Oroszországba irányuló értékesítését, szállítását, átadását, illetve exportálását, és korlátozásokat vezetnek be a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan;
• a közlekedési ágazatot érintő szankciók, melyek megtiltják valamennyi légi jármű, tartalék alkatrész és berendezés orosz légitársaságoknak való értékesítését. Ez aláássa az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatát és az ország összeköttetéseit;
• a technológiai ágazatot sújtó szankciók további korlátozásokat vezetnek be a kettős felhasználású termékek és technológiák, valamint egyes olyan áruk és technológiák kivitelére, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez;
• vízumpolitikai szankciók, melyek értelmében a diplomaták, a magas rangú tisztviselők és az üzletemberek többé nem élvezhetik az EU-ba való könnyített belépés előnyeit.

Az Európai Tanács rendkívüli ülésén az uniós vezetők a lehető leghatározottabban elítélik az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni indokolatlan és igazolhatatlan katonai agresszióját. Az EU partnereivel és szövetségeseivel szoros együttműködésben az uniós vezetők az agresszióra válaszul további korlátozó intézkedésekről állapodnak meg, melyeknek komoly következményei lesznek Oroszországra nézve.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Felszólítja Oroszországot, hogy azonnal vessen véget az erőszaknak, és vonja ki csapatait Ukrajna területéről, ismételten hangsúlyozva, hogy az EU teljes mértékben támogatja Ukrajnát és Ukrajna népét. Ursula von der Leyen elnök nagyszabású szankciócsomagot terjeszt az európai vezetők elé jóváhagyás végett. Az orosz gazdaság stratégiai fontosságú ágazatait célzó szankciók megakadályozzák, hogy az érintett szektorok hozzáférjenek a kapcsolódó technológiákhoz és piacokhoz.